Sötét évforduló: így szaggatja Magyarországot két éve a véres háború

GettyImages-1394006295
2024.02.24. 07:39
Az orosz–ukrán háború és a szankciók elsősorban az energiapiacon keresztül gyakoroltak hatást Magyarország és az EU gazdaságára – világítottak rá az Indexnek nyilatkozó szakértők, akiket a háború gazdasági hatásairól kérdeztünk a konfliktus második évfordulójához közeledve.

Ha azt akarjuk megtudni, hogy milyen mértékben vetették vissza a gazdasági teljesítményt a háború és a szankciók, akkor a háború előtti várakozásokból érdemes kiindulni. Az Európai Bizottság 2022 telén megfogalmazott előrejelzését 2022. február 10-én publikálta, vagyis mindösszesen két héttel a háború kitörését megelőzően. Ebben Magyarország vonatkozásában 2022-re 5,0 százalékos növekedést jeleztek előre, amely 4,6 százalék lett ténylegesen. A legkomolyabb hatást azonban a tavalyi GDP-adatban érezhettük:

A magyar gazdaság teljesítménye a háború előtt várttól reálértelemben 4,2 százalékkal maradt el

– világított rá Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője. 2023-ban ugyanis 3,2 százalékos növekedést várt a Bizottság a magyar gazdaságban, azonban a háború olyannyira átírta a számításokat, hogy ebből 0,8 százalékos zsugorodás lett. És akkor még nem beszéltünk az energiaárak száguldása miatt felszökő inflációról, amivel tavaly uniós rekordot döntöttünk.

Kapcsolódó
Tragikus adatok érkeztek, nehéz lesz ebből kijönni

Tragikus adatok érkeztek, nehéz lesz ebből kijönni

Jelentős visszaesés látható a gazdaságban.

Magyarországon a fogyasztói árak 23,5 százalékkal voltak átlagosan magasabbak 2023-ban, mint azt a Bizottság előrejelezte 2022 elején

– világított rá Molnár, hogyan szaggatta meg a hazai gazdaságot, és így a magyarok jólétét a háború. „A háború és a szankciók elsősorban az energiapiacon keresztül gyakoroltak hatást Magyarország és az EU gazdaságára” – jelezte a közgazdász.

Az energiaárak vitték be a legnagyobb ütést

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető közgazdásza szerint Oroszország direkt kereskedelmi kapcsolatai az EU-val vagy a régiós országokkal a háború előtt sem voltak kiemelkedően intenzívek, az EU kereskedelmének 2 százaléka bonyolódott direkt módon Oroszországgal (a régióban ez 0,5-2,5 százalék között változott). Így a háború és a szankciók direkt kereskedelemre gyakorolt hatása korlátozott volt a szakértő szerint.

Voltak és vannak azonban olyan területek, ahol sokkal nagyobb volt a függőség. Ilyen terület például az energia. A háború előtt az EU gázellátásnak 40 százaléka érkezett Oroszországból (vezetékes), kőolaj esetében picivel kevesebb mint 25 százalék

– világított rá Trippon Mariann, megjegyezve, hogy itt gazdaságonként jelentős eltérések voltak. Hollandia esetében az orosz gáz részaránya kisebb volt, mint 10 százalék, de a cseheknél például 90 százalék feletti volt az arány.

A Kőolaj esetében Magyarország kitettsége körülbelül 60 százalék volt.

A szakértő rámutatott, hogy a gáz esetében az EU nagyon sikeresen levált az orosz forrásról. A 40 százalékos arány mára 6-7 százalékra csökkent, a teljes orosz részarány 15 százalék körül van (vezetékes és LNG együtt), a kieső orosz gázt más forrásokból sikerült teljes egészében pótolni. „Az európai gázpiac megfelelően ellátott, miközben az árak gyakorlatilag háború előtti szinten vannak” – tette hozzá a közgazdász.

