A kormány leszögezte: az élelmiszer nemzetbiztonsági kérdés lett
További Gazdaság cikkek
- Vasárnap és januárban is kisebb leállások jönnek az OTP Banknál, figyelmeztették az ügyfeleket
- Kiderült, mi lendítheti fel Magyarország gazdaságát
- Lassan elővehetjük a nagypapa biciklijét, ha ennyivel drágul az üzemanyag
- Valaki csaknem 800 millió forintot nyert a Skandináv lottón
- Infláció ide vagy oda, ezeket a készülékeket vettük, mint a cukrot
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Élelmiszeripai Beszállító-fejlesztési Program rendezvényén elsőként leszögezte, hogy nem a kormány, hanem az élelmiszeripari vállalatok kockáztatják a pénzüket. Ezért szerinte nem a kabinet, hanem ezek a vállalatok alakítják a gazdasági irányt.
Szeretném, ha a minisztériumom hallgatna az önök szavaira.
A program keretében összesen 61 településről érkeztek pályázatok. A támogatást elnyerő cégek összesen 25 milliárdos összegben terveznek beruházást végrehajtani. Az ÉLIP BFP költségvetési forrás, vissza nem térítendő forráskerete 35 milliárd forint volt.
A támogatás összege a beszállító mikro- és kisvállalkozások esetében 50-500 millió forint közötti, beszállító középvállalkozások és nagyvállalatok esetében 50-2000 millió forint közötti, a támogatási intenzitás pedig legfeljebb 50 százalékos volt. „Ebből is jól látszik, hogy az élelmiszeriparnak is jelentős igénye van a fejlesztésre” – összegezte Nagy Márton, majd leszögezte:
adunk, de szeretnénk kérni is. A kérés pedig arról szól, segítenek a kormánynak abban, hogy az élelmiszeripar még hatékonyabb legyen. A szektor termelékenysége a második legalacsonyabb az Európai Unióban. Tehát segítsenek abban, hogy az élelmiszeripar hatékonyabb legyen, miközben a vállalatok folyamatosan képesek növekedi, akár felvásárlásokkal, akár a külpiaci terjeszkedéssel.
Jöhet a növekedés
Nagy Márton leszögezte: szerinte nemcsak mérethatékonysági, hanem energetikai téren is van hová fejlődni. Utóbbiban a kormány eddig is segítette a vállalatokat, a cégeknek további energiahatékonysági beruházásokat szükséges végrehajtaniuk. Leszögezte:
a számításai szerint a hazai élelmiszerárak az uniós átlaghoz képest kétszer olyan érzékenyen reagálnak az ársokkokra.
„És az érzékenység nemcsak a fogyasztói árakban, hanem termelésnél is jelen van.” Az idei évben a kormány a gazdaság növekedését tűzte ki célul. A fogyasztás visszapattanása fontos a kormánynak, miközben az infláció nem térhet vissza a korábbi szintre.
Az élelmiszeripari szektor egy stratégiai ágazat, és a nemzetgazdasági miniszter szerint jelentős mértékben hozzájárul a növekedéshez. „Ugyanakkor a fogyasztók is nagyon fontosak, így az árak mellett a minőségre is kellő hangsúlyt kell fektetni.” Nagy Márton hangsúlyozta:
a miniszterelnöknek köszönhető, hogy a támogatási összeg végül 33 milliárdra emelkedett.
Nagy István agrárminiszter arról beszélt, hogy válaszokat kell találni a mostani kihívásokra. „Az önök [a vállalatok] munkájának köszönhető, hogy az eddigi válságra reagálni tudtunk. A világjárvány alatt nem volt home office” – emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdaságban sem a járvány, sem a szomszédunkban dúló háború miatt nem állt le a munka.
A tárcavezető leszögezte: más iparágakkal összehasonlítva az élelmiszer-iparág kiemelten fontos, a jelentőségét jól mutatja, hogy
75 ezer embernek ad munkát, valamint 32 szakágazat értékét fogja össze.
„Az élelmezés-biztonság nemzetbiztonsági kérdés is” – húzta alá Nagy István, és kiemelte: a teljes támogatási összeg fele az Agrárminisztériumból származott, és a 2021–2027 közötti támogatási időszakban a magasabb hozzáadott értékre fókuszál a kormány.