Felfedték, mikor lehet Magyarországon német életszínvonal

Közép-Európának az elmúlt években komoly gazdasági és energetikai kihívásokkal kellett szembenéznie, amelyeket az Ukrajnában zajló háború és a Covid-világjárvány elhúzódó hatásai táplálnak. Ugyanakkor számos ország a növekedés útjára léphet, Magyarországon például 2-3 százalékos bővüléssel számolnak idén a szakértők és az Európai Bizottság is.

A kelet-közép-európai régió az egyik motorja az európai gazdasági növekedésnek, a régiós növekedés az uniós átlag felett van

– jelezte Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója az Oeconomus „Gazdasági és energetikai kihívások háborúk és globális turbulenciák idején” címmel rendezett konferenciáján. A szakértő megjegyezte, hogy kapcsolatban állunk Németországgal és a nyugat-európai országokkal, de ezt a gazdasági előnyök szempontjából nem használjuk ki maximálisan, pedig a kapcsolatok erősítése kulcsfontosságú lehet a kelet-közép-európai régió jövőbeli jólétéhez.

Mikor érhetjük el Németország szintjét?

A rendezvényen meghívott lengyel szakértők bemutatták az SGH Warsaw School of Economics és az Economics Forum legújabb tanulmányát, és megvitatták a gazdasági kihívások és az energetikai nehézségek témáját magyar szakemberekkel. Habár a növekedés már beindulhatott a régiónkban, kérdéses annak mértéke, így az is, hogy mikor érhetjük el az uniós átlag vagy akár Németország szintjét.

Felzárkózunk nemcsak az Európai Unió átlagához, hanem elérhetjük Németország szintjét is, persze nem néhány éven, inkább néhány évtizeden belül az optimista forgatókönyv szerint

– jelezte Piotr Maszczyk, a Varsói Közgazdasági Iskola alapképzési dékánhelyettese, a Makrogazdasági és Államgazdasági Tanszék vezetője. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a német életszínvonal elérése közel sem garantált. Emlékeztetett, hogy hatalmas demográfiai válság tombol Lengyelországban, a legalacsonyabb a termékenységi rátájuk az Európai Unióban, ami a gazdasági teljesítményükre is rányomja majd a bélyegét. Óriási fenyegetésnek nevezte azt is, hogy országaink a közepes jövedelem csapdájába eshetnek. Elmondta, hogy ugyan az optimista forgatókönyv szerint 20 éven belül elérhetjük Németország szintjét, azért ez közel sem biztos, vannak kevésbé optimista előrejelzések is.

– fedte fel a lengyel professzor, aki szerint a negatív forgatókönyv ugyanannyira valószínű, mint a pozitív. Szerinte ez az eredmény kellene, hogy zavarja a kormányt és a politikát is. Az Index kérdésére, hogy reális-e, hogy Magyarország elérje Németország fejlettségi szintjét, a professzor a következőt választ adta: 

Az 1950-es években végig a német gazdaság átlagos éves növekedési üteme 8 százalék felett volt. Ez egy igazi csoda. Ez kellene ahhoz, hogy gyorsan felzárkózzunk. Lehetséges ez? Nem akarok Magyarország nevében nyilatkozni, de Lengyelország esetében elmondhatom, hogy nem. Ez lehetetlen. Lehetséges-e a német gazdaság növekedési ütemét két százalékponttal meghaladó átlagos szintet elérni? Igen, lehetséges. Mit jelent ez? A felzárkóztatási folyamat három évtizedig is eltarthat.

Több régiós problémát is kiemelt, amelyek meghatározhatják a 2020-as évtizedet:

• az agyelszívás,
• az elöregedő népesség,
• a globális széttöredezettség a politika miatt 
• és a nyugat-európai gazdaságok csökkenő versenyképessége az új technológiák és az innováció terén.

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője arról beszélt, hogy a mostanihoz hasonló válságok idején kiemelten fontos, hogy az egyensúlyi mutatók, például a költségvetési hiány, a folyó fizetési mérleg hiánya és a foglalkoztatottság rendben legyenek. Kiemelte, hogy az utóbbi években a válságok mellett is nagyon alacsony maradt a magyar munkanélküliségi ráta. 

Ha érdemi változást, jelentős fejlődést és felzárkózást akarunk elérni, akkor nem árt ambiