Döntött a kormány: kulcsfontosságú szektorban lesz elővásárlási joga

„A külföldről érkező befektetések feletti állami kontroll gyakorlása nem új keletű. Szinte az összes uniós tagállam alkalmaz valamilyen szabályrendszert annak érdekében, hogy a más országból érkező befektetések egy részét ellenőrizze, illetve azoknak a végrehajtását a saját jóváhagyásához kösse” – szögezte le az Index megkeresésére Márky Gábor, a Jádi Németh Ügyvédi Iroda ügyvédje, partnere.

A teljes képhez azt is érdemes az ügyvéd szerint hozzátenni, hogy a kormány a világjárvány megjelenésének idején tovább szigorította a korábban alkalmazott szabályrendszert a külföldi közvetlentőke-befektetések (Foreign Direct Investment – FDI) kontroll alatt tartására. Az erre vonatkozó szabályozás egy része január derekán módosult Magyarországon.

Számos országban már meglépték

A magyarországi gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges egyes rendelkezések veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló – 561/2022 (XII. 23.) – kormányrendelet módosult. A kormány január derekán megváltoztatta a gazdasági társaságok védelméhez szükséges egyes rendelkezéseket, a veszélyhelyzet ideje alatt eltérő korábbi szabályokat.

Márky Gábor arra is kitért, hogy a módosítás alapján az 561/2022-es kormányrendelet többek között kiegészült pluszbekezdésekkel. A módosítások lényege, hogy az eddig is miniszteri tudomásulvétel hatálya alá eső külföldi érintettségű jogügyletek közül azokra,

A stratégiai társaságokba történő külföldi befektetések miniszteri jóváhagyására vonatkozó hazai szabályozás két jogszabályban jelenik meg. A fent már említett kormányrendelet határozza meg a jelenleg alkalmazandó szabályokat.

A szabályozás eredetileg a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvényben jelent meg, ami jelenleg is hatályban van. Ám az 561/2022 kormányrendelet alapján az ukrajnai háborúval kapcsolatos veszélyhelyzet ideje alatt ezen kormányrendelet szabályai szerint kell eljárni.

A napelemes projektekre vonatkozó elővásárlási jog kizárólag a rendeletben jelenik meg. Ebből önmagában arra lehetne következtetni, hogy átmeneti szabályokról van szó. „Azonban ha figyelembe vesszük, hogy a majdnem négy éve hatályos 2020. évi LVIII. törvény is átmeneti szabályokat állapít meg, nem kizárható, hogy hosszabb távon terveznek vele” – tette hozzá a Jádi Németh Ügyvédi Iroda partnere.

Ezen társaságok olyan tevékenységi körrel rendelkeznek, amelyek védelméhez az állam kiemelt gazdaságstratégiai érdeket fűz. A tevékenységi körök például azok, amelyek az energia-, a közlekedés- vagy a kommunikációs ágazathoz tartoznak. A fő szabály szerint az ilyen társaságokban a külföldi befektetők meghatározott tulajdonrész- vagy befolyásszerzéséhez a belgazdaságért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges.

„A lényeg a részletekben rejlik. A bejelentési kötelezettség több feltétel együttes fennállásától függ. A külföldi befektető honossága, tulajdonosi szerkezete, a tulajdonosok magyar, EU-s vagy azon kívüli illetősége, a tulajdon- vagy befolyásszerzés mértéke, valamint a tranzakció értéke mind olyan tényezők, amelyek együttesen meghatározzák, hogy a tranzakció miniszteri jóváhagyáshoz kötött-e” – mondta Márky Gábor, majd kiemelte:

A január közepén hatályba lépett módosítások egyrészt szűkítették a bejelentési kötelezettség alóli mentesülés eseteit, másrészt szektorspecifikus szabályozást alkalmaztak. A megszorító rendelkezések az energiaszektort, ezen belül is a villamosenergia-termeléshez kapcsolódó, illetve a naperőműves beruházásokat érintik. Ha a külföldi befektetést naperőműre vonatkozó tevékenységgel rendelkező stratégiai társaságban kívánják végrehajtani, a jogügylet érvényessége a jogszabályi feltételek érvényesülése esetén nemcsak miniszteri tudomásulvételhez kötött, hanem

Fontosa arra is kitérni, hogy az elővásárlási jog gyakorlásának indokoltságáról az energiapolitikáért felelős miniszter dönt. A kormány tavaly decemberi – 1576/2023. számú – határozata szerint ez technikailag úgy történik, hogy az állam az elővásárlási jog gyakorlásával megszerzi az értékesíteni kívánt napelemparkot. Majd a miniszter mint tulajdonosi joggyakorló közreműködésével az apportként, alaptőkén felüli juttatásként átadja az MVM Zrt. részére.

