Megállapodása van a kormánynak, mikor avatkozik be az üzemanyagárakba
További Gazdaság cikkek
- A Mol gázüzemet és kutatás-termelési eszközöket vásárol Kelet-Magyarországon
- Átfogó fejlesztési programot indít a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány
- Szijjártó Péter szerint Európa egyik legvonzóbb beruházási környezete jött létre Magyarországon
- A karácsonyi vásárok sem ússzák meg, lecsapnak az adóellenőrök
- Döntött a bíróság: a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak támogatnia kell a Volánbuszt
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter – mint tulajdonosi joggyakorló – kedden sajtótájékoztató keretében számolt be a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Kft. (MGFÜ) tavalyi eredményeiről és idei céljairól. Ismét leszögezte: idén a kormány célja a növekedés helyreállítása, amelyet a magas nyomású gazdaság kialakításával kíván elérni.
Ehhez a tárca szerint szükség van a vállalkozások igényeire szabott, partnerségen alapuló, hozzáadott értéket jelentő szolgáltatásokra is. Nagy Márton kiemelte: a 2030-ig megfogalmazott stratégiában az intézkedések fő végrehajtója az MGFÜ lesz.
2024-től kezdődően GINOP Pluszból 450 milliárd forint fejlesztési forrás lesz közvetlenül biztosítva a vállalkozások számára.
Az MGFÜ fókuszált programokkal segíti a kkv-k fejlődését, erre 8 milliárd forint áll rendelkezésre. Az MGFÜ öt stratégia mentén halad:
- növekedésre képes vállalati kör értékteremtő képességének megerősítése,
- a kkv-szektor működéséhez szükséges kiszámítható keretek biztosítása,
- a kkv-k termelékenységének növekedése,
- a kkv-k megfelelő finanszírozáshoz való hozzáférésének elősegítése,
- a kkv-k exportképességének növelése.
Nagy Márton hozzátette: az uniós források felhasználásában is figyelembe szeretnék venni ezeket a stratégiai pontokat. „Az MGFÜ lebonyolító és szakértői műhely is egyben.” Az ESG- (Environmental Social Governance) tanács a múlt héten alakult meg, amelynek Nagy Márton lett a vezetője.
A Világgazdaság költségvetést érintő kérdéseire Nagy Márton elmondta, megszorításokra nem kerülhet sor, „az egy baloldali felvetés”. A tárcavezető szerint a februári költségvetési adatokat – részben az áfabevételek sajátossága miatt – érdemes a helyén kezelni. A kiskereskedelemben az üzemanyagból kevesebb fogyott, az élelmiszereknél stabil növekedés látható.
Úgy vélekedett, az óvatossági motívum láthatóan oldódik, a „fogyasztás fokozatos helyreállása megtörténik”, ahogy a belgazdasági szektorban is. Szerinte a kérdés az exportdinamikában lesz. „4,5 százalékos hiánypálya tartható, a kiadási oldalt át kell tekinteni.”
Nagy Márton Három százalékot jelölt meg az idei évi növekedési célnak, a korábbi négy százalék helyett.
Az ATV kérdésére a jegybanktörvénnyel kapcsolatban annyit felelt, hogy nem kívánja kommentálni Matolcsy György és Orbán Viktor kapcsolatát. „A jegybanktörvényről az a véleményem, hogy a pénzügyminiszter az Európai Központi Banknak küldött egy módosítást, aminek semmi köze nincs az MNB függetlenségéhez” – fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter, és hozzátette:
Az egy „KAVARÁS”, HOGY A JEGYBANK FÜGGETLENSÉGÉT VESZÉLYEZTETNÉ a FELÜGYELŐBIZOTTSÁGa JOGKÖREINEK KITERJESZTÉSE, EZ NEM A MONETÁRIS POLITIKÁT, HANEM A TÖrVÉNYES GAZDÁLKODÁST FELüGYeLI.
A kormány a holnapi kormányülésen mérlegelheti a módosítást. Matolcsy Györggyel való kapcsolatáról kifejtette, kollegiálisan és intézményi szinten van együttműködés az MNB és az NGM között. „Ugyanakkor azt gondolom, hogy az intézmények közötti együttműködés sokkal fontosabb, mint a közvetlen kapcsolat. Nem látok semmi problémát ebben a kérdésben.”
A Ferihegyi repülőtérrel kapcsolatos kérdéseket részletekben nem kívánta kommentálni, mert nem zárultak le a tárgyalások, de már nagyon közel vannak hozzá. „Ha látnának minden részletet, csodálkoznának, hogy ilyen gyorsan megy” – summázta a kérdéskört Nagy Márton. Nagyjából 5 milliárd euró a teljes eszközértéke, de nemcsak a tulajdonosokkal, hanem a hitelezőkkel is meg kell egyeznie a kormánynak. A tárcavezető szerint nyárra az ügylet lezárulhat.
A régiós ár számít az üzemanyagoknál
Lapunk az inflációval, illetve a 6,7 százalékos üzemanyagár-növekedéssel (havi adat) kapcsolatban kérdezte Nagy Mártont. A tárcavezető nem fél az infláció visszapattanásától, ahogy fogalmazott, „kiütés után ott is marad”. A miniszter hozzátette, előretekintő adatokon az élelmiszerpiacot vizsgálják, és „nincs élelmiszeripari infláció”.
A szektor Nem képes emelni az árakat, mert az alapanyagárak csökkennek.
„Nem látok esélyt az élelmiszer-infláció visszatérésére” – hangsúlyozta Nagy Márton, és hozzátette, az ipari termelőiár-index is mély deflációt mutat, ezt a kabinet előretekintően is vizsgálja.
Ha az alapanyagárak alacsonyak, nincs lehetőség az áremelésre.
Az NGM ezért úgy gondolja, lát teret az alapkamat árcsökkentésére. Az üzemanyagár kérdése a miniszter szerint továbbra is fontos, a kormány folyamatosan vizsgálja.
Van egy megállapodás a Magyar Ásványolaj Szövetséggel, amely szerint az üzemanyagáraknak a régiós középmezőnybe kell tartozniuk, ezt a kormány folyamatosan ellenőrzi. Ha ez a megállapodás megtörik, akkor be kell avatkozni az üzemanyagárakba.
Nagy Márton azzal zárta gondolatait, hogy összességében kihívást nem az infláció, hanem a növekedéssel kapcsolatban megfogalmazott célok okoznak.
(Borítókép: Nagy Márton 2023. február 20-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)