Hatalmas lehetőség előtt áll Magyarország, a Budapest Airport visszavásárlása a kulcs

Komplex tárgyalási folyamat zajlik a színfalak mögött a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér visszavásárlásáról, amelynek érdekében a magyar kormány tavaly ősszel több egymással összehangolt lépést tett a tranzakció finanszírozásához szükséges források biztosításáért. Ezzel lemondott elsősorban kisebbségi tulajdont jelentő, nem stratégiai befektetésekről és azok hozamairól, azért, hogy többségi tulajdont szerezzen a Magyarország légi kapuját jelentő repülőtérben – mondta az Indexnek Ilg Péter logisztikai szakember, a PMI Logistics Solutions Kft ügyvezetője. Ebbe a sorba illeszkedett, hogy

• a magyar állam 100 százalékos tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül 45-ről 10 százalékra csökkentette tulajdonrészét a Vienna Insurance Group biztosítási cégcsoportban,
• értékesítette az Erste Bank Hungary-ben meglévő 15 százalékos tulajdonrészét,
• valamint a távközlési-telekommunikációs piacon ugyancsak megvált a Yettel Magyarország Zrt. és a Yettel Real Estate Hungary Zrt. 25, illetve a CETIN Hungary Zrt. 20 százalékos tulajdoni hányadától.

A logisztikai szakember megállapította, hogy a ferihegyi repülőtér működik, ellátja feladatát, az elmúlt évben 14,7 millió ember számára volt indulási vagy érkezési pont, ami éves alapon 20,5 százalékos növekedést tükröz, de ennél is fontosabb, hogy a koronavírus-járvány előtti utolsó „békeévhez”, a 2019-es csúcshoz képest is 90,9 százalékos felépülésről tanúskodik. Nemcsak az utasok tértek vissza, hanem a légiáru-forgalom is dübörgött tavaly: a cargo 3,8 százalékos bővüléssel elérte a 201,3 ezer tonnát, ami rekord.

Túl a reptér visszaszerzésének szimbolikus jelentőségén, Ilg Péter hangsúlyozta, a Budapest Airport Zrt. nyereséges vállalkozás. Bár a hosszú távú adatokban rendszeres a negatív eredmény és a magántulajdonos regnálásának egésze alapján sem pozitív a szaldó, ez elsősorban a Covid-válság két évében keletkezett hatalmas veszteségeknek tudható be.

Ha viszont az adatok mélyére nézünk, a tulajdonosok által nyújtott és egyéb külső finanszírozási források kamatkiadása éves szinten 90-100 millió eurós tétel. Ám a reptér aktuális osztalékfizetési képessége a kamatfizetés mellett is 30-35 milliárd forint évente, amelyhez a finanszírozóknak – nagyobbrészt a tulajdonosoknak – kifizetett kamatteherbíró-képesség társul

– tette hozzá a szakember.

Nem kidobott pénz

A hírek 4 milliárd euró körüli, de a legkonzervatívabb becslések szerint is 1400 milliárd forintos vételárról szóltak, ami a kamatfizetés, adózás, értékcsökkenés és amortizáció előtti nyereséget, tehát az EBITDA-t tekintve a 2019-es rekordév 16-szorosa, a legutóbbi lezárt üzleti évhez viszonyítva viszont 21-szeres a szorzó, ami magas árnak számít. Bár nem tudni, pontosan mit takar a vételár, Ilg Péter szerint, ha a kamatbevételekkel is számolunk,

A vásárlás semmi esetre sem kidobott pénz, ugyanakkor a PMI Logistics Solutions Kft. ügyvezetője szerint érdemes megvizsgálni, milyen szakmai szempontok jelennek meg a tranzakcióban. Budapest turisztikai vonzereje mára magától értetődő, amelyet a reptér forgalmának folyamatos növekedése mutat. Emellett sokszor nem kap kellő figyelmet, miközben nem kevésbé hangsúlyos a logisztikai láb, a cargoforgalom bővülése. A 200 ezer tonnás mérföldkő tavalyi átlépése az áruforgalmi kiszolgálásában olyan erős alap, amire lehet és kell is építeni. Érdekesség, hogy a pandémia nem érintette az áruszállítás volumenét, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a társaság még 2020-ban és 2021-ben is pozitív EBITDA-val legyen képes kirukkolni.

Bécs, München sarkában, de hol a vége?

A cargo üzletág tehát nemcsak válságálló, hanem dinamikusan bővülő is, nagy kérdés azonban, hol van a bővülés határa? Ilg Péter megállapította, hogy a 200 ezer tonna áruforgalom a régió élére és az európai élmezőnybe repítette a Budapest Airportot, amely mára a 20 legforgalmasabb európai légikikötő listájára is felfér.

A szakember rávilágított, hogy a Leipzig/Halle repülőtér utasforgalma a jobb időkben sem éri el a magyar főváros Covid-időszakra jellemző forgalmát, de cargoreptérként az abszolút győztes Frankfurt után a második Németországban és harmadik a kontinensen. A reptér két felszállópályával rendelkezik, csakúgy, mint Ferihegy, de a cargoforgalom meghaladja a 1,5 millió tonnát. A repülőtéren az AeroLogic, az Amazon Air, az Antonov Airlines és a DHL Aviation is cargo HUB-ot működtet. Érdemes felidézni, hogy a forgalom 2006-ban még 30 ezer tonna alatt volt, ám a fejlesztések révén 2007-ben a 100 ezer, 2009-ben az 500 ezer, 2016-ban az 1 millió, 2021-ben pedig a 1,5 millió tonnás álomhatárt is átlépte.

Hasonló felfutáshoz minden adottsága megvan Budapestnek is:

• A régió jelenlegi air cargo igénye eléri a 1,5 millió tonnát. A reptér kiszolgálókapacitása megfelelő, és van tere a fejlesztéseknek.
• Az EU keleti államainak egyikében sincs olyan légikikötő, amelyben a nagy cargo-légitársaságok HUB-ot hoztak volna létre.
• A Budapest Airport a történeti adottságok és a közúti, vasúti infrastruktúra fejlesztések okán is egy „pókháló” közepén található.
• A gazdaságfejlesztési elképzelések teljes mértékben támogatják a reptér fejlesztését, amely állami tulajdonban további lendületet vehet.

Ilg Péter előrebocsátotta, hogy a folyamatban lévő fejlesztésekkel a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 300 tonna árukezelési kapacitással rendelkezik majd, forgalomban lehagyja Bécset, és befogja Münchent. Mindezek alapján a beruházások, fejlesztések terén ideje új célokat kitűzni.

Kínai kapcsolat

A magyar kormány külgazdasági stratégiájának fókuszában a Kelet és a Nyugat közötti hídszerep fenntartása áll. A logisztikai szakember rámutatott, megfelelő fejlesztésekkel a Budapest Airport lehet a légihíd a Távol-Kelet felé. Mára is jelentős cargokapcsolatok épültek ki Kína és Dél-Korea nagy cargoközpontjaival, amelyen keresztül olyan cégek termékei fordulnak meg a magyar fővárosban, mint az Alibaba vagy a Wish.

Ilg Péter szerint a távol-keleti légitársaságokkal és nagy megbízóikkal kialakított szorosabb együttműködés ezen társaságok számára a légi úton szállított áruk regionális terítésének központjává tehetik a magyar fővárost, amely hatalmas forgalmi potenciált jelent a reptérnek.

Kormányzati szándékok

A PMI Logistics Solutions Kft. ügyvezetője emlékeztetett, a kormányzati gazdaságfejlesztési célok értelmében a logisztikai ágazat GDP-arányos súlyát 2030-ra fel kell tornászni 10 százalékra a mai 5,5-ről. Az ország gazdasági teljesítőképességének bővülése mellett a profitorientált logisztika kibocsátásának sokszoros növekedését feltételezi ez a célkitűzés, amelynek potenciális eleme a Budapest Airport fejlesztése.

Ehhez azonban Ilg Péter szerint világos és határozott célkitűzések, átfogó és összefüggő nemzetgazdasági szintű gazdaságfejlesztési cselekvés szükséges, amelynek integráns része lehet a repülőtér megszerzése. Mindezek fényében a 2030-ra elképzelt forgalom mellett a visszavásárlás megtérülési ideje is érdemben csökkenthető, a Budapest Airport bőséges fejlődési potenciálja az organikus mértéknél nagyobb ütemű, dinamikus fejlesztésekkel aknázható ki.

(Borítókép: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2024. január 8-án. Fotó: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)