Leszámol a kormány a zombikkal, eljött a zöldalapok hajnala

A Nemzeti Tőkeholding tavaly év elején kezdte meg működését, akkor még a Gazdaságfejlesztési Minisztérium égisze alatt. „Az volt a cél, hogy harmonizálja az állami szerepvállalást, és olyan kereteket alakítson ki, ahol kiszámítható szakmai normarendszerben történik a tőkepiac továbbfejlesztése” – összegezte az Indexnek Katona Bence, a társaság elnök-vezérigazgatója, aki szerint ennek oka elsősorban az volt, hogy

Korábban nem volt olyan szakmai irányítási és kompetenciaközpont, amely hatékonyabbá és eredményesebbé tudta volna tenni a részben vagy egészben állami hátterű tőkealapok tevékenységét, ami mentén ez az iparág tudatosan épülni tudott volna, ennek pedig azért is van jelentősége, mert a tőkepiac fejlettsége korrelál a gazdasági teljesítménnyel.

A Nemzeti Tőkeholding azért jött létre, hogy a vállalatok fejlődését finanszírozó hitel és garancia mellett ráirányítsa a figyelmet a tőkefinanszírozás fontosságára, egyúttal egy mederbe terelje az állami hátterű tőkealapokat, és a gazdasági tárca irányítása alatt egykapus rendszeren keresztül biztosítsa az iparág fellendítését, ezáltal a hazai gazdaság élénkítését.

Ebben még gyerekcipőben járunk

A tőkepiac felpezsdítését a már meglévő, részben vagy egészben állam által finanszírozott alapok forráskihelyezésének további ösztönzése mellett a tavaly elindított Baross Gábor Tőkeprogram tematikusan is támogatja, amelynek második alprogramja a következő hetekben élesedik. Keretében az Európai Befektetési Alap (EIF) 2022. április 22-én életre hívott Klíma és Infrastruktúra tőkeprogramjának nemzetközi példáját figyelembe véve 4-5 olyan új tőkealap létrehozása vált kulcskérdéssé, amelyek a közép- és nagyvállalatok zöldátállást célzó fejlesztéseinek és beruházásainak támogatására összesen 200 milliárd forint keretösszeggel rendelkeznek. 

A zöldberuházások terén nagy magánbefektetői aktivitás mutatkozik, amit az is alátámaszt, hogy az első nyertes alapkezelővel már meg is történt a megállapodás, az alap indulása hamarosan várható. Az állam nyilván akkor a legboldogabb, ha egy-egy piacon nem kell beavatkozni. Azonban Magyarország esetében azt lehet látni, hogy a magántőkepiacon bőven van tennivaló. Katona Bence rávilágított, hogy

amennyiben a teljes európai piacot nézzük, úgy az alapkezelők által kezelt vagyon több mint 1000 milliárd euró, ebből Kelet-Közép-Európában mindössze 10 milliárd euró koncentrálódik. Ezt az összeget GDP-arányosan is fontos megnézni: az uniós átlag a magántőke-befektetéseknél GDP-arányosan 0,65 százalék körül van, Magyarországon ez mindössze 0,15 százalék, tehát négyszeres az elmaradás.

Katona Bence arra a kérdésünkre, hogy miért van szükség állami beavatkozásra, leszögezte: Magyarország a magántőkealapok tekintetében még gyerekcipőben jár, elsősorban történelmi okok miatt az intézményi befektetők, így például a nagyvállalatok, egészségpénztárak, nyugdíjpénztárak vagy a magánbefektetők nem fektetnek ilyen típusú alapokba.

