Nagy Márton: Nincs kegyelem a „zombi” alapoknak

A Nemzeti Tőkeholding és a Nemzetgazdasági Minisztérium közös sajtótájékoztatót tartott, amelynek témája a gazdasági társaság tavalyi eredménye és jövője volt. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter mindenekelőtt leszögezte: az állami vállalat központi célja egy hatékonyan működő és eredményes állami hátterű finanszírozási rendszer felépítése (hitel, tőke, valamint a garancia hármassal). Ebben a keretrendszerben a tőkebefektetések szerepe felértékelődik.

A Nemzetgazdasági Minisztérium egyértelműen megfogalmazta már korábban is, a hitelezés mellett a vállalkozások számára rendelkezésre álló források tőkeoldalát is meg kell erősíteni. Csakúgy, mint a vállalatok hitelképességét. A sikeres tőkealapok a finanszírozott cégek teljesítményén keresztül új munkahelyeket hoznak létre, növelik az innováció mértékét, hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez és a vállalatok versenyképességének fejlesztéséhez. A tárca tájékoztatása szerint

Nagy Márton tájékoztatásában arra is kitért, hogy a tárcája elkötelezett amellett, hogy folyamatosan beszámol azokról a társaságokról, amelyeknek a tulajdonosi jogait a minisztérium gyakorolja. „A tőkealapokkal kapcsolatban két nagy lépést tettünk: átalakítottuk őket, és növeltük az aktivitásukat.”

A Nemzeti Tőkeholding átfogta és rendezte a korábbi tőkealapokat. „Megerősítésre került a kontrollingrendszer a társaságban. Az aktivitásukat pedig úgy növeltük, hogy a passzív alapokat, tehát a »zombi« alapokat felszámoltuk. Mindenekelőtt áttekintettük az aktivitásukat: ezek az alapok elkérték a pénzt, de nem forgatták be a gazdaságba. Ezeknek nincs kegyelem” – összegezte a miniszter.

Nagy Márton hozzátette: olyan kritériumrendszert állapítottak meg az alapoknál, amely segítségével a gazdaságba kihelyezett források növekedtek az alacsonyabb díjak mellett.

„Hatalmas ugrás következett be, és erre szükség is volt a recesszió enyhítése érdekében.” Nagy Márton arra is emlékeztetett, a három pillérből álló Baross Gábor Tőkeprogram elindítása összesen 600 milliárd forint keretösszeggel történt meg.

Az idei évben célul tűzték ki, hogy a zöld alapok tőkeprogram és a további új alapok és a korábbiakkal kapcsolatos ráemelések történjenek, mintegy 500 milliárd forintos keretösszeggel. A következő mérföldkő pedig a zöld és energetikai tőkealapok, valamint a gazdaságstratégiai szempontok miatt a logisztikai alapok teljesítményének növelése lesz. 

A polgármesterek és az infláció

Az Index kérdéseire Nagy Márton részletesen kitért a „zombi” alapokra. Válaszában leszögezte, ezek a „»zombi« alapok lehetőséget kaptak arra, hogy bizonyítsanak. A városi alapok nem tudtak felmutatni megfelelő aktivitást. Az alapok összevonása ezért történt meg. A lépést követően az aktivitása erősödött, és mára képesek segíteni a gazdaság élénkítésében. Ám szeretnék arra is emlékeztetni mindenkit, hogy nem csak a városi alapoknál történt összevonás, hiszen számtalan olyan alapot tudok mondani, ahol az alapkezelők nem éltek a lehetőségekkel. Mindegy, hogy ez városi, vagy más alapkezelő nem él a lehetőséggel.” Majd Nagy Márton azt is kiemelte:

„Azért jönnek ezek az alapok létre, hogy a gazdaságot támogassák, pénzt nyújtsanak a vállalatok számára. Transzparensen működünk, és akkor van értelme ilyen alapokat futtatni, ha az aktivitásuk eléri a 70 százalékos szintet. Csak így beszélhetünk arról, hogy van értelme ilyen alapokat futtatni. Aki ezt nem tudja felmutatni, számíthat arra, hogy ezeket az alapokat lehúzzuk majd a jövőben is” – összegezte az Indexnek Nagy Márton.

A Világgazdaság kérdésére úgy fogalmazott: az infláció már a jegybanki toleranciasáv tetején található. Emlékeztetett, korábban többször elmondta: a kínálati infláció amilyen gyorsan jön, olyan gyorsan megy. Csak a kínálati oldali probléma eredményez ilyen gyors lefolyású inflációt. „A problémát az energia, árfolyam és az ár-profit spirál okozta. Ugyanakkor ezeket a kérdéseket a kormány megoldotta. Szeretnék arra is emlékeztetni mindenkit, hogy a kormány korábban már rendezte a vállalati energiaszerződéseket. Nem kérünk és nem kérek ezért elismerést, csak emlékeztetek: az infláció letörését a kormány rendezte el.”

Nagy Márton később azt is elmondta, hogy korábban többször hangsúlyozta, hogy „a 4-5 vagy a 3 százalékos infláció gazdaságpolitikai szempontból kevésbé releváns. A növekedés-helyreállítás évében egyensúlyokat kell keresni: a növekedés és az infláció, és a növekedés és a költségvetés között”. A kiskereskedelmi adatokat úgy részletezte, hogy a lakosság esetén a fogyasztási kedv kezd visszatérni, ami nagyon pozitív jelenség.

A fogyasztási oldal élénkülése stabilitási hatást eredményez, a költségvetésben és a gazdaságban egyensúlyjavulást okoz. Amikor helyreálló fogyasztásról beszélünk, akkor fontos leszögezni, hogy jelenleg a 2020-as szinten áll. Így nem fog se az inflációban, se a külkereskedelmi mérlegben problémát okozni. A költségvetést normalizálja majd az áfabevételeken keresztül.

Nagy Márton szerint a legnagyobb kérdés inkább a külkereskedelem, ami elsősorban a német gazdaságtól függ: „a német gazdaság pedig szenved”.