Olyat lépett a forint, amire közel fél éve nem volt példa

A forint a hetet a 389-es szintről kezdte az euróval szemben. Két fontos esemény volt, mely nagyobb mozgást indított el a magyar deviza árfolyamában. Kedd délután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 100 bázispontos kamatvágást hajtott végre, mely megfelelt ugyan a konszenzusnak, de jelentős számban voltak 75 bázispontos vágásról szóló várakozások is a piacon.

– jelezte lapunknak Varga Zoltán. Ugyan a lépés nem volt teljes meglepetés, mivel Virág Barnabás, a jegybank alelnöke az Indexnek adott interjúban – amit a meghatározó hazai és nemzetközi sajtó is széles körben szemlézett – előre kommunikálta, hogy gyorsíthat, azonban a piaci várakozások nem voltak egységesek.

Az erőteljesebb kamatvágást több tényező is indokolta:

• a magyar gazdaságban a dezinfláció hónapok óta erőteljesebb a várakozásoknál,
• miközben mind a külső, mind a belső keresleti nyomás tartósan alacsony,
• az ország kockázati megítélése a folyó fizetési mérleg javulása következtében tovább javult,
• az EU-s források beáramlása erősíti a nettó finanszírozási képességet,
• a legutóbbi döntéskor tapasztalt hazai „zajok” napjainkra már csökkentek.

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője lapunknak jelezte, hogy a kamatdöntést követő órákban a jegyzés 391 fölé került, ezzel áttörve a már hónapok óta erős támaszt jelentő 390-es szintet. A forint szerdán is folytatta a gyengülést: a délutáni órákban 393 fölé került az árfolyam az euróval szemben.

Szakértő: pengét váltott a kormány és a jegybank

Csütörtökön olyan történt, amire senki sem számított: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a BÉT Legek 2023 rendezvényen ismét komoly kritikákat fogalmazott meg.

– világított rá Varga Zoltán. Matolcsy György szakmai és személyes kritikákat egyaránt megfogalmazott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel szemben, illetve úgy véli, hogy a kormány legutóbbi tervezete jelentős támadás a Magyar Nemzeti Bank függetlensége ellen. A kritikákra Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter is reagált. A csütörtöki történéseket és a különböző álláspontokat korábban már részletesen bemutattuk.

A vitába egyébként Orbán Viktor miniszterelnök is beszállt, és kijelentette: 

a jegybank függetlensége szent és sérthetetlen.

Pénteken sem tudott erősödni a forint, ebben nem segítette, hogy az eurózóna inflációja februárban az elemzői várakozásoknál minimálisan magasabb, 3,5 százalékos lett. Péntek estére a jegyzés 394 fölé került. Legutóbb 2023. szeptember végén láttuk ehhez hasonló szinten az árfolyamot, vagyis a forint 5 havi mélypontra gyengült a héten.

Így mozoghat a forint

A szakértőket arról is megkérdeztük, hogy milyen események mozgathatják jelentősen a forint árfolyamát a jövő héten.

• Kedd reggel teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal a negyedik negyedéves GDP-adatok végleges számait.
• Szerda reggel ipari termelési, kiskereskedelmi forgalmi és külkereskedelmi adatok is érkeznek.
• Csütörtök délután tart kamatdöntő ülést az Európai Központi Bank, ahol még nem várható kamatvágás, de az ülésen már szóba kerülhet az első kamatvágás optimális időpontja, így a jegybanki kommunikáció különösen hangsúlyos és piacmozgató lehet.
• Pénteken az USA-ra lesz érdemes figyelni, ugyanis publikálják a nem mezőgazdasági foglalkoztatottak számát, amely a Fed kamatdöntése szempontjából lesz kiemelten fontos.

A gazdasági aktivitás az Egyesült Államokban a magas kamatszintek ellenére nem esett vissza, ez lehetővé tette a Fed számára, hogy kitolja a kamatcsökkentéseket, amíg az infláció tartósan nem lassul. Az elemzők 188 ezres bővülésre számítanak, ennél érdemben kedvezőtlenebb adat a dollár gyengülését eredményezné, amely erősítené a forint árfolyamát – jelezte lapunknak Molnár Dániel.