A fogyasztói árakban az energiaárak megugrása kétszer jelenik meg: egyszer közvetlenül a háztartások által vásárolt energia révén, másodszor pedig közvetetten a vásárolt termékek és szolgáltatások árában, a termelési költségek begyűrűzése révén

– ezt már Molnár Dániel részletezte lapunknak. A magasabb infláció pedig a reáljövedelmek csökkenését és így a fogyasztás visszaesését vonja maga után. A gazdasági bizonytalanság a beruházási hajlandóságra is negatív hatással van, amellett, hogy a hitelkeresletet a szigorúbb jegybanki kamatkörnyezet is visszafogja. A gazdasági teljesítmény visszaesése pedig a költségvetési bevételekre is negatívan hat.

Nekünk fájt jobban vagy másoknak?

Korábban már tisztáztuk, hogy Magyarország 4,2 százalékos reálgazdasági visszaesést szenvedett a háború nyomán, amely érezhetően nagyobb, mint az EU egészét jellemző 2,8 százalék. A tagországok közül azonban hétben is nagyobb elmaradást eredményezett az elmúlt 2 év során a vártnál alacsonyabb növekedés. Sorra vettük, hogy az egyes európai gazdaságokat mennyire ütötték meg az elmúlt 2 év történései:

  • a legnagyobb elmaradást (10,5 százalék) a 8 negyedéve recesszióban lévő észt gazdaság könyvelhette el,
  • de a szlovák (6,7 százalék),
  • a cseh (6,0 százalék),
  • a lett (5,0 százalék),
  • a német és a litván (egyaránt 4,5 százalék) visszaesés is nagyobb volt, mint a magyar.

A lengyel pedig csak minimálisan (4,1 százalék) kisebb. Jól látható, hogy elsősorban a közép-európai országokat sújtották gazdaságilag a háború és a szankciók.

Ami az inflációt illeti, 2023 végére az EU egészében 9,7 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint azt a Bizottság még a háború és a szankciók előtt előrejelezte

– jelezte Molnár Dániel, hozzátéve, hogy hazánk mellett a balti államokban, illetve Csehországban volt még a legnagyobb inflációs sokk, 18–20 százalékos, de hasonlóan a gazdasági teljesítményhez, az infláció esetében is kitűnik, hogy a közép-európai régió gazdaságait viselte meg legjobban az elmúlt időszak.

A magyarországi magasabb inflációs hatásban több tényező is szerepet játszott a szakértő szerint.

  • Egyrészt hazánk jelentős energiaimportőr (kőolaj, gáz és elektromos áram esetében is), így más országokhoz képest jobban kitett a világpiaci árak ingadozásának, valamint földrajzi elhelyezkedésünk miatt rövid távon az orosz importnak sincs alternatívája.
  • Másrészt a háború kitörése óta az árfolyam is szélsőségesebben reagált a globális folyamatokra, amely kiegészülve a brüsszeli vitákkal, a régiós országokban tapasztaltnál nagyobb értékvesztést eredményezett, szintén hozzájárulva az árak gyorsabb emelkedéséhez.
  • Ezenfelül a 2022-es súlyos aszályhelyzet a háborútól függetlenül is felfelé hajtotta az árakat.

A magas nominális bérdinamika ellenére a jövedelmek nem tudták tartani a lépést az áremelkedéssel, amely kiegészülve a gazdasági bizonytalanság okozta óvatossági motívummal, a fogyasztás visszaesését eredményezte, bár ez – a reálbérek mérséklődése – a többi uniós országban tapasztaltnál később következett be – 2022 szeptemberétől. A kormányzat több eszközzel is védekezett a háború negatív hatásai ellen, amelyből az lett, hogy bár a költségvetési hiány megnőtt, a magyar gazdaság önerőből vészelte át a válságot, külső hitelek felvétele nélkül – erre Virág Barnabás, az MNB alelnöke világított rá csütörtöki interjúnkban.

Kapcsolódó
Virág Barnabás: Olyan lépésekre készül a jegybank, amelyeknek mindenki a nyertese lesz

Virág Barnabás: Olyan lépésekre készül a jegybank, amelyeknek mindenki a nyertese lesz

Az MNB alelnöke felvázolta, hogyan változik meg az életünk.

