Matolcsy György mindent megkérdőjelezett, egy váratlan ötlettel rukkolt ki

A kötet fő üzenete, hogy a közgazdaságtannak fenntarthatósági fordulatra, a fordulat nyomon követéséhez pedig új mérőszámokra van szüksége. A jegybank szerint a GDP a 20. század legfontosabb gazdasági mutatója volt, de ma már olyan iránytűre van szükség, amelyik a gazdasági fejlődés hagyományos dimenziói mellett több területre is rávilágít:

• tükrözi a környezeti,
• a társadalmi
• és a pénzügyi fenntarthatóság állapotát és változásait is.

A Magyar Nemzeti Bank a globális vitairattal csatlakozik a széles körű erőfeszítésekhez, amelyek az új mutatószámok kifejlesztésén dolgoznak.

Új indexek jelentek meg

Korábbi cikkeinkben rávilágítottunk, hogy az egyes mutatók – főleg a GDP – hiányosságait már régen felfedezték, korlátairól számos elemzés született, és válaszul megjelentek a komplexebb, az országok jólétét, jövőképességét és fenntarthatóságát is mérő indexek. Hazai példákról is tudunk, ilyen a Harmonikus Növekedési Index (HNI), amelyet a Makronóm Intézet fejlesztett ki, és amiről Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke is elismerően nyilatkozott korábban.

A HNI több szempontból is meghaladja a jelenleg széles körben használt mutatókat, mivel azok vagy a nagyvállalatok, vagy a környezeti, vagy a társadalmi fenntarthatóság szempontjából mérnek. A HNI ezzel szemben az összes fontos fenntarthatósági szempontot figyelembe veszi, és hat pilléren nyugszik: 

• gazdasági,
• pénzügyi, 
• környezeti 
• és társadalmi fenntarthatóság, 
• a munka- és tudásalapúság, 
• valamint még bevezeti a demográfiai fenntarthatóság fogalmát is. 

A hat pillér mellett 32 objektív indikátort tartalmaz a mutató, a sokszor torzításokat okozó szubjektív indikátorok pedig nem kaptak helyet a HNI-ben. Másik példa hazai fejlesztésű mutatóra az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Oeco-Indexe, amelynek megalkotásához összesen 25 részmutatót használtak fel. Ezek azokat a gazdasági, társadalmi és politikai dimenziókat ölelik fel, amelyeket kellő gyakorisággal publikáltak, és az országok széles köre esetében elérhetőek a különböző nemzetközi adatbázisokban.

– idézte Virág Barnabás, az MNB alelnöke Matolcsy György jegybankelnök gondolatait. A fenntarthatósági fordulat nemcsak új gondolati megközelítést, de új típusú mérést is igényel, ezért a GDP meghaladását teszi szükségessé. A jegybank szerint a fenntarthatóság szellemi fordulata nem mehet végbe egy vele összhangban álló, az elmélet vízióját követő, és az abból levezethető célok teljesülését mérő, széles körben elfogadott csúcsmutató nélkül. 

Matolcsy György így mutatna utat

A Fenntartható GDP – Globális vitairat című kötet alapjául Matolcsy György jegybankelnök tézisei szolgáltak, amelyek kiinduló gondolata, hogy a fenntarthatósági fordulat megvalósításához a gondolati megújulás mellett végre kell hajtani a mérés megújítását is. Az MNB új globális vitairatának célja, hogy elősegítse a fenntartható gazdasági növekedés mérését.

• A könyv első része bemutatja a GDP korlátait a fenntarthatóság és a jólét mérésében, valamint az ezek meghaladására törekvő kutatásokat.
• A könyv második része pedig két alternatív mérési módszert ismertet a fenntarthatósággal bővített GDP becslésére.

„A fenntartható GDP számszerű becslése szerint a 2010-es években a magyar gazdaság nemcsak a hagyományos GDP-t tekintve, hanem a fenntartható GDP-ben is jelentős növekedést ért el az évtized elején végrehajtott innovatív reformok következtében, amelyek egyidejűleg biztosították a gazdasági egyensúly és növekedés fenntartását” – világítottak rá a könyv szerzői, akik szerint a 2020-as évtized a veszélyek, a nagy átmenetek kora. A globális járványok, az energiaválság és a geopolitikai átrendeződés érzékeny pontjain érintették az európai, és benne a magyar gazdaságot. Felborították a korábbi egyensúlyokat, rontották a fenntartható növekedés feltételeit.

A fenntartható fejlődés és felzárkózás érdekében ezért mind Európában, mind Magyarországon teljes versenyképességi fordulatra van szükség, ami magában foglalja a zöld és digitális átmenet felgyorsítását, és minden olyan intézkedést, amely tartósan növelik a gazdaság értékteremtő képességét

– véli a jegybank. A vitairat elkészítésében a Magyar Nemzeti Bank koordinálása mellett közreműködtek a Központi Statisztikai Hivatal, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Neumann János Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szakértői is.

(Borítókép: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a jegybank épületében 2020. április 16-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)