Közelít a 400 forintos euró

Azzal, hogy a jegyzés 390 fölé gyengült a jegybanki kamatdöntés után, új helyzetbe került a forint – mutatott rá Molnár. A szakértő szerint most az erősödéshez kellene áttörni ezt a szintet, amely korábban rendkívül strapabírónak bizonyult a gyengülés megállításában. Ehhez gyökeres fordulatnak kellene bekövetkeznie akár a gazdasági helyzetben, akár hazánk nemzetközi megítélésében.

– erre már Varga Zoltán világított rá. A szakértő szerint az euró árfolyamában a 394,50–395,00-ös zóna jelent fontos ellenállást, felette, 399,80-nál található a következő szint, támaszként pedig a 390-es szintet lehet megjelölni, mely korábban erős ellenállás volt. A dollár-forint jegyzésében 360-nál erős támasz húzódik, a következő ellenállás 367,80-nál látható.

Negatívan teljesített a BUX-index

A BUX-index 0,14 százalékos mínuszban végezte a heti kereskedést a baha.com kimutatása alapján. Vegyesen teljesítettek a hazai blue chipek:

• a Richter 1,03 százalékot gyengült,
• az OTP Bank 0,14 százalékot erősödött,
• a Mol 0,20 százalékot lépett vissza,
• a Magyar Telekom 1,20 százalékot emelkedett.

A blue chipek közül jelentősebb történés az OTP háza táján történt.

A korábban bejelentett részvény-visszavásárlási program a gyakorlatban is elindult, méghozzá már a múlt hét pénteki kereskedés során, amiről a vállalat másnap, szombat reggel adott hírt

– világított rá Horváth Gergely, a Makronóm Intézet elemzője. A hét folyamán az OTP tovább folytatta a részvények visszavásárlását. A szakértő szerint ez pedig egyrészt pluszkeresletet támaszt a papír irányába, megtámogatva ezáltal az árfolyamot. Másrészt pedig jelzés is lehet a piac felé, miszerint a vállalatnál alulértékeltnek érezhetik ezt a szintet, ami miatt megéri a visszavásárlásokkal élniük – ez pedig közvetve szintén az árfolyamemelkedés irányába hathat középtávon.

A gáz ára csökkent, az olaj drágult

Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, áprilisi határidőre előző hét péntek délután megawattóránként 23,04 eurón állt, ezen a héten péntek délutánra pedig 25,685 euróra emelkedett.

Az északi-tengeri, Brent típusú olaj ára az előző hét péntek délutáni hordónkénti 82,34 dollárról e hét péntek délutánra 84,03 dollárra emelkedett.

Rengeteget kerestek a horvátok a kőolajszállításon

A vártnál sokkal jobb eredményt ért el a Janaf, 52 millió eurós nyereséget termelt tavaly a horvát kőolajvezeték-üzemeltető. Számtalan elemzés felhívta rá a figyelmet, hogy a Janaf nyerészkedik az kőolajszállításon. A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt pedig korábban több helyen – köztük az Indexen is – leszögezte: a horvát szállítási költség a többszöröse a méltányos piaci árnak.

A vártnál sokkal nagyobb nyereséget ért el tavaly az Adria-kőolajvezetéket üzemeltető Jadranski Naftovod (Janaf). A horvát olajipari vállalat az egy évvel korábbinál 27,6 százalékkal magasabb, 51,9 millió eurós nyereséget könyvelt el 2023-ra.

Január elején készült interjúnkban Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója leszögezte:

a horvát szállítási költség még mindig a négyszerese a méltányos piaci árnak. Horvát partnereink egyszerűen visszaélnek kiszolgáltatott helyzetünkkel, és ezzel nemcsak Magyarországnak, hanem Szlovákiának és Csehországnak is megnehezítik a helyzetét.

Nem sokat kellett várni a válaszra, a Janaf sajtóközleményben reagált Hernádi Zsolt szavaira: „A Janaf a leghatározottabban visszautasítja a Mol elnök-vezérigazgatójának a szállítási díjak mértékével kapcsolatos állításait.”

A jövő hét főbb gazdasági eseményei:

• 2024. 03. 05., 08.30 – KSH, végleges GDP-adat,
• 2024. 03. 06., 08.30 – KSH, ipari termelés,
• 2024. 03. 07., 14.15 – EKB, kamatdöntés
• 2024. 03. 08., 14.30 – USA, nem-mezőgazdasági foglalkoztatottság változása.

(Borítókép: Németh  Emília / Index)