A felsőoktatásban tanulók túlnyomó többségének dolgoznia kell az egyetem mellett

Az Oktatási Hivatal 2023-ban végzett kutatásának eredményeit idén februárban tették közzé. Ebben a súlyozott, reprezentatív kutatásukban a felsőoktatásban 2018-ban vagy 2022-ben végzett friss diplomások helyzetét vizsgálták – összesen 9764 főt – a Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai alapján. Ebből pedig az derül ki, hogy

A Népszava szerint az esti, levelezős és távoktatásban tanulók 94,5 százaléka, míg a nappali tagozatos diákok 72 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tanulmányai mellett munkát is vállalt, hogy bevételeit kiegészítse. Hogy ezt hogyan egyeztették össze az órákra járással, arra nem tér ki a tanulmány.

Ahogy arra sem, hogy a diákoknak erre miért volt szüksége. Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke viszont erre egészen konkrét válaszokkal szolgált. Szerinte „egy egyetemistának négy fő bevételi forrása lehet: családi támogatás, diákhitel, ösztöndíjak vagy munka”. Viszont a jelenleg kialakult gazdasági helyzetben a családi támogatás egyre kevesebb diák számára elérhető, az ösztöndíjak mértéke pedig az elmúlt négy évben szinte semmit nem változott, a 2020-as emelést „felőrölte az infláció”. 

A minimális tanulmányi ösztöndíj 8500 forint, a maximális 30 ezer forint körül mozog, ennél csak ritka esetekben lehet magasabb

– mondta Budai, ebből pedig kollégiumot (ahol a helyek száma szintén nem változott az elmúlt években) vagy az elszálló albérletárakat kifizetni lehetetlenség.

„Az egyetem melletti munkavégzés teljesen általánossá vált, aminek persze megvannak a maga előnyei. De ha ennek az a következménye, hogy túlságosan háttérbe szorul az egyetemi élet – mind tanulmányi, mind közösségi szempontból – az hátrányos lehet a hallgatókra nézve, különösen az »egyetemista identitás« kialakulásában, ami a későbbi életükre is kihatással lehet” – fogalmazott Budai Marcell.

A friss diplomások mennének külföldre, ha tudnának

A kutatás figyelmet fordított a friss diplomások munkavállalására is, és kiderült, hogy 89 százalékuk jelenleg is dolgozik, a maradék 11 százalék pedig vagy sosem dolgozott még, vagy most éppen nincs munkája. A munkanélküliek aránya a művészeti területeken legnagyobb (10,9–15,6 százalék), míg az orvos- és egészségtudományi területen a legalacsonyabb (1,6 százalék).

A kutatás sarkalatos pontja volt, hogy a végzettek az iskolában tanultakat mennyire tudják hasznosítani a munkájukban. Erre a megkérdezettek közel negyed felelte, hogy teljes mértékben, negyede, hogy nagymértékben, negyede, hogy közepesen, 17,1 százalék, hogy kevéssé, míg 9,9 százalék egyáltalán nem. Legnagyobb mértékben a pedagógus- és jogi képzésben végzettek tudták felhasználni a tudásukat munkájuk során (45,7 és 42,5 százalék), mögöttük harmadik helyen az orvosok (39 százalék). Azok közül, akik „egyáltalán nem” választ adtak erre a kérdésre, a legtöbben a sport- (25,9 százalék), az agrár- (17,7 százalék), valamint a társadalom- és bölcsészettudomány (16,5 százalék) szakain végeztek.

A külföldi lehetőségekről azt derítette ki az Oktatási Hivatal kutatása, hogy a megkérdezettek mindössze 6 százaléka dolgozik jelenleg külföldön, viszont 

Ennek mond ellent az az adat, hogy a megkérdezettek több mint fele (56 százalék) szerint a magyar felsőoktatásban tanultak inkább nem, vagy egyáltalán nem készítenek fel a külföldi munkaerőpiaci érvényesülésre.