György László: A magyar ipar az egyik leginkább high-tech világviszonylatban

„Nincs kutatás-fejlesztés és innováció ipar nélkül” – világított rá György László a Harvard Business Review megállapításai alapján, amely a Harvard Uniersitynek, a világ egyik legjobb egyetemének a szakmai lapja. Most van ipar, vannak munkahelyek – mondta a kormánybiztos a HírTV Napi aktuális című műsorában.  

A közgazdász kifejtette: „2010 óta az elmúlt 14 évben újraiparosítottuk Magyarországot és létrehoztunk 1 millió új munkahelyet. Ez azt jelenti, hogy azokat az embereket, akik korábban segélyből éltek, vagy a közmunkából, közfoglalkoztatásban dolgoztak, azok most azokban a high-tech üzemekben dolgoznak, amelyeket a baloldali közgazdászok összeszerelő üzemeknek mondanak”.

– jelezte György László, hozzátéve, hogy 2010 óta a kormány újraiparosította Magyarországot. „Az 1 millió munkahely pedig azt jelenti, hogy 3 millió 700 ezerről 4 millió 700 ezer fölé nőtt Magyarországon a foglalkoztatás. Ez 27 százalékos növekedést jelent,  így hozzávetőleg negyedével bővült a munkahelyek száma Magyarországon”.

Csakhogy ugyanebben az időszakban a kutató, fejlesztő és innovatív munkakörökben dolgozók száma pedig megduplázódott, a legnagyobb ütemben növekedett az egész Európai Unióban

– hangsúlyozta a kormánybizos. „Tehát, míg a teljes foglalkoztatottság 27 százalékkal bővült, addig a kutató, fejlesztő és innovatív munkakörökben dolgozóknak a száma megduplázódott, és a legnagyobb ütemben növekedett az egész Európai Unióban” – magyarázta György László.

Óriási pénzeket költenek kutatás-fejlesztésre

A kutatás-fejlesztésre és innovációra szánt források ráadásul megtriplázódtak 2010 óta – érvelt a kormánybiztos a Magyarországot összeszerelő-üzemként aposztrofáló kritikák ellen.

A 2010-es évben a vállalatok és a kormány összesen 300 milliárd forintot költött kutatás-fejlesztésre és innovációra. 2022-ben pedig már 900 milliárd forintot

– ismertette a pontos számokat. A csütörtökön megjelent interjúnkban az összeszerelő-üzem skatulyáról kérdeztük Virág Barnabást, a jegybank alelnökét is. 

Amiről kevesebbet beszélünk, azok a dinamikus hatások. Az akkumulátorgyárak megjelenésével Magyarország egy 21. századi technológiában domináns pozícióba kerül. Ezt lehet jól használni, és bele is lehet kényelmesedni. Ha tárgyalási pozícióinkat arra használjuk, hogy az energiatárolás területén egyre aktívabban lépjünk be a beszállítói hálózatokba, a magas hozzáadott értékű kutatás-fejlesztési fázisokba, akkor ezzel sokat nyerhetünk

– mondta interjúnkban az MNB alelnöke, aki arra is kitért, hogy az ide települő multinacionális cégek a magasabb hozzáadott értékű szegmenseket maguktól nem fogják felajánlani, ezt a magyar gazdaságpolitikának kell kiharcolnia.

A világ legjobb egyetemeiről vettek példát

A műsorvezető felvetette, hogy sok kritika érte a modellváltó egyetemeket, mondván azok nem az ipar igényeinek megfelelően lépnek fel.

A modellváltást egy 5 éves kutató munka és stratégiaalkotó munka előzte meg, és komoly kormányzati viták voltak róla. Én ennek a stratégiai kutató munkának, előkészítő munkának voltam a részese. Megnéztük azt, hogy a világ leggyorsabban fejlődő egyetemei milyen struktúrában működnek

– árulta el György László. Elmondta, hogy megvizsgálták a finn egyetemek szerkezetváltását, de az eindhoveni, az izraeli példát is górcső alá vették, és ezek alapján alakították át a magyar egyetemek irányítását és döntöttek a kuratóriumok felállítása mellett, amelyben a kurátoroknak valamilyen érzelmi és szakmai viszonya van ahhoz az egyetemhez, vagy ahhoz a régióhoz, ahol az az egyetem működik. 

Ezzel párhuzamosan a modellváltáson átesett egyetemek finanszírozását megdupláztuk. A tavalyi évben közel ezer milliárd forintot szántunk az egyetemekre, amely a GDP közel 2 százaléka. Ezzel az öt legjobban finanszírozott egyetemi rendszer között szerepel a magyar egyetemi rendszer

– mutatott rá a kormánybiztos, megjegyezve, hogy a pénz felét csak akkor kapják meg a modellváltáson átesett egyetemek, hogyha teljesítménykriteriumokat teljesítenek, vagyis ha kiszolgálják a régiójuk magas hozzáadott értéket termelni képes kutatói, fejlesztői, innovatív munkahelyeit. Illetve elvárás, hogy a magyar multik hiányában a magyar vállalkozások számára a világra ablakot jelentő, idevonzott export-versenyképes cégekkel összekössék az innovatív magyar vállalkozásokat.

Az innovatív cégek kapják a támogatások javát

A számok azt mutatják, hogy az előző év egyrészt rekordév volt a külföldi működő tőke bevonzását illetően, ugyanis 13 milliárd eurónyi működőtőke érkezett Magyarországra.

Azt lehet elmondani a beáramló külföldi működő tőkéről, hogy egytől egyig olyan vállalkozások települnek be, amelyek export-versenyképesek, tehát amikor termelnek vagy szolgáltatnak, akkor növelik Magyarország tortáját, növelik Magyarország részesedését a világgazdaságból

– mutatott rá György László. „Azt is el lehet mondani ezekkel a beruházásokkal kapcsolatban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) definíciórendszere szerint ezek 100 százalékban high-technek tartott szektorokba érkeznek, és jelentős részük kutatói, fejlesztői munkakör” – tette hozzá.

Majd a kormánybiztos a McKinsey tanácsadó cég felmérését mutatta be, mely azt vizsgálta a kelet-közép-európai országok hogyan támogatják a kutató, fejlesztő munkahelyek létrejöttét. Az adatok szerint Magyarországé a legrugalmasabb és legnagyvonalúbb támogatási rendszer, mivel a kutatói, fejlesztői munkahelyek beruházásának 20 százalékát odaadják támogatás formájában a cégeknek, legyenek azok magyarok vagy külföldiek.

Az a célunk, hogy nagy hozzáadott értéket termelni képes, és ezért magas béreket fizetni képes kutató, fejlesztő és innovatív munkahelyek jöjjenek létre

– fogalmazott a kormánybiztos. Konklúzióként elmondta, hogy most High-tech gyárakban szerelnek össze azok, akik korábban segélyből vagy közmunkából éltek, miközben megduplázódott a kutató-fejlesztő innovatív munkahelyek száma Magyarországon. „Azért, mert iparnélkül nincs innováció, előbb újraiparosítottunk, és aztán erre építjük föl az innovációt.”