Bejött Hernádi Zsolt jóslata: elképesztő pénzt kerestek a horvátok a kőolajszállításon

A vártnál sokkal nagyobb nyereséget ért el tavaly az Adria-kőolajvezetéket üzemeltető Jadranski Naftovod (Janaf). A horvát olajipari vállalat az egy évvel korábbinál 27,6 százalékkal magasabb, 51,9 millió eurós nyereséget könyvelt el 2023-ra – olvasható a társaság közleményében, amit a Világgazdaság szúrt ki.

Ezen belül az alaptevékenységből, vagyis a kőolaj és kőolajszármazékok szállításából és tárolásából származó bevétel 28 százalékkal, 146,7 millió euróra emelkedett, 21,5 százalékkal magasabbra az elemzők által vártnál.

A gazdasági lap azt is hozzátette, hogy a többségben horvát állami tulajdonban lévő társaságban az OTP Banknak – két nyugdíjalapján keresztül – 2,5 százalékos részesedése van, a Mol irányítása alá tartozó INA pedig további 11,8 százalékos részvénycsomaggal rendelkezik.

A régiós ellátásban óriási szerepük van

A Slovnaft legutóbbi közleménye szorosan kapcsolódik az ügyhöz, így bemutatható, hogy az Adria-kőolajvezeték mennyire fontos a régiós olajellátáshoz. Ebben a pozsonyi székhelyű vállalat hangsúlyozta: a 2016 óta fokozatosan diverzifikálja a kőolajforrásait, az elmúlt két évben pedig mindent megtett azért, hogy megfeleljen az Oroszországgal szembeni uniós szankcióknak.

Leszögezték, hogy sikeresen tesztelték az alternatív kőolajfajtákat, és jelentősen megnövelték a bedolgozási arányukat, hogy továbbra is tudjanak üzemanyagot szállítani a cseh, az osztrák és a lengyel piacokra. Az exportra szakosodott finomító kulcsszerepet tölt be az említett országok ellátásában.

Ahhoz, hogy az idén decemberben lejáró derogáció után is el tudják látni a cseh, az osztrák és a lengyel piacot, tovább kell növelnünk 30 százalékos bedolgozási képességünket. Ehhez a technológiai fejlesztéseken túl kiszámítható üzleti környezetre és partnerekre van szükség.

Majd így fogalamaztak:

Aggódunk amiatt, hogy a Janaf szerződés nélkül, a tisztességes piaci ár többszöröséért szállít nekünk nyersolajat az Adria-vezetéken keresztül. Bízunk benne, hogy a folyamatban lévő tárgyalások lezárásaként olyan megállapodás születik, amely erősíti a régió ellátásbiztonságát, és hosszú távon is kiszámítható helyzetet teremt az Oroszországgal szembeni szankciók betartásához.

Nem igazán érthető a meglepődés

Január elején készült interjúnkban Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója leszögezte:

a horvát szállítási költség még mindig a négyszerese a méltányos piaci árnak. Horvát partnereink egyszerűen visszaélnek kiszolgáltatott helyzetünkkel, és ezzel nemcsak Magyarországnak, hanem Szlovákiának és Csehországnak is megnehezítik a helyzetét.

Nem sokat kellett várni a válaszra, a Janaf sajtóközleménybe reagált Hernádi Zsolt szavaira: „A Janaf a leghatározottabban visszautasítja a Mol elnök-vezérigazgatójának a szállítási díjak mértékével kapcsolatos állításait” – majd leszögezték:

Akkor arra is kitértek, hogy a Janaf és a Mol régóta fennálló partneri viszonyt ápol, „a Janaf biztonságos és megbízható partner, amely hozzájárul Magyarország és Szlovákia stabil olajellátásához”. Majd hozzátették, a csővezetékben meglévő részesedéseik alapján kötik az ügyleteket, nem pedig a jogi személyek szerint.

Ahogy korábban is írtuk,

Hiszen korábban már a magyar kormány tagjai is alátámasztották a Mol-csoport első emberének szavait: Nagy Márton korábban úgy fogalmazott, a Mol a piaci átlag három-ötszörösét kénytelen kifizetni a szállításért az ukrán és horvát vezetékhálózat tranzitdíjának növelése miatt. Az emelésről a nemzetgazdasági miniszternek azért kellett megszólalnia, mert szerinte ez már befolyásolta az inflációs adatokat is – a horvátok akkor semmilyen válasszal nem szolgáltak.

Ráadásul az Index piaci információi szerint a Janaf a Baku–Tbiliszi–Ceyhan- (BTC-) vezetéken felszámított referenciadíj négyszeresét kéri el a szállításért cserébe, amit egyébként megtehet, hiszen a szankciós politika értelmében a Mol-csoportnak (különösen az exportra szakosodott Slovnaft finomítónak) növelnie kellett az alternatív kőolaj bedolgozási arányát, és ehhez az Adria-vezetéket kell használnia. (A BTC-vezeték a Kaszpi-tenger olajmezőiről szállít nyersolajat a török partokig.)

Már tavaly áprilisban napvilágot láttak azok a piaci információk, amelyek szerint a Janaf az Adria-vezetéken keresztül történő tranzitdíjakat a Baku–Tbiliszi–Ceyhan-vezetéken felszámított referenciadíj négyszeresére akarja emelni – ahogy arról akkor nemcsak az Index, hanem a Portfolio is beszámolt. A Mol számos fórumon jelezte: igazságtalannak tartja a történelmi kiszolgáltatottsággal való visszaélést.

(Borítókép: Hernádi Zsolt 2022. március 10-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)