Megjött a hivatalos adat: elesett a lakáspiac 2023-ban
További Gazdaság cikkek
-
Nem mind zöld, ami hidrogén: így változtathatja meg a jövő üzemanyaga az életünket
- Meredek pletykák kaptak szárnyra Tiborcz Istvánról, akit fantomnak neveztek egy osztrák lapban
- Lakhatási válság közepette emelnek kamatot a bankok? – Utánajártunk
- Változás jön a kutakon, rátapostak az árak a gázpedálra
- Több száz cég, civil, Litkai Gergely, Csányi Vilmos, Ónodi Eszter – Ön is köztük lehet
18 647 új lakás épült 2023-ban, ami 9,2 százalékkal kevesebb, mint az azt megelőző évben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 21 501 volt, 39 százalékkal kevesebb, mint 2022-ben.
Index-információ: visszatérhet a sikerkovács, újabb nagy ívű családtámogatási program jön
Finomhangolva tér vissza, és erős párost alkothat a csok plusszal.
- Budapesten 6359 lakást vettek használatba 2023-ban, 3,8 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
- A visszaesés különösen súlyosan érintette a megyeszékhelyeket (–29 százalék), a többi városban (–2,0 százalék) és a községekben (–8,5 százalék) enyhébb volt.
Pest régióban 7,3 százalékkal nőtt, a többi régióban csökkent az új lakások száma 2022-höz képest. A csökkenés mértéke Dél-Alföldön volt a legmagasabb, 45 százalék.
Csokbomba rázhatja helyre a pofonoktól tántorgó ingatlanpiacot
Viszontagságos évet tudhat maga mögött az ingatlanpiac.
A központi nagyrégión kívül továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében épült a legtöbb lakás, ám ezek száma sem érte el az egy évvel korábbit (–6,4 százalék).
A természetes személyek által épített lakások aránya 39-ről 36 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 60-ról 64 százalékra nőtt 2022-höz képest.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 46 százaléka családi házban, 45 százaléka többlakásos épületben, 7,1 százaléka lakóparkban található. A többlakásos épületeknél ez 6 százalékpontos növekedést, míg a családi házak esetében 3 százalékpontos csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2 négyzetméterrel 94 négyzetméterre csökkent 2022-höz mérten.
Az építési engedélyek és bejelentések alapján 21 501 lakás építését kezdeményezték, 39 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. Az építési kedv leginkább a községekben (–43 százalék) és a fővárosban (–41 százalék) esett vissza, a vármegyeszékhelyeken 28, a többi városban 37 százalékkal kevesebb engedélyt adtak ki.
A szakszövetség elnöke az Indexnek: az építőipar valódi nehézségei még csak most kopogtatnak
Nem túl rózsás a helyzet a nemzetgazdasági szempontból is kulcsfontosságú ágazatban.
Az építendő lakások száma a stagnálást mutató Dél-Alföldet (–0,1 százalék) kivéve mindegyik régióban csökkent az előző évihez képest. Vármegyei szinten is általános volt a visszaesés, csak Bács-Kiskunban történt számottevő növekedés (11 százalék), Hajdú-Biharban pedig stagnálás (+0,3 százalék).
Az építtetők az esetek 44 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 7,0, a községekben 89 százalék.
A kiadott új építési engedélyek alapján a 2022. évihez képest 37 százalékkal kevesebb, összesen 8732 lakóépület építését tervezik. A tervezett 6981 egylakásos lakóépület az összes építendő lakóépület 80 százalékát teszi ki.
A tervezett nem lakóépületek száma 4013 volt, 16 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.