Óriási veszélybe került most a kormány legfontosabb ígérete

2024.03.06. 09:00
Januárjában az ipari termelés volumene 3,6, munkanaphatástól megtisztítva 4,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás tavaly decemberéhez mérten 1,1 százalékkal mérséklődött – összegezte a Központi Statisztikai Hivatal.

Januárban a feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesett a termelés volumene. Mindössze három alágban nőtt a kibocsátás, a legnagyobb mértékben a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban. 

A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás az előző hónaphoz képest 1,1 százalékkal csökkent.

Ráadásul ahogy azt bemutattuk, jelentősen csökkent az ipari termelés volumene 2023-ban 2022-höz képest is: 5,5 százalékkal volt kisebb. És az ipari termelés volumene 13,7, munkanaphatástól megtisztítva 8,7 százalékkal maradt el decemberben az egy évvel korábbitól. Akkor a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent.

Az adatokból jól látszik, hogy Magyarország ipari termelése jelentős problémával küzd. Ahhoz, hogy a kormány vágyai szerint az idei év már a növekedésről szóljon, rövid időn belül fordulatra van szükség.

NGM: a háború és a szankciók

„Az ipari termelést továbbra is negatívan befolyásolja, hogy a háború és a szankciók negatív hatásai jelentős károkat okoztak az európai gazdaságban. A gyenge európai konjunktúrával együtt járó gyenge külpiaci kereslet az exportaktivitás mérséklődésén keresztül lefelé húzta az ágazat hazai kibocsátását” – így értékelte az adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Idén a kormány célja, hogy helyreállítsa a növekedést, és újra dinamikusan, 4 százalék körüli mértékben emelkedjen a GDP. Ennek érdekében tovább kell emelni a munkaerőpiaci aktivitást, az óvatossági motívum fokozatos oldásával és a bizalom erősítésével helyre kell állítani és növelni kell a fogyasztást, és 25 százalékos szint felett kell tartani a beruházásokat.

Majd felsorolták a kormányzati intézkedéseket, amelyek ösztönzik az ipari szektor teljesítményét is:

  • 1200 milliárd forintos keretösszegűre emelt Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram,
  • a Széchenyi Kártya Program,
  • a hatszorosára bővített Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program is.
  • A beruházások növekedéséhez hozzájárul a kereskedelmi bankok 2024. február 1-jént elindult önkéntes akciója is, amely 0 százalékra csökkentette a BUBOR feletti kamatfelárat, ezáltal jelentősen csökkentve a hitelkamatokat és ösztönözve a fejlesztéseket.

Szerintük biztató jel: a vállalkozások új hitelfelvételének értéke 2023 decemberében már több mint 30 százalékkal bővült a megelőző évhez képest, azaz a vállalati hitelezésben már fordulat azonosítható,

amely érezhető lesz a termelési adatokban is.

Mindezeken túlmutatóan a dinamikus fejlődés támogatása és a vállalkozások versenyképességének növelése érdekében a kormány 450 milliárd forintot biztosít a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz programon keresztül, amelynek első pályázatai a második negyedévtől kezdődően elérhetőek lesznek – összegezték.