Működtek a szankciók?

A szankciók, hogy működnek-e vagy sem, azt egyértelműen nem lehet eldönteni Trippon Mariann szerint. Először is definiálni kell, hogy mi a szankciók célja. „Jellemzően nem cél, hogy totálisan bedöntsenek egy gazdaságot, ezt a célt nem is lehet elérni vele. Az reális cél, hogy gyengítsék, elszigeteljék a gazdaságot, csökkentsék bevételtermelő képességét stb.” – világított rá a szakértő.

Oroszország rövid távon relatíve jól állta a szankciós ütéseket

– mondta Trippon, aki szerint ennek oka egyrészt az, hogy már a háború előtt szankcióbiztossá próbálta tenni a gazdaságát, másrészt pedig indirekt módon kikerülte a szankciók egy részét, például az olajexport átirányításával. 

A szankciókra szokták mondani, hogy »lassan ölő méregként« hatnak, közép- és hosszú távon súlyos következményekkel járnak

– mutatott rá a közgazdász, felsorolva több területet is, ahol érződik a szankciók hatása:

  • Oroszország a nemzetközi tőkepiacoktól hosszú időre teljes mértékben el van vágva,
  • a technológiai importra vonatkozó szankciók visszavetik a fejlődést,
  • a külföldi beruházások elmaradása, a technológiákhoz való hozzáférés korlátozása közép- és hosszú távon jelentősen aláássa a növekedési potenciált, a fejlődést.

Santo Martin, a Makronóm Intézet vezető elemzője részletesen is bemutatta lapunknak az Oroszország ellen hozott szankciók lényegét és hatásait. 

A nyugati szankciók leginkább három fő területre, az olajárplafonra, az exportellenőrzésekre és a vagyonbefagyasztásokra összpontosítanak

– mutatott rá az elemző. Oroszország legfontosabb bevétele a kőolajból származik, így érdemes először ennek a hatásait megvizsgálnunk. Az olajárkorlátozás, amely 60 dollár/hordóban maximalizálta az orosz eredetű Ural nyersolaj árát, 2023 elején úgy tűnt, hogy hatással van az orosz bevételekre, csökkenti azokat.

2023 végére azonban ebből a tervből már a szankciókat kivető Nyugat is kiábrándult

– világított rá a közgazdász. Kifejtette, hogy az árkorlátozásakat ugyanis elsősorban az orosz olajat szállító és a szállítmányokat biztosító nyugati vállalatok tudják betartatni. Ugyanakkor azáltal, hogy Oroszország képes volt ezeket a nyugati cégeket megkerülni az úgynevezett „árnyékflotta” bevonásával, minimalizálni tudta az olajkorlátozások árakra gyakorolt hatásait.

Az orosz olajbiznisz pörgött tovább

Moszkva árnyékflottája a becslések szerint több mint 600 hajóból áll, vagyis a globális tengeri olajszállítmányok 10 százalékát lefedi, és többnyire a harmadik világ országaiban jegyezték be őket, a tulajdonosi hátterüket pedig homály fedi. Az árnyékflotta az oroszok saját flottájával együtt mára az orosz tengeri olajszállítások 70 százalékát biztosítja. Mindezek mellett az ország olajkereskedelmébe beszálltak a „mosodaországok”, amelyeken keresztül a nyugati államok – némi kerülő úton és többletköltségek megfizetésével – hozzájutnak az orosz olajtermékekhez. A mosodaországokról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

Kapcsolódó
Rejtélyes kiskapun keresztül Moszkva mindenhova beszivárog

Rejtélyes kiskapun keresztül Moszkva mindenhova beszivárog

A „mosodaországok” asszisztálnak Vlagyimir Putyin fineszes tervéhez.

Ezen lépések eredményeképpen az orosz költségvetésnek az olajból származó bevételei folyamatosan emelkednek.

