Így készül fel a kormány arra, ha nem jön elegendő uniós forrás

A Garantiqa Hitelgarancia a kkv-k finanszírozáshoz jutását segíti kezességvállalással, állami díjtámogatás mellett, míg a Start Garancia egyedi, nagy összegű, 1 milliárd forintot meghaladó finanszírozási ügyletek mögé vállal kezességet, kiszolgálva a nagyvállalati szektort is. A két intézmény komplementer módon, együtt a vállalkozások teljes vertikumát lefedve nyújt állami kezességvállalást.

Pénteken a két vállalat a Nemzetgazdasági Minisztériumban a tárcavezetővel közösen ismertette a tavalyi év eredményeit. A sajtótájékoztatón leszögezték, hogy az előzetes üzleti tervét 40 százalékkal felülmúlva, 1316 milliárd forint értékben vállalt 2023-ban készfizető kezességet a hazai kis- és középvállalkozások hitelei mögé a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. A társaság garanciaállománya tavaly év végén közel 2630 milliárd forint volt, aminek köszönhetően

A tavalyi évben a cégekhez jutó új hitelforintok háromnegyede mögött a Garantiqa kezességvállalása állt. Így a Garantiqa készfizető kezességvállalásával a cégekhez eljutó hitelek a GDP közel 1 százalékának megfelelő növekedési többletet biztosítottak a 2023-as, az infláció és az orosz–ukrán háború miatti válság által sújtott gazdaságnak.

Nagy Márton: Magyarország az élen

„Az előzetes adatok szerint tavaly is Magyarországon támogatták legjobban a vállalkozások hitelfelvételét garanciatermékek” – ismertette a részleteket a nemzetgazdasági miniszter. A prezentációja szerint a garanciaintézmények tevékenységükkel először a Covid-válság, majd később az orosz–ukrán háború következtében kialakult energiakrízis és kedvezőtlen finanszírozási környezet idején is

Nagy Márton arra is kitért, hogy az állami viszontgarancia növeli a finanszírozás hatékonyságát, tőkecsökkentő hatásán keresztül hozzájárulva a piaci hitelezési aktivitás növeléséhez. A tárca prezentációja emlékeztetett arra, hogy a kkv-szektorban állami kezességvállalás segítségével olyan vállalkozások is hitelhez juthatnak, amelyeket a kereskedelmi bankok fedezethiány vagy gyenge hitelképesség miatt nem finanszíroznának.

Nagy Márton leszögezte: a háttérintézményei folyamatosan beszámolnak az eredményeiről, és „nagyon kevesen tudnak arról, hogy az államnak ilyen segítségei is vannak a vállalati szektor számára”. A két kiegészítő intézmény bemutatásakor kitért arra is, hogy a Start Garancia a nagyvállalatokat, míg a Garantiqa a kkv-szektort segíti. „Állami garancia nélkül ezek a vállalatok nem jutnának hitelhez, vagy nem tudnának kötvényt kibocsátani” – húzta alá.

A vállalatok segítettek abban, hogy egyes vállalatok életben maradjanak. A Garantiqa a történetét tekintve 2013-ban a Növekedési Hitelprogram (NHP) mögé állt, majd fokozatosan a Széchenyi Kártya Programot segíti. 2023 végén a kezességvállalási portfólió meghaladta a 2500 milliárd forintot, a garantált hitelállomány meghaladta a 3400 milliárd forintot. „2024-ben szeretnénk, ha mindkét volumen jelentősen növekedne” – szögezte le Nagy Márton, aki emlékeztetett arra, hogy egyre nagyobb javulás látható már a vállalati hiteleknél.

A tavalyi évi szerződések kétharmada a mikrovállalatokat segítette. A társaság 2023. végi portfóliójában több mint 73 ezer darab kezességvállalási szerződés szerepel, amely mintegy 647 ezer munkahelyet támogatott. A Start Garancia egy fiatalabb intézmény, amely ténylegesen a nagy, kockázatos tranzakciókhoz vállalja a szükséges állami kockázatmegosztást.

Az idei évben a cél, hogy a Garantiqa kezességvállalási portfóliója a jelenlegi 2630 milliárd forintról 2770 milliárd forintra bővüljön, a garanciaszerződések száma pedig meghaladja a 77 ezer darabot. Nagy Márton végezetül arra is kitért, hogy kiemelt feladat lesz idén az InvestEU viszontgarancia-program bevezetése, amelyen keresztül az Európai Bizottság mintegy 600 milliárd forint nagyságú hitelportfólió kihelyezését támogatja 95 százalékos viszontgaranciával.

A Garantiqa 2024-ben is 1000 milliárd forintot meghaladó új garanciavállalással számol, ami a tervek szerint 1200-1300 milliárd forint új hitel kihelyezését teszi majd lehetővé a hazai kis- és középvállalkozói szektor számára.

Szabó István Attila, a Garantiqa vezérigazgatója hozzátette: éppen a támogatott hitelkonstrukciók elérésében nyújtott komoly segítséget a hazai kkv-szektornak. A társaság kezességvállalása révén számos olyan cég férhetett a működését a nehéz körülmények között is biztosító támogatott hitelkonstrukciókhoz, amelyek a garanciavállalás kockázatcsökkentő hatása nélkül nem jutottak volna forráshoz.

Az év végi adatok szerint a Garantiqa több mint 70 ezer garanciaszerződéssel 54 ezernél is több vállalkozás finanszírozásához járult hozzá, ami közel 650 ezer hazai munkahelyet érintett.

Elengedhetetlenek ezek az intézmények

A Garantiqa sikere elsősorban a Széchenyi Kártyának köszönhető, ami a KAVOSZ-on keresztül kerül kibocsátásra. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a kkv-k, amelyek életképtelenek, nem kapnak garanciát. Ám azok, akik „félúton” vannak a sikerességhez, azokat át tudja lendíteni ez a program.

Nagy Márton kérdéseinkre leszögezte, hogy Magyarországon jelenleg a GDP-hez viszonyított hitelállomány lemaradásban van – fele az uniós átlagnak. Ezért van szükség ezekre az intézményekre. Azt is aláhúzta,

Emlékeztetett, hogy a hitelpiac még mindig nem hasonlít arra, amit Magyarország fejlettségi foka megkövetelne. Nagy Márton szerint ennek az oka, hogy az uniós források még rendelkezésre állnak, ám leszögezte: egy bizonyos fejlettségi szint felett ezek a források nem lesznek.

Csütörtökön az Index hasábjain megjelent a jegybank alelnökével készült interjúnk. Az ATV ezzel kapcsolatban külön kérdezte a minisztert. Virág Barnabás az interjúban így fogalmazott: „a 100 bázispontos kamatvágás reális opcióként az asztalon volt. Ugyanakkor 

Egyrészt elindult egy káros szakmai vita a vállalati hitelek referenciakamatának átalakításáról. Ennek a piaci fogadtatása negatív volt, amely véleményre a hitelminősítők is ráerősítettek.”

Nagy Márton erre a kijelentésre így reagált: „Nagyon sajnálom a jegybankot, ha egy-egy rövid távú hatásra így reagál. A jegybanknak fundamentális hatásokra kellene reagálni, ez szerintem örök törvény. Rövid távú volatilitásra reagáltak, ami sajnálatos. Hát vannak ilyen nyilatkozatok, mondjuk így.” Majd arra is kitért, hogy a BUBOR-ról az utolsó kamatdöntés előtt megállapodtak a bankokkal.

(Borítókép: Nagy Márton 2024. február 1-jén. Fotó: Purger Tamás / MTI)