Kíméletlen jelentést tett közé az Állami Számvevőszék az időskori bentlakásos intézményekről
További Gazdaság cikkek
- A túlélésért küzdenek a cégek, leépítésre kényszerülnek
- Magyar siker az altatáshoz használt maszkok piacán
- Megújult a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
- Kétmillió forintos átlagilletmény jöhet a bíráknál, de három évet kell rá várni
- Hatalmas leépítést tervez a Ford, több ezer munkahelyet szüntetnek meg Európa-szerte
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) közleménye szerint az ellenőrzés alatt kiemelt figyelmet fordít a kiszolgáltatott társadalmi rétegeket, a szociálisan rászorultakat érintő ágazatok problémáira, a segítséget igénylő emberek ellátásában közreműködő intézmények ellenőrzésére. E cél mentén az ÁSZ most lezárult ellenőrzése során az időskori bentlakásos szociális ellátás rendszerét vizsgálta több szempontból.
Számos problémát feltártak
Az ÁSZ a Belügyminisztérium mint irányító és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság mint középirányító és egyben fenntartó intézkedései eredményességének ellenőrzése mellett vizsgálta azt is, hogy az ellenőrzésre kiválasztott kilenc, az idősek bentlakásos ellátását, gondozását végző állami fenntartású szociális intézmény
milyen intézkedésekkel járult hozzá az idősek szociális biztonságának megteremtéséhez.
Az ellenőrzés megállapította: az időskorúak szociális ellátásának fenntartható megszervezése érdekében a minisztérium kialakította a stratégiai kereteket, meghatározta a célkitűzéseket, a célok eléréséhez szükséges intézkedéseket, és azonosította a hiányosságokat. Ezek közé sorolható:
- a szociális szférában jelen lévő szakemberhiány,
- az alacsony bérezés,
- a rendszer működésével kapcsolatos információk hiányosságai
- és az egységes működés hiánya.
- A stratégiákban megfogalmazott intézkedések megvalósítására azonban a 2020–2022-es években nem került sor.
Az ellenőrzés megállapította: a szükséges tárgyi feltételek biztosítása érdekében tett intézkedések összességében – elsősorban a rendelkezésre álló költségvetési források szűkössége miatt – nem voltak eredményesek.
A fenntartó a stratégiai célok megvalósítását támogató közép- és hosszú távú koncepcióval nem rendelkezett. Noha az intézmények működését ellenőrizte, értékelte, a gazdálkodási és üzemeltetési folyamatok vonatkozásában hatékonysági vizsgálatokra nem került sor. Az SZGYF a hiányzó tárgyi feltételek biztosításához átcsoportosításokat végzett, illetve a minisztérium felé póttámogatási kérelmeket adott be, azonban ezen intézkedések nem voltak eredményesek.
A közleményben arra is kitértek, hogy 2022-ben az intézményekben a férőhely-kihasználtság csökkent, mindeközben a várakozási idő átlagos hossza kismértékben növekedett, több mint 6 hónap volt.
Nőtt az üres álláshelyek száma
Szerintük a csökkenő férőhely-kihasználtság hátterében részben az állt, hogy egyes szolgáltatási helyeken a tárgyi vagy személyi feltételek hiánya miatt üres férőhelyeket nem lehetett feltölteni, a várólistán szereplő, folyamatos ápolásra szoruló igénylőket ezen hiányosságok miatt nem lehetett elhelyezni. Majd leszögezték azt is, hogy
2018 és 2022 között az ellenőrzött intézményekben az év végi üres álláshelyek száma közel másfélszeresére emelkedett.
A magas fluktuáció és az üres álláshelyek betöltésének növekvő időigénye kockázatot jelentett a feladatellátás színvonalára. A megfelelő minőségű szolgáltatások tekintetében kockázatot hordozott az elavult eszközállomány is.
Az ellenőrzött idősotthonok éves bevételének mintegy 70-80 százalékát a központi költségvetési támogatás jelentette, az ellátottak által fizetett térítési díj éves bevételen belüli aránya az ellenőrzött években folyamatosan csökkent. Emellett jelentős mértékű volt az ellenőrzött intézményekben a térítésidíj-hátralék összege, 2022. év végén a megállapított éves térítési díj 10,3 százalékát tette ki. Az időskorúak bentlakásos elhelyezését és ellátását mind nagyobb mértékben az állami költségvetés finanszírozta.
A fenntartó a tárgyi feltételeket illetően felmérte az intézményi vagyon állapotát, és a minisztériumnak – a szükséges többletforrásokat is meghatározva – javaslatot tett fejlesztésre, felújításra, azonban a rendelkezésre álló források leginkább a vis maior okok miatt használhatatlan eszközök pótlására nyújtottak fedezetet – összegezték.
A végrehajtott intézkedések összességében nem voltak eredményesek, nem voltak elegendőek ahhoz, hogy növekedjen a határozatlan működési engedéllyel rendelkező – a jogszabályi feltételeket teljesítő – férőhelyek aránya.
Az ideiglenes hatályú működési engedéllyel rendelkező – tehát bizonyos jogi hiányosságokkal rendelkező intézményekben – a férőhelyek aránya 2022. év végére megközelítette a 45 százalékot, ami a hosszú távú biztonságos működésre és színvonalas feladatellátásra kockázatot jelentett.
Az ÁSZ az ellenőrzött intézmények kétharmadánál jó gyakorlatokat, a teljesítményelvre fókuszáló intézkedéseket is azonosított, ilyenek voltak például a költségracionalizáló, vezetői monitoringot szélesítő, gondozottak igényeit feltáró folyamatok.
Végezetül azt is kiemelték, hogy az idősellátás hosszú távú, biztonságos megszervezését érintő kockázatokra figyelemmel az ÁSZ számos javaslatot fogalmazott meg az intézmények személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, fenntartói koncepció elkészítése, az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás érvényesítése érdekében.