Mostanra Oroszország havi bevételei – egy évvel az olajárkorlátozás után – meghaladják azt, amit az ukrajnai inváziója előtt, 2022-ben elkönyvelhetett

– fedte fel a szakértő, megjegyezve, hogy erre a bevételre a Kremlnek óriási szüksége van, ugyanis a háború miatt a 2024-es hadiipari beruházásait 2023-hoz képest csaknem 70 százalékkal növelte. A második legfontosabb szankciós eszköz az Oroszországból érkező import-, valamint exporttilalom.

Ami a kétoldalú kereskedelmet illeti, az EU elvégezte a házi feladatot, és jelentősen csökkentette az Oroszországból származó termékimportot, ami 2023-ban 50,6 milliárd euró volt, szemben a 2021-es 163,6 milliárddal

– ismertette Santo. Így az Európából származó olaj- és gázbevételek a várakozásoknak megfelelően visszaestek, ugyanakkor ezt részben ellensúlyozni tudták a megugró kínai és indiai vásárlások, a többit pedig az árak emelkedése kompenzálta. Az EU-ból származó orosz termékimport szintén mérséklődött, 2023-ban 38,3 milliárd euróra a két évvel korábbi 89,2 milliárd euróról.

Az exportkorlátozások legalább működtek? 

Az úgynevezett érzékeny technológiák Oroszországba irányuló exportkorlátozásának esetében azonban már az olajszankciókhoz meglehetősen hasonló dinamikát látunk. Bár eleinte Oroszországnak eltartott egy ideig, amíg új beszállítókat talált, a hatalmas szárazföldi határain keresztül számos közép-ázsiai és kaukázusi ország, valamint természetesen Kína segítségével többé-kevésbé képes hozzáférni a legtöbb nyugati áruhoz.

Kína képes helyettesíteni azokat az árucikkeket, amelyekhez Oroszország a nyugati szankciók következtében nem fér közvetlenül hozzá, a gépjárművektől – a kínai gyártók részesedése az új autók értékesítéséből 2023-ban meghaladta az 50 százalékot – kezdve egészen a fogyasztási cikkekig

– világított rá Santo, megjegyezve, hogy ennek hatására Oroszország Kínával folytatott kereskedelme 2023-ban rekordot ért el, és mintegy 26 százalékkal nőtt 2022-höz képest. Az elmúlt hetekben amerikai biztonságpolitikai és gazdasági elemzők is elismerték, hogy az átfogó exportkorlátozások ellenére Oroszország több mint kétszeresére, sőt egyes esetekben több mint tízszeresére növeli a fegyverek, köztük a tankok, rakétavetők, tüzérségi eszközök és rakéták hazai gyártását.

Ezért ha a szankciók eredeti célját vesszük alapul, aligha lehet őket sikeresnek nevezni

– véli a szakértő. Hozzátette, hogy Oroszország egyrészt fenntartotta a katonai tevékenységét Ukrajnában, másrészt az országnak az IMF legújabb, 2024-re vonatkozó előrejelzése – a korábbiakat felfelé módosítva – 2,6 százalékos növekedést jósol, miközben számos uniós állam idén is a stagnálás felé tart.

Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy bár az IMF felfelé módosította az Oroszországra vonatkozó prognózisát, ennek ellenére a növekedés még mindig jelentősen elmarad a feltörekvő piacok átlagos bővülési ütemétől, amely 2024-ben várhatóan 4,1 százalék lesz. Ez valószínűleg az országgal szemben az ukrajnai invázióra válaszul bevezetett szankciók hatását tükrözi. Viszont azt az IMF is megjegyzi, hogy Oroszország gazdasága ellenállóbb, mint azt sokan várták, és hogy kereskedelmi partnereinek diverzifikálásával, valamint új exportlehetőségek kiaknázásával képes volt alkalmazkodni a büntetőintézkedésekhez.

