Úgy bányássza Magyarország az új idők aranyát, mintha nem lenne holnap

A két intézmény egy ernyő alá vonását elemző sajtóeseményen az Index kérdésére a KSH elnöke elmondta, hogy nem kell tartani a disztópikus jövőtől, amikor már mindent tudnak rólunk az adataink alapján. Ennek elkerülésére fékeket építettek a rendszerbe, így ezt nem is tartják komoly veszélynek. Amire viszont fókuszálnak, az a technológiai fejlődés nyújtotta lehetőségek tárháza.

A 21. században az a feladatunk, hogy összekapcsoljuk a dimenziókat. Ebben segít a mesterséges intelligencia, a neurális hálók, a hálózati elemzések. A KSH-nak nem egy elefántcsonttoronyban kell ülnie, hanem kapcsolatokat kell építenie a médiával, az egyetemekkel a NAV-val és a többi szervezettel

– jelezte a KSH pénteki sajtóeseményén Kincses Áron, a statisztikai hivatal elnöke. Elmondta, hogy jelenleg csak egymástól elhatárolva, külön vizsgálják az adatokat, például a kiskereskedelmi forgalmat, az inflációt, a magyarok keresetét, az ingázást és az IT-kompetenciákat. De az ingázók IT-kompetenciájára már nem látnak rá, pedig hasznos adatnak tartják. Ezen változtatni akarnak, ezért is léptek rá a gázpedálra. 

Nagy célokat tűzött ki a KSH

A gyorsan, jó minőségben szállított adatoknak jelentős gazdasági hatása van. A KSH egy „több száz dimenziós” gazdasági teret vizsgál, amelyből megfigyel különböző indikátorokat, és ezek egy részét publikálja a társadalomnak, a tudományos élet szereplőinek, a kutatóknak, a gazdasági szereplőknek és döntéshozóknak, akik aztán ez alapján döntéseket hoznak. 

Jellemzően ilyen adat az infláció, a GDP, a kiskereskedelmi forgalom és az ipari adatok. Ezek piacra kerülése minél gördülékenyebben történik, annál jobb. Kincses Áron szerint itt van tér a fejlődésre, „fel kell hogy gyorsuljon a statisztikai hivatal”, az úgynevezett piacra kerülési időt csökkentik – 2024 első negyedévében már T+30 napra publikálják a GDP-adatot, amely korábban T+45 volt.

– jelezte a szervezet elnöke. Ezt a célkitűzést tartották szem előtt akkor is, amikor átvették a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség tulajdonosi jogait. A KSH vitathatatlanul az ország legnagyobb adatvagyon-kezelője, és ezzel a lépéssel ez a szerepe erősödött. Uhrinyi Tamás, a NAVÜ ügyvezetője ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy az adatvagyon hatékonyabb felhasználásával hozzájárulnak Magyarország versenyképességéhez is. Elmondta, hogy a szakértői koordináció mellett különböző szervezetekkel dolgoznak együtt.

Kapcsolódó

Kíméletlen harcok dúlnak az új idők aranyáért

Elon Musk is egy digitális aranyásó.

Mesterséges intelligenciával erősítenek

„Van egy mesterséges intelligencián alapuló forradalom is a világban” – mondta Ádám Dénes, a KSH elnökhelyettese. Emlékeztetett, hogy amíg a Facebook, a Netflix, a Spotify hónapok alatt érték el az egymillió felhasználót, addig a ChatGPT napok alatt érkezett ehhez a mérföldkőhöz. Elmondta, hogy már gépi tanulási folyamatokkal tisztítják az adatokat, és egyszerűsítik a belső folyamatokat is.

A KSH feladata, hogy az új kihívásokat megfelelő időben kezeljük, precízen reagáljunk rájuk, még több adatot adjunk a gazdasági szereplőknek

– mondta Ádám Dénes. Valkó Gábor elnökhelyettes hozzáfűzte, hogy a KSH sebességváltása nem jelent minőségromlást. Április 30-án érkeznek majd a 2024 első negyedéves GDP-adatok, és a külkereskedelmi termékforgalom adatai is hamarabb kerülnek a nyilvánosság elé. Mindemellett kísérleti statisztikák bevezetéséről is döntöttek, amit a KSH honlapján lehet nyomon követni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!