Nagyon fontos hangsúlyozni a félreértések elkerülése érdekében: az elővásárlási rendelkezések nem alkalmazandók háztartási méretű kiserőműnek minősülő naperőművekre. Kizárólag az ipari szektorra, illetve a naperőműparkokra vonatkozó projektekre kell ezeket az előírásokat alkalmazni.

A puding próbája az evés

A korábban megkérdezett szakértők szerint a magyar kormány nemcsak kommunikálja, de a gyakorlatban is tesz az ország szuverenitásáért: ,,a neoliberális gazdasági modellel ellentétben a protekcionizmus prioritásként kezeli a nemzeti érdekeket. Ennek lehet exportorientált vagy olyan formája, amely a hazai termelőket szeretné megvédeni a külső hatásoktól azért, mert a hazai termelők elsősorban a belső piacra termelnek” – mint azt korábban Kutasi Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet vezetője megfogalmazta lapunknak.

A fejlődő országok újabban nem restek a protekcionista elveket követni, amennyiben azt a politikai érdekük megkívánja. Ez alól pedig az energetika sem kivétel. Sőt, korunk legfontosabb kérdésévé nőtte ki magát. Az energiaszuverenitás mára a kontinensen sem tűri a vitát. Ehhez pedig tökéletesen illeszkedik a változtatás.

Kutasi Gábor korábban azt is leszögezte, hogy az Orbán-kormány modelljében a gazdasági nacionalizmus vezérelte protekcionizmus eddig is nagyon erős volt. Ez a felfogás a mostani egymást követő válságfolyamatok láttán világszerte erősödött. A nemzetgazdasági miniszter pedig ezt tovább erősítette, hangsúlyozva: a nemzeti bajnokok megerősödése prioritás.

Márky Gábor a jogszabályváltozás konkrétumaival kapcsolatban pedig azt emelte ki, hogy az elővásárlási jog hatálya alá eső külföldi befektetők lehetőségei inkább szűkülnek. Velük szemben helyzetbe kerülhetnek azok, akik nem esnek a szabályozási rezsim hatálya alá:

Értékesítési oldalról nézve az elővásárlási jog puszta létezése már önmagában csökkentheti a külföldi keresletet a hazai naperőműves szektor iránt, ami nem kizárt, hogy az árakat is lenyomhatja. „Egy napelemparkra vonatkozó tranzakció – legyen a vevő külföldi vagy hazai befektető – ráadásul komoly tanácsadói költséggel, illetve vállalaton belüli erőforrás-allokációval jár, aminek szintén nem elhanyagolható a költségvonzata” – összegezte a Jádi Németh Ügyvédi Iroda ügyvédje.

A vevők szeretnek biztosra menni. Attól, hogy egy adásvétel meghiúsul az elővásárlási jog állam általi gyakorlása miatt, a számlákat még valakinek állnia kell. Így a napelemparkokra végső soron lehet, hogy kevesebb külföldi érdeklődő lesz, és azt olcsóbban lehet eladni, mintha nem lenne elővásárlási jog. Még akkor is, ha az állam végül nem gyakorolja a jogait.

Az ügyvéd szerint a nyertesek elsősorban a hazai befektetők lehetnek, hiszen rájuk az elővásárlási jog nem lesz alkalmazható. Ők nem kockáztatják, hogy az állam belép a helyükre a tranzakcióban, és az arra allokált humán erőforrások, tanácsadói- és egyéb költségek kárba vesznek.

Márky Gábor arra is kitért, hogy az állami elővásárlási jog fenntartása stratégiai szektorokban természetesen nem példa nélküli az Európai Unió más tagállamaiban sem. Ám a puding próbája az evés. Azt majd a következő időszak mutatja meg, hogy mennyi helye maradt a külföldi befektetőknek a naperőműves piacon, illetve a rendelkezés ténylegesen befolyásolja-e a szabadpiaci logika érvényesülését.

(Borítókép: Németh Emília / Index)