A nyugati pénzintézetekben elhelyezett orosz állami vagyonok befagyasztása és az orosz bankoknak a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből való kizárása bár megnehezítette Moszkva helyzetét, szintén nem érte el a kívánt hatást

– világított rá az elemző. „Helyette egy új folyamatot indított el, amit úgy hívunk: dedollarizáció. Oroszország esetében ez azt jelenti, hogy míg a háború előtt az orosz külkereskedelem mintegy 80 százalékát dollárban és euróban bonyolították, mára ezt a két fizetőeszközt felváltotta a rubel és a kínai jüan, e két valuta aránya pedig elérte a 68 százalékot”.

(Borítókép: Egy idős férfi átkel egy rögtönzött gyalogjárón egy lerombolt hídon a városból való evakuálás során 2022. március 05-én Irpinben Ukrajnában. Fotó: Serhii Mykhalchuk / Global Images Ukraine / Getty Images)

 

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Gazdaság
Kiemelt támogatáshoz jutnak a halgazdaságok

Kiemelt támogatáshoz jutnak a halgazdaságok

Az Agrárminisztérium által kiírt pályázat keretösszege 3,19 milliárd forint.

február 8., 15:38

  • Gazdaság
A kormány bejelentette, hogy mikor érkezik a 13. havi nyugdíj

A kormány bejelentette, hogy mikor érkezik a 13. havi nyugdíj

Vitályos Eszter további adatokat is közölt.

február 9., 14:17

  • Gazdaság
Sztrájkkészültséget rendeltek el az Audi győri beszállítójánál

Sztrájkkészültséget rendeltek el az Audi győri beszállítójánál

A szakszervezet alapbérfejlesztést és egy egyösszegű kifizetést követel.

február 9., 08:01

  • Címlapon
Pénzpatakba léptek a magyarok, akik ide tették a forintjukat

Pénzpatakba léptek a magyarok, akik ide tették a forintjukat

Ha azt gondolta, hogy az állampapír volt a legjobb befektetés, gondolja újra.

2 órája

  • Címlapon
Még kinevezése előtt megbukott Orbán Viktor szövetségese

Még kinevezése előtt megbukott Orbán Viktor szövetségese

Nagyon sok a bizonytalanság, akár előrehozott választások is jöhetnek Ausztriában.

2 órája

  • Gazdaság
Ezek a számok több mint 250 millió forintot értek

Ezek a számok több mint 250 millió forintot értek

Kihúzták a hatos lottó nyerőszámait.

február 9., 16:47

  • Gazdaság
Donald Trump pumpálja a forintot, mégsem eszik olyan forrón a kását

Donald Trump pumpálja a forintot, mégsem eszik olyan forrón a kását

Csak nagy duma a vámháború?

február 9., 09:47

  • Gazdaság
A kis benzinkutak még mindig nem találtak vissza a 2021 előtti fejlődési pályára

A kis benzinkutak még mindig nem találtak vissza a 2021 előtti fejlődési pályára

Tavaly 6,5 milliárd literre csökkent a magyarországi üzemanyag-forgalom.

február 8., 21:10

  • Gazdaság
Visszahívja közel húszéves sikertermékét az OTP – mutatjuk, mit kell tudni

Visszahívja közel húszéves sikertermékét az OTP – mutatjuk, mit kell tudni

100 milliárd forintot tartottak benne a kötvényesek.

február 8., 19:01

  • Gazdaság
Ezek a számok több mint hárommilliárd forintot értek

Ezek a számok több mint hárommilliárd forintot értek

Tizennégy milliomosa lett Magyarországnak.

február 8., 21:02

  • Címlapon
Megfélemlítette a dolgozókat a letartóztatott kiskunhalasi, nemátalakító maszek műtéteket végző orvosok esete

Megfélemlítette a dolgozókat a letartóztatott kiskunhalasi, nemátalakító maszek műtéteket végző orvosok esete

A nemzetközileg elismert urológus 600 ezer és egymillió forint közötti összeget kért a betegektől.

5 órája

  • Címlapon
Először szólalt meg Volodimir Zelenszkij a Trump–Putyin-telefonbeszélgetésről

Először szólalt meg Volodimir Zelenszkij a Trump–Putyin-telefonbeszélgetésről

Az ukrán elnök közölte: országa semmilyen megállapodást nem fogad el, ami nélküle születik.

3 órája

  • Gazdaság
A kormány döntése miatt ömlik az emberek pénze az államhoz

A kormány döntése miatt ömlik az emberek pénze az államhoz

Megérkezett a minisztérium gyorsjelentése.

február 10., 11:33

  • Gazdaság
Kissé gyengült a forint, de erősebb, mint év elején volt

Kissé gyengült a forint, de erősebb, mint év elején volt

A dollár erősödött a legjobban a magyar devizához képest.

február 6., 08:12

  • Címlapon
Brüsszel elesett, káosz szélén Európa fővárosa

Brüsszel elesett, káosz szélén Európa fővárosa

A belga repterek csütörtökön egyáltalán nem fogadnak és indítanak repülőgépeket, de ez csak a jéghegy csúcsa.

8 órája

  • Gazdaság
Hamarosan belenyúlhat a kormány a bolti árakba

Hamarosan belenyúlhat a kormány a bolti árakba

Ha kell, jöhetnek az árstopok.

február 10., 09:16

  • Gazdaság
Nem várt hatás: így ránthatja magával a teljes piacot a munkáshitel

Nem várt hatás: így ránthatja magával a teljes piacot a munkáshitel

Százmilliárdos nagyságrendű kihelyezés várható, az igénylők kombinálhatnak.

február 8., 12:49

  • Gazdaság
A turisztikai ügynökség vezetője szerint indulhat a Budapest–New York járat

A turisztikai ügynökség vezetője szerint indulhat a Budapest–New York járat

Guller Zoltán: Jön egy új pénzintézet Magyarországon.

február 10., 08:36

  • Gazdaság
Jól kezdett, de délutánra visszaesett a forint

Jól kezdett, de délutánra visszaesett a forint

Az euró árfolyama 405,5 forint fölé erősödött.

február 7., 19:00

  • Gazdaság
Fordulat a boltokban: nagy változásokat hozott magával 2025

Fordulat a boltokban: nagy változásokat hozott magával 2025

Több vásárló, nagyobb fogyasztás? Megnéztük, mi ebből az igazság a januári forgalom alapján.

február 7., 09:31

  • Gazdaság
Bajnokok Ligája: beleáll a GVH, versenyfelügyeleti eljárás vár az RTL-re

Bajnokok Ligája: beleáll a GVH, versenyfelügyeleti eljárás vár az RTL-re

Ez nem jelenti annak a kimondását, hogy a médiavállalat jogsértést követett el.

február 7., 10:04

  • Gazdaság
Donald Trump pillanatokon belül csapást mérhet a magyar benzinkutakra

Donald Trump pillanatokon belül csapást mérhet a magyar benzinkutakra

Már Orbán Viktor is megszólalt a témában.

február 6., 15:25

  • Gazdaság
A régióhoz képest drágább a magyar üzemanyag, de a kormány szerint nem ez a lényeg

A régióhoz képest drágább a magyar üzemanyag, de a kormány szerint nem ez a lényeg

A kabinet szerint a szomszédos országok adatait kell figyelembe venni.

február 7., 09:29

  • Gazdaság
Ebben rejtőzhet Magyarország legnagyobb üzleti potenciálja, de a zombikkal le kell számolni

Ebben rejtőzhet Magyarország legnagyobb üzleti potenciálja, de a zombikkal le kell számolni

Könnyen félrecsúszhat a kormány terve, ha nem figyelnek.

február 7., 07:19

  • Címlapon
Németh Dávid: Nagy ívekben halad a magyar gazdaság, és nem vagyunk bevállalósak

Németh Dávid: Nagy ívekben halad a magyar gazdaság, és nem vagyunk bevállalósak

A K&H Bank vezető elemzője szerint a helyzet nem egyszerű.

1 órája