Az üzleti érdekek nem szorulnak a háttérbe

Mindez azonban azért lenne lényeges, mert a magántőkeipar képes támogatni a vállalatokat a geopolitikai bizonytalanságok mellett is, és hatékony pénzügyi eszközt jelent a vállalkozások építésében, szerkezetátalakításában és újraélesztésében. „Magyarország kifejezett érdeke tehát, hogy aktivizálja a hazai magántőke-befektetőket, ebben pedig az állami szerepvállalás a fejlett országokban is nemzetközi gyakorlat. Nem kiszorítja, nem helyettesíti, hanem ösztönzi a magánszektor beruházásait.” Az állami részvétel azonban nem jelenti azt, hogy az üzleti érdekek háttérbe szorulnak:

befektetőként biztosítjuk a forrásokat, de a konkrét ügyletek előkészítését és megvalósítását piaci alapkezelőkre bízzuk. Ők azok, akik minden esetben a piacon uralkodó sztenderdek alapján, előre meghatározott hozamelvárások mellett valósítják meg a tőkebefektetéseket

– majd Katona Bence azt is kiemelte, hogy a nap végén az a fontos, hogy minden résztvevő jól járjon. Hiszen a tranzakció beruházásokat valósít meg, élénkíti a gazdaságot, miközben a befektetők hozamot realizálnak a sikeres ügylet révén. „Erre jó példa a Baross Gábor Tőkeprogram, amelynek az első pillérét, az ingatlan- és értékpapíralapok alprogramot 2023-ban indítottuk el összesen 164 milliárd forint keretösszeggel.”

Az értékpapíralapokra fókuszáló, 14 milliárd forintos keretösszegű alprogramban részt vevő alapok három hónap leforgása alatt fektették be ezt az összeget a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott közép- és nagyvállalatok részvényeibe és kötvényeibe, valamint indexkövető alapokba. Mindössze ennyi idő után is látható, hogy ennek a lépésnek köszönhetően hozzájárultunk a tőzsdeélénkítéshez, aktivizálni tudtuk a tőzsdei forgalmat.

Az ingatlanalapokra fókuszáló, 150 milliárd forintos alprogram keretében a tőkefinanszírozást meglévő ingatlanok energiahatékonysági célú felújítására, zöld- vagy megújuló energiaforrást használó ingatlanok építésére, illetve részben megvásárlására fordítják az alapok. Az alprogram sikerességét mutatja, hogy a 2023. év végi adatok alapján az alapok 4,3 százalékos nominális megtérülést produkáltak, az évesített hozam így 10 százalék felett alakult.

Katona Bence arra is kitért, hogy a Nemzeti Tőkeholding összesen 51 tőkealapot koordinál, amelyek teljesítményét korábban megvizsgálták, nemcsak hozam, hanem a befektetések minőségének szempontjából is annak érdekében, hogy

Ebben az alapkezelőknek van nagy felelősségük, ugyanis ők felelnek azért, hogy a rájuk bízott forrásból befektetéseket valósítsanak meg egy előre meghatározott ütemezéssel, amely tevékenységért díjazásban részesülnek, ez az Európai Unióban jelenleg működő alapoknál két százalék. A Nemzeti Tőkeholdingnál az első lépések egyike volt ezen alapkezelési díjak észszerűsítése és egy 1,5 százalékos díjplafon meghatározása.

Azért döntöttünk így, hogy a lehető legtöbb forrás kerülhessen a cégekhez, a reálgazdaságba. Emellett határozott törekvésünk, hogy egy erős finanszírozói partnerséget hozzunk létre a köz- és a magánszféra között, hogy mozgósítsuk a hazai magánbefektetőket, így például innentől új tőkealapok felállításakor már csak a tőke maximum 70 százalékát adja az állam, és minimum 30 százalékát a magánbefektetőktől várjuk

– húzta alá Katona Bence. A mostani félszáz tőkealap jegyzett tőkéjének jelenleg 41,5 százalékát biztosítja a magyar állam, a többi forrás, tehát mintegy 2000 milliárd forint magánbefektetőktől származik, amely arány csak a hazai alapokat vizsgálva még 70 százalék feletti. „Ezt a logikát szeretnénk folytatni, aktivizálni kívánjuk a magánbefektetőket.”

Vége a zombialapoknak

Nagy Márton a színre lépésével többször leszögezte: a zombialapokkal le akar számolni. Ezalatt azt értette, hogy azokat az alapokat, amelyeknek az aktivitása nem megfelelő, likvidálni akarja. Az Indexnek korábban erről így beszélt: „A Nemzeti Tőkeholdingban megerősítésre került a kontrollingrendszer. Az alapok aktivitását pedig úgy növeltük, hogy a passzív alapokat, tehát a zombialapokat felszámoltuk. Ezek az alapok elkérték a pénzt, de nem forgatták be a gazdaságba. Ezeknek nincs kegyelem a jövőben sem.”

Katona Bence most ezt úgy részletezte, hogy azokat az alapokat definiálták zombialapnak, amelyeknél ott volt az állami forrás, de azt a gazdaságba nem juttatták vissza, ezzel az üzleti tervtől is erős elmaradásban voltak, és miközben a beruházásokhoz nem járultak hozzá, a passzivitásért díjazást vettek fel. 

Ezeknél az alapoknál a tervhez képest időarányosan jelentős lemaradást tapasztaltunk, amivel folyamatosan romlott a nettó eszközérték és a jövőbeni várható hozam is. Ezzel szemben a mi elvárásunk egyértelmű: az alapoknak élénkíteniük kell a gazdaságot.

Példaként hozta fel erre a „városi alapokat”, amelyek zombi üzemmódból váltottak mára aktív alappá az NTH intézkedése révén. „Esetükben megszüntettük az alapokra vonatkozó, a nemzetközi befektetési gyakorlatnak sem megfelelő szűk, régiós korlátokat, kezelésüket pedig piaci alapkezelőre bíztuk” – összegezte Katona Bence.

A Nemzeti Tőkeholding elnök-vezérigazgatója a korábbi sajtóhírekre az Indexnek leszögezte: elsősorban azt fontos látni, hogy a városi alapok csak névleg kötődtek a városokhoz. „A városokkal együttműködésben felállított és megvalósított alapokról van szó, ám az alapok 100 százalékos befektetője a Magyar Fejlesztési Bank volt, amely ezeket az alapokat finanszírozta, tulajdonolta, és a bank alatt egy alapkezelő kezelte ezeket az alapokat. A városokkal együttműködésben.”

Ugyanúgy – attól függetlenül, hogy a „városi alap” nevet viselték – piaci alapú befektetésekként kellett volna hogy szolgálják a helyi vállalkozókat. „A helyi vállalkozói ökoszisztéma fejlesztését, tehát finanszírozást kellett biztosítaniuk. Amikor feladatba kaptuk, hogy vizsgáljuk felül ezeket az alapokat, azt láttuk, hogy óriási a korábban említett terveikhez képest az elmaradásuk. Hat alapból négy egyáltalán nem valósított meg befektetési tevékenységet.”

A magántőkepiac tehát fejlődésnek indult, de bőven áll még munka a cégcsoport előtt. „Stratégiai zászlóshajónk 2024-re a zöldberuházások ösztönzése, a zöld energetikai átállás gyorsítása, amelyet tőkealapokon és egyedi befektetéseken keresztül tervezünk megvalósítani, de előtérbe kerül a magyar vállalatok külföldi beruházásainak elősegítése is.”

Az elnök-vezérigazgató zárásként hozzátette, a logisztikai fókuszú tőkealapok teljesítményének további növelése, a legjobban teljesítő állami hátterű tőkealapok feltőkésítése, valamint a piacot fejlesztve új tőkefinanszírozási struktúrák magyar piacra történő bevezetése is az elsődleges célok között szerepel. 

(Borítókép:  Katona Bence, az NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt. elnök-vezérigazgatója a Nemzeti Tőkeholding eredményeit és idei céljait ismertető sajtótájékoztatón a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2024. február 12-én. Fotó:  Purger Tamás / MTI)