Lehet, hogy Európa rosszul készítette el a költségvetését?

A törökországi Antalyában 2021 óta évente megrendezésre kerülő konferencián politikai döntéshozók, diplomaták és a tudományos világ elismert szereplői folytatnak eszmecserét a nemzetközi diplomácia, a politika és az üzleti élet aktuális kérdéseiről.

Orbán Viktor miniszterelnök mellett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is felszólalt a fórumon: a Nemzetközi kereskedelem, összekapcsoltság és kölcsönös függőség című, a globális kereskedelem kihívásait körüljáró panelban mondott beszédet, valamint ezt követően szakmai beszélgetésen is részt vett.

„Az Európai Unió versenyhátrányba kerül”

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint Nagy Márton a beszédében felvázolta a globális támogatási versenyre adott európai uniós és nemzetközi válaszokat, valamint ismertette Magyarország önálló stratégiáját és célkitűzéseit. Kiemelte, a nyugati országok gazdasági dominanciája véget érni látszik, mivel nem képesek olyan gyorsan alkalmazkodni az új trendekhez, mint ázsiai versenytársaik.

Minden nemzetgazdaság igyekszik a lehető legintenzívebben előmozdítani saját iparának fejlődését az úgynevezett új iparágak terén – mint például az elektromos autók, 5G, robotika, mesterséges intelligencia, az Európai Unió azonban egyre inkább versenyhátrányba kerül.

A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy szerinte az EU rossz válaszokat ad a kibontakozó globális támogatási versenyre, ugyanis a maastrichti fiskális kritériumokhoz való visszatérés helyett, az Amerikai Egyesült Államok és Kína példáját követve, a közpénzek minél nagyobb részét kellene az EU-nak a versenyképesség növelésére fordítania.

A tárcavezető a körülményeket értékelve kijelentette, ha az Európai Unió a gazdaság támogatása helyett a költségvetési hiány 2-3 százalékos szinten tartásához ragaszkodik, akkor az a versenyképesség feladását jelenti.

Emlékeztetett, Magyarország célja, hogy a keleti és nyugati tőke és technológiák találkozási pontjává váljon. „A kormány munkájának – többek között a keleti nyitás politikájának – köszönhetően hazánk már ma is hidat képez a német autógyártók, mint az Audi, és a kínai high-tech akkumulátorgyártók, mint a CATL között. Ráadásul a kínai BYD az unióban elsőként nálunk kezdi meg elektromos autóinak gyártását, miközben a védelmi ipari termelés is növekedésnek indul, együttműködésben a német Rheinmetallal.”

Nagy Márton végül kiemelte: a beérkező közvetlen külföldi tőkebefektetések Magyarországon is elősegítik az új technológiák elterjedését. A digitalizáció és az olyan technológiai innovációk, mint például a mesterséges intelligencia, nemcsak felgyorsítják és biztonságosabbá teszik a kereskedelmi folyamatokat, de hozzájárulnak a gazdasági növekedés fellendítéséhez is.

Ez az egyetlen nagy esély a békére?

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Recep Tayyip Erdogan török elnök meghívására az Antalyai Diplomáciai Fórumon (ADF) vett részt, melyet március 1–3. között rendeznek meg. A diplomáciai fórumon a magyar miniszterelnök kijelentette, hogy Trump esetleges visszatérése a Fehér Házba segíthetne a gázai konfliktus lezárásában.

Az orosz–ukrán konfliktus lezárásával kapcsolatban Orbán Viktor az egyedüli esélynek nevezte a volt amerikai elnök újbóli megválasztását.

Az egyetlen nagy esély a békére az, ha képes lesz visszatérni és békét kötni. Különben hosszú lesz a háború Ukrajna és Oroszország között

– fogalmazott.

A magyar kormányfő azon meggyőződését is megerősítette, hogy ha Trump akkor lett volna hivatalban, amikor az ukrajnai fegyveres konfliktus elkezdődött, „akkor most nem lenne háború”. A magyar kormányfő antalyai beszédében az orosz–ukrán konfliktusról beszélve kijelentette, hogy „nem látni a kiutat az ukrajnai háborús konfliktusból, és ez megbénítja az európai politikát”.

Ha valaki azt gondolja, hogy az idő az ukránoknak és a Nyugatnak dolgozik, és a háború folytatása katonai sikert hozhat Ukrajnának, akkor van értelme folytatni. Ha valaki azt gondolja, hogy az idő Oroszországnak dolgozik, és a háború folytatása Oroszország sikerét fogja hozni, akkor jobb most abbahagyni. Én személy szerint az utóbbiak közé tartozom

– tette hozzá.

A miniszterelnöknek feltették azt a kérdést, hogy Magyarország jövőjét az Európai Unióban látja-e, amire azt válaszolta, „természetesen”, és hozzátette, hogy „aki magyar, az európai”.

Magyarországnak mindig különleges geopolitikai helye lesz az Európai Unióban

– nyomatékosította a miniszterelnök, kitérve arra is, hogy Magyarország azért tagja a Türk Tanácsnak, mert az egyetlen keleti eredetű nemzet Európában, „vagy legalábbis az egyetlen, amely erre büszke”.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy geopolitikai szempontból Svédország NATO-csatlakozása a kezdetektől fogva világos volt. „Ha Svédország úgy dönt, hogy csatlakozik, támogatni fogjuk, de ennek megvan a rendje: Magyarország tiszteletet érdemel, mert Magyarország tisztelete nélkül nem tartozhatunk ugyanahhoz a közösséghez” – jelentette ki.