- Gazdaság
- mnb
- matolcsy györgy
- gdp
- index
- mutató
- virág barnabás
- magyar nemzeti bank
- harmonikus növekedési index
- makronóm intézet
- oeconomus
- oeco-index
- jegybank
Matolcsy György mindent megkérdőjelezett, egy váratlan ötlettel rukkolt ki
![DSZZS20200416004](https://kep.index.hu/1/0/5521/55214/552146/55214643_247f673d6888d49500a785f8bdf73d46_wm.jpg)
További Gazdaság cikkek
-
Itt van Orbán Viktor 4,7 milliós bástyája
- Milliomosok klubja a BME-n – a magyar átlagbér kétszeresét keresik ezek a pályakezdők
- Pénzpatakba léptek a magyarok, akik ide tették a forintjukat
- A Mol-csoport újabb lépést tett karbonlábnyomának csökkentése érdekében
- Matolcsy György elárulta, milyen nagy tervet nem sikerült elérni
A kötet fő üzenete, hogy a közgazdaságtannak fenntarthatósági fordulatra, a fordulat nyomon követéséhez pedig új mérőszámokra van szüksége. A jegybank szerint a GDP a 20. század legfontosabb gazdasági mutatója volt, de ma már olyan iránytűre van szükség, amelyik a gazdasági fejlődés hagyományos dimenziói mellett több területre is rávilágít:
- tükrözi a környezeti,
- a társadalmi
- és a pénzügyi fenntarthatóság állapotát és változásait is.
A Magyar Nemzeti Bank a globális vitairattal csatlakozik a széles körű erőfeszítésekhez, amelyek az új mutatószámok kifejlesztésén dolgoznak.
Új indexek jelentek meg
Korábbi cikkeinkben rávilágítottunk, hogy az egyes mutatók – főleg a GDP – hiányosságait már régen felfedezték, korlátairól számos elemzés született, és válaszul megjelentek a komplexebb, az országok jólétét, jövőképességét és fenntarthatóságát is mérő indexek. Hazai példákról is tudunk, ilyen a Harmonikus Növekedési Index (HNI), amelyet a Makronóm Intézet fejlesztett ki, és amiről Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke is elismerően nyilatkozott korábban.
Index - Gazdaság - Kandrács Csaba: Az élmezőnyben vagyunk, más országok is tőlünk tanulnak
A jegybank alelnöke terítette a lapokat.
A HNI több szempontból is meghaladja a jelenleg széles körben használt mutatókat, mivel azok vagy a nagyvállalatok, vagy a környezeti, vagy a társadalmi fenntarthatóság szempontjából mérnek. A HNI ezzel szemben az összes fontos fenntarthatósági szempontot figyelembe veszi, és hat pilléren nyugszik:
- gazdasági,
- pénzügyi,
- környezeti
- és társadalmi fenntarthatóság,
- a munka- és tudásalapúság,
- valamint még bevezeti a demográfiai fenntarthatóság fogalmát is.
A hat pillér mellett 32 objektív indikátort tartalmaz a mutató, a sokszor torzításokat okozó szubjektív indikátorok pedig nem kaptak helyet a HNI-ben. Másik példa hazai fejlesztésű mutatóra az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Oeco-Indexe, amelynek megalkotásához összesen 25 részmutatót használtak fel. Ezek azokat a gazdasági, társadalmi és politikai dimenziókat ölelik fel, amelyeket kellő gyakorisággal publikáltak, és az országok széles köre esetében elérhetőek a különböző nemzetközi adatbázisokban.
Az új közgazdaságnak új mérőszámokra van szüksége
– idézte Virág Barnabás, az MNB alelnöke Matolcsy György jegybankelnök gondolatait. A fenntarthatósági fordulat nemcsak új gondolati megközelítést, de új típusú mérést is igényel, ezért a GDP meghaladását teszi szükségessé. A jegybank szerint a fenntarthatóság szellemi fordulata nem mehet végbe egy vele összhangban álló, az elmélet vízióját követő, és az abból levezethető célok teljesülését mérő, széles körben elfogadott csúcsmutató nélkül.
Virág Barnabás: Olyan lépésekre készül a jegybank, amelyeknek mindenki a nyertese lesz
Az MNB alelnöke felvázolta, hogyan változik meg az életünk.
Matolcsy György így mutatna utat
A Fenntartható GDP – Globális vitairat című kötet alapjául Matolcsy György jegybankelnök tézisei szolgáltak, amelyek kiinduló gondolata, hogy a fenntarthatósági fordulat megvalósításához a gondolati megújulás mellett végre kell hajtani a mérés megújítását is. Az MNB új globális vitairatának célja, hogy elősegítse a fenntartható gazdasági növekedés mérését.
- A könyv első része bemutatja a GDP korlátait a fenntarthatóság és a jólét mérésében, valamint az ezek meghaladására törekvő kutatásokat.
- A könyv második része pedig két alternatív mérési módszert ismertet a fenntarthatósággal bővített GDP becslésére.
„A fenntartható GDP számszerű becslése szerint a 2010-es években a magyar gazdaság nemcsak a hagyományos GDP-t tekintve, hanem a fenntartható GDP-ben is jelentős növekedést ért el az évtized elején végrehajtott innovatív reformok következtében, amelyek egyidejűleg biztosították a gazdasági egyensúly és növekedés fenntartását” – világítottak rá a könyv szerzői, akik szerint a 2020-as évtized a veszélyek, a nagy átmenetek kora. A globális járványok, az energiaválság és a geopolitikai átrendeződés érzékeny pontjain érintették az európai, és benne a magyar gazdaságot. Felborították a korábbi egyensúlyokat, rontották a fenntartható növekedés feltételeit.
A fenntartható fejlődés és felzárkózás érdekében ezért mind Európában, mind Magyarországon teljes versenyképességi fordulatra van szükség, ami magában foglalja a zöld és digitális átmenet felgyorsítását, és minden olyan intézkedést, amely tartósan növelik a gazdaság értékteremtő képességét
– véli a jegybank. A vitairat elkészítésében a Magyar Nemzeti Bank koordinálása mellett közreműködtek a Központi Statisztikai Hivatal, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Neumann János Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szakértői is.
(Borítókép: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a jegybank épületében 2020. április 16-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=bJE1jRyMFaE6fJ8fhsC.y4ZQnDkFoiPbY7JeelfAZ7P.i7&stparam=wnniomkpwg&fastid=ipqxvzhaneitfhaugbtmmzijqomb&nc=0)