Hivatalosak az adatok, így teljesített tavaly Magyarország

A tavalyi évben az előző évhez képest a GDP értéke folyó áron 75 044 milliárd forint volt, volumene 0,9 százalékkal csökkent.

A naptárhatással kiigazított adatok alapján a gazdaság teljesítménye az előző évhez képest 0,7 százalékkal csökkent – ismertette a második becslését a KSH. (Mint ismert, az első becslése szerint a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján tavaly 0,8 százalékkal maradt el az előző évitől.)

Jól látható a pontos visszaesés

A részletes adatok szerint a termelési oldalon a mezőgazdaság hozzáadott értéke 68,5 százalékkal nőtt, miközben a szolgáltatásoké 1,6, az iparé 5,2, az építőiparé 5,6 százalékkal kisebb lett. 

A tavalyi évben a felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 1,2, a közösségi fogyasztás 1 százalékkal csökkent, ezek együttes eredményeként a végső fogyasztás volumene 1,2 százalékkal alacsonyabb lett. A bruttó felhalmozás 14,4, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 8,7 százalékkal visszaesett. Az export volumene 0,1, az importé 5,1 százalékkal csökkent.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 0,8, a bruttó felhalmozás 4,9 százalékponttal járult hozzá a bruttó hazai termék 0,9 százalékos csökkenéséhez, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 4,8 százalékponttal növelte a gazdaság teljesítményét.

Tartósság szerinti csoportbontásban a tartós termékek esetén 1,6 százalékkal emelkedett, míg a többi csoportnál csökkent a kiadások volumene: a nem tartós termékeknél 6,0, a féltartós termékeknél 2,3 és a szolgáltatások körében 0,1 százalékkal.

Nehéz helyzetbe került az építőipar

Ha a tavalyi utolsó negyedéves adatokat nézzük, akkor a GDP volumene a nyers adatok szerint nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. (Az első becslés szerint 0,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.) A második becslés nyers volumenindexe nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott index 0,1 százalékponttal magasabb lett az első becsléshez képest.

Az ipar és ezen belül a feldolgozóipar teljesítménye egyaránt 6,4 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest.

A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a máshová nem sorolt gép és gépi berendezés gyártása és a villamos berendezés gyártása járult hozzá a csökkenéshez, míg a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás, illetve a gép, berendezés és eszköz javítása és üzembe helyezése ágazatok fékezték leginkább az ipar visszaesését.

• Az építőipar hozzáadott értéke 7,4 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakában mérttől,
• a mezőgazdaságé viszont 81,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszaki alacsony bázist.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1 százalékkal csökkent.

• A legnagyobb növekedés (8,3) a humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban történt.
• Az információ, kommunikáció ág teljesítménye 5,
• a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé, valamint a művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatásoké egyaránt 3,6,
• az oktatásé 2,6 százalékkal nőtt.
• Az ingatlanügyletek hozzáadott értéke 2,1,
• a pénzügyi, biztosítási tevékenységé 0,5 százalékkal emelkedett.
• A közigazgatás hozzáadott értékének volumene 1,7,
• a szállítás, raktározásé 4,3,
• a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységé 4,5,
• a kereskedelemé pedig 8,7 százalékkal zsugorodott. 

A KSH azt is hozzátette, a bruttó hazai termék IV. negyedévi, változatlan volumenéhez pozitívan járult hozzá a mezőgazdaság (2,5 százalékponttal).

Az ipar 1,1, a szolgáltatások 0,6, az építőipar 0,5, a termékadók és -támogatások egyenlege pedig 0,2 százalékponttal csökkentette a bruttó hazai termék volumenét. A szolgáltatásokon belül leginkább (0,3 százalékponttal) a humán-egészségügyi, szociális ellátás járult hozzá pozitívan a GDP alakulásához.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!