Megérkezett a valóság: erre a forgatókönyvre készül a kormány

Varga Mihály csütörtökön a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott tanórát, amelyre az Index is beülhetett. Már az előadás címe is beszédes volt: Válságkezelés, stabilitás és fellendülés. A pénzügyminiszter a prezentációja elején leszögezte: ha a kormányzat kihívással találkozik, akkor először a válság jellegét kell felismerni. Amennyiben ez sikeresen megtörtént, úgy stabilizálni kell a helyzetet, pontosan „ugyanúgy, mint egy betegnél”. Majd ezt követően következhet a fellendülés.

Majd a pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Magyarországot egyszerre több kihívás érte, a miniszterelnököt alátámasztva leszögezte: „a válságok korát éljük”. Emlékeztetett, hogy 2020. március 4-én jelentette be a kormány az első covidos beteget, a járvány miatti lezárásokkal gyakorlatilag véget ért a 2011 novemberétől tartó konjunktúra.

Varga Mihály leszögezte: 2021 már a helyreállítás időszaka volt, új problémákkal. „Az emberek megkapták a jövedelmüket, senki nem szegényedett el, ugyanakkor a gazdaságban a kínálati oldal teljesen szétszakadt.” Ezért az infláció már akkor növekedésnek indult, majd 2022-ben megindult az orosz–ukrán háború, és így tavaly már teljesen elszállt, a kamatok is ugrásszerűen megemelkedtek – emelte ki a tárcavezető.

A kormány válságkezelésében négy területet emelt ki:

1. a korábbi eredmények megtartását,
2. munkahelyek megvédését,
3. célzott hitelprogramokat,
4. politikai és finanszírozási stabilitást, saját fiskális és monetáris erőből.

„Magyarország az uniós átlagnál jobban és hatékonyabban tudott helyreállni”, és a pénzügyminiszter szerint napjainkban ezt már az Európai Bizottság is elismeri: az EB legfrissebb előrejelzésében rontotta az Európai Unió gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzését, a magyar gazdaságban idén változatlanul 2,4 százalékos, jövőre 3,6 százalékos bővülést vár.

2–3 százalék közötti növekedés lesz

„Az uniós átlagnál jobban teljesítettünk, de nem annyira jól, mint Lengyelország.” Jelenleg növekedési verseny zajlik, „jobban szeretnének élni, mint tegnap vagy tegnapelőtt”. A miniszter szerint 2025-re Magyarország vissza is tud térni az uniós rangsor élmezőnyébe. Majd ezt követően kijelentette:

vagyis némiképp szerényebb bővülést várnak, korábban ugyanis 3 százalék körüli előrejelzés született kormányzati részről.

Szerinte Magyarországon az, aki akar, az tud dolgozni. Azonban Varga Mihály szerint a munkaerő-tartalékot továbbra is mozgósítania kell. Szerinte fokozatosan figyelni kell a kockázatok leépítésére, így az államadósság csökkentésére. Hiszen „nagy hiánnyal nehéz tartós növekedésről beszélni”. Emlékeztetett arra, hogy erős exportkitettsége van az országnak, ezért kifejezetten fontos, hogy 2022 után Magyarország folyó fizetési mérlege helyreállt.

Kiemelte, a magyar adórendszer az ország versenyképességének egyik kulcsa, a globális minimumadó ezt nehezíti. „Mi azt mondjuk, hogy van olyan terület, ahol versenyképesebbek vagyunk, és ezt továbbra is tartani kell.” Majd leszögezte, „nem emelni kell, hanem az embereknek be kell fizetni az adójukat. Ha alacsonyabb az adó, akkor azt mindenki inkább nyugodtan befizeti. Ez jó kompromisszum a társadalommal”.

Végezetül elmondta, Magyarországnak vissza kell térnie a járvány előtti növekedéshez. Ehhez a kormánynak „elemi kötelessége javítani” a gazdaság versenyképességén. Szerinte ehhez „tovább kell aktivizálni a munkaerőpiacot, mobilizálni kell a munkavállalókat, továbbá alacsonyan kell tartani az inflációt, ami megteremti a kamatszintek normalizációját is”. Majd aláhúzta, az alacsony kamatszint a növekedéshez kell.

Csökkenteni kell az államháztartás hiányát és mértékét is. Az államadósságban a kockázatok leépítésére kell törekedni.

A diákok kérdéseire két fontos választ adott:

• Szerinte az Európai Parlament szándékosan gazdasági kárt okoz azzal, hogy a befektetők előtt azt lebegteti, hogy visszatartják a Magyarországnak járó forrásokat. „Rögzítsük, hogy ez szándékos károkozás.”
• Az euró bevezetéséről pedig úgy nyilatkozott, hogy jogi értelemben a csatlakozás rendezett: „A csatlakozási dokumentumot aláírtuk. A kérdés inkább az, hogy a csatlakozás nyertesei is tudnánk-e lenni?” Majd Szlovákiát hozta fel példaként arra, hogy tévedés azt gondolni, hogy az euró megoldja a problémákat. „A gazdasági döntések oldják meg a nehézségeket.”

(Borítókép: Varga Mihály 2024. március 21-én. Fotó: Pénzügyminisztérium)