Nagy Márton: Csökkenteni kell a bürokratikus terheket

A nemzetgazdasági miniszter a csütörtökön részt vett az Európai Unió Versenyképességi Tanácsának formális ülésén Brüsszelben, ahol a versenyjogi, belső piaci és a fenntartható növekedéshez kapcsolódó kérdéskörök mellett a turisztikai ágazat helyzete is áttekintésre került. A tárca közleménye szerint Nagy Márton az ülésen azt hangsúlyozta, hogy a 2030-ig tartó időszakban a cél a versenyképesség fokozása, melynek három kulcseleme van:

1. a kettős – zöld és digitális – átállás sikeres megvalósítása;
2. a nyitás, nyugati és keleti piacok irányában egyaránt;
3. valamint a bürokratikus terhek folyamatos csökkentése.

Majd a miniszter kiemelte, az Unió évtizedek óta folyamatosan veszít versenyképességéből a globális versenytársakkal szemben. Ez a folyamat az elmúlt években gyorsult az elszabaduló energiaárak, a válsághelyzetek gazdasági és kereskedelmi következményei, valamint az Egyesült Államok és Kína protekcionista intézkedései miatt. Szerinte a túlszabályozás kockázata is magas az Unióban.

Nagy Márton hangsúlyozta, a magyar álláspont szerint a jelenleg hatályos irányelv módosítása és megreformálása kedvezőbb lenne a vállalkozások számára, mint a Bizottság új javaslata. Olyan jogszabályi keretek kialakítására van szükség, melyek nem korlátozzák a vállalkozások gazdasági és kereskedelmi tevékenységét és nem jelentenek adminisztratív többletterhet. A bürokrácia ugyanis gátolja a vállalkozói kedvet és különösen megterhelő a kisebb vállalatok számára.

Úgy vélekedett, hogy a vállalatok sikerét a képzett munkaerő mellett az energia, a logisztika és a technológia minősége is befolyásolja. Akár a nemzetközi versenyképesség a cél, akár csak a változó körülmények közötti talpon maradás. A megfizethető energiaárak kulcsfontosságúak az uniós ipar versenyképességének visszaszerzéséhez, melyhez a magyar álláspont szerint a különböző megújuló energiaforrások és az atomenergia együttese szükséges.

Lépések kellenek az európai autóipar fellendítése érdekében

Majd Nagy Márton a magyar soros elnökségre való felkészülés jegyében tárgyalást folytatott Martin Kocher, osztrák munkaügyi és gazdasági miniszterrel Brüsszelben. A megbeszélésen a tárca közleménye szerint megállapították: az osztrák – magyar kereskedelmi kapcsolatok erősek, emellett megvitatták a zöld átállás és az elektromos autógyártás területén felmerülő kihívásokat.

Ausztria és Magyarország között évszázadok óta szoros gazdasági, kulturális kapcsolat van. Az utóbbi években Ausztria hazánk második-harmadik legfőbb kereskedelmi partnere, az osztrák cégek alkotják a második legnagyobb beruházói közösséget.

Majd a miniszter kiemelte: elengedhetetlen az Európai Unión belül a versenyképesség és az ipar fejlesztése, ennek érdekében minden lehetséges eszközt szükséges megteremteni és olyan új iparágakra kell koncentrálni, mint az elektromos autózás és a mesterséges intelligencia.

Később Nagy Márton hangsúlyozta: az európai elektromos autóipar fellendítése és megerősítése érdekében ezért lépni kell: uniós szintű elektromosjármű-vásárlásösztönző programot szükséges indítani, hogy lépést tudjunk tartani az USA-val és Kínával, amelyek jelentős költségvetési forrásokat fordítanak a saját iparuk támogatására.

„Az általános és alapvetően ideológiai megközelítésű zöld és digitális átállás támogatása helyett az elektromos autók dedikált támogatására van szükség. Közös érdekünk, hogy Európa az elektromos autók gyártói oldalának vezető hatalma legyen, megtartsa versenyképességét az USA és Kína térhódításával szemben” – összegezte a tárcavezető.

A zöld iparban is az Ázsia dominál

Harmadik programként Nagy Márton az Európai Gépjárműgyártók Szövetségének (ACEA) szereplőivel egyeztetett. Ezen a nemzetgazdasági miniszter emlékeztetett, hogy Kínában az eladott autók már közel 30 százaléka elektromos, ez az arány Európában 21, az USA-ban pedig csak 8 százalékot tesz ki. Ennek alakulását érdemben befolyásolja, hogy 2022-ben összességében Kína biztosította a legtöbb – több mint 22 milliárd dollár – állami támogatást az elektromos járművek vásárlásához.

A bőkezű állami szubvenció – ami ösztönzi a kereskedelmet és a gyártást – miatt a zöld ipart is az ázsiai ország dominálja, az ország a világ egyik legnagyobb exportőre. Az Egyesült Államok elektromos jármű piaca gyorsan növekszik, az amerikai kormány most szövetségi szintű állami támogatást vezetett be az Inflation Reduction Act-en belül az elektromos járművek vásárlására vonatkozóan, amivel a beszállítóit is erősíti, hiszen az alkatrészeknek az Egyesült Államokból kell származnia a támogatás elnyeréséhez. Kína és az USA térnyerése mellett az Európai Unió azonban lemarad.

Erre szerinte jó példa a német elektromos autó támogatási program: miután a programot decemberben lezárták a kereslet azonnal jelentősen visszaesett és előretekintve is jóval alacsonyabb kereslettel számolnak. A belsőégésű motorok betiltására vonatkozó 2035-ös EU céldátum felülvizsgálata pedig olyan bizonytalanságot szül,

Az Európai Unió egyik legnagyobb vállalása a zöld átállás, a karbonsemlegesség megvalósítása, ezért környezetvédelmi és iparstratégiai szempontból is közös érdekünk, hogy Európa az elektromos autók gyártói oldalának vezető hatalma legyen, megtartsa versenyképességét az USA és Kína térhódításával szemben. A magyar soros elnökség alatt kiemelt figyelmet fogunk fordítani a programra – összegezte a tárcavezető.