Hiába az ukrán fenyegetés, Magyarország már régen döntött

Már korábban is érkeztek arról hírek, hogy Ukrajna az év végén nem hosszabbítja meg az orosz gázszállítási szerződéseit. A napokban az ukrán energiaügyi miniszter ezt ismét megerősítette. Mindenekelőtt érdemes pár dolgot tisztázni Oroszország európai gázszállításaival kapcsolatban:

• Oroszország már a háború előtt csökkentette az EU-ba irányuló gázszállításokat, ami vitathatatlanul súlyos árat jelentett saját hosszú távú érdekei szempontjából – összegezte a Bruegel.
• Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően a Gazprom tovább csökkentette az EU-ba irányuló exportját.
• Az unió a csökkenő orosz gázimportot a cseppfolyósított földgáz (LNG) növelésével és a gázkereslet csökkentésével ellensúlyozta. Az Európai Unió legtöbb tagországa hivatalosan nem vesz orosz földgázt.
• Európában az LNG részesedése a teljes gázimportban a 2019-es 20-ról, 2023-ra 40 százalékra nőtt, ami nagyrészt az USA-ból származó behozatal ötszörös növekedésének köszönhető.
• A 2019–2021-es átlaghoz képest az EU földgázkereslete 2022-ben 12 százalékkal, 2023-ban pedig 19 százalékkal volt alacsonyabb.
• Ellentétben a nyersolajjal, az infrastrukturális korlátok miatt Moszkva a nem cseppfolyósított földgázt nem tudja átirányítani nyugatról keletre.
• Oroszország 2021-ben 155 milliárd köbméter földgázt exportált az EU-ba, a csővezetékes szállítások 27 milliárd köbméterre csökkentek.
• Ahogy arra Pletser Tamás, az Erste energetikai elemzője is felhívta a figyelmet: az európai gázárak jelenleg alig maradnak el a békebeli 20 euró/megawattórás szinttől.

Mit is jelent az ukrán szállítások leállítása?

A Gazprom–MVM-szerződésben foglalt földgáz két határponton léphetett be az országba: vagy a Török Áramlaton (kiskundorozsmai határátlépő) vagy Mosonmagyaróvárnál. Azonban, ahogy azt már korábban is megírtuk, Magyarország esetén nincs akadálya annak, hogy a magyar–orosz hosszú távú gázszerződés teljes évi 4,5 milliárd köbméteres mennyisége a Török Áramlaton keresztül érkezzen. Hiszen eddig is folyamatosan terelték át az érkező földgázt a déli irányba.

A Gazprom–MVM-szerződésben foglaltak szerint összesen 4,5 milliárd köbméter beszerzését teszi lehetővé: ebből 3,5 milliárd köbméter Kiskundorozsma és 1 milliárd köbméter Baumgartner (Ausztria) felől jött.

Ugyanakkor ez az ukrán lépés komoly hatást gyakorolhat az egész térségre. Egy piaci forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy pillanatnyilag a déli és keleti piacon olcsóbbak a gáztőzsdék árai, mint az osztrák piacon. (Hosszú időn át ez fordítva volt.) „Nem hiszi még a piac, hogy az ukrán tranzit leállna. Hiszen van egy piaci szereplő, méghozzá az osztrákok, akik nagyon komolyan dolgoznak azon, hogy ne szűnjön meg ez a szállítás” – mondta forrásunk.

Jelenleg teljesen eltérőek a prognózisok arra vonatkozóan, hogy ezt az ukránok tényleg meglépik-e. Akik mindenképpen rosszul járnak egy ilyen döntéssel az Ausztria, Szlovákia, Szlovénia és Csehország. „Minket érint a legkevésbé, ellátásbiztonsági szempontból nem is történne semmi, mert már most is csekély mennyiség érkezik ezen az útvonalon.” Ugyanakkor egy másik piaci szereplő annak adott hangot, hogy Magyarország energetikai kiszolgáltatottsága

Tehát azt semmiképpen sem lehet kijelenteni, hogy az ukrajnai csővezetékes szállítások leállítása ideális lenne Magyarország számára. Könnyen elképzelhető, hogy nagyobb árkülönbség alakulna ki a nyugati és a közép-európai árak között. Ha az ukránok tényleg leállítják a szállításokat, akkor kiesik hirtelen (éves szinten) 14 milliárd földgáz a tőlünk északra fekvő közép-európai térségből.

Ha ez hirtelen eltűnik, akkor az egész régióban felmennek a tőzsdei árak

– hallottuk a földgázpiacon. Ebből további hátrány következik: ha a régiónkban magasabbak lesznek az árak, akkor ez újabb problémát okoz Közép-Európa versenyképességének. Továbbá nyugatról – elsősorban Csehország esetén – jóval több utat kell megtennie a Nyugat-Európából érkező földgáznak. „Most ezt még ellensúlyozza a keletről érkező földgáz” – vélik forrásaink.

Ukrajnának nagyon kell a pénz

A Világgazdaság elemzésében jogosan vetette fel, hogy az ukrán költségvetés tekintélyes bevételhez jutott a tranzitdíjakból, és Kijevnek minden centre szüksége van, már csak a háború finanszírozása miatt is.

Kockázatot jelent az, hogy Ausztria sincs sokkal jobb helyzetben, ugyanis augusztusi gázimportjának még 43 százaléka Oroszországból érkezett, azonban a decemberi behozatalnak már a 98 százalékát tette ki az orosz gáz. Az osztrákok tavaly egyértelműen növelték az orosz gázbehozatalt 2022-höz képest. Az OMV, az ország állami energiaóriása hosszú távú, 2040-ig szóló szállítási szerződéseket kötött Moszkvával. Az Ausztriába importált energiahordozó kisebb része Németország és Olaszország felől érkezik.

Magyarország szempontjából van egy további hatás is: ha a tőzsdei ár megemelkedik, akkor a kereskedői marzsok magasabbak lesznek,

Egyelőre nehéz megmondani, milyen hatással járna egy ilyen ukrán lépés. Feltehetően ez az év utolsó negyedévében dől majd el, és korábban is volt számos találgatás ebben a témában. Valószínűleg arra is lesz lehetőség, hogy a felek ad hoc módon állapodjanak meg, mivel ez mind Oroszország, mind Ukrajna érdeke. A kérdés inkább az, hogy az ellenséges viszony dacára maradt-e még érintkezési pont a felek között.

(Borítókép: Egy munkás csövek és szelepek között sétál egy földgázüzemben Dashavában, Ukrajnában, 2014. szeptember 18-án. A Dashava létesítményt, amely egyszerre földalatti földgáztároló és fontos tranzitállomás az Oroszországot Ukrajnával, valamint Kelet- és Nyugat-Európával összekötő földgázvezetékek mentén, az Ukrtransgaz, az ukrán NJSC Naftogaz ukrán energetikai vállalat leányvállalata üzemelteti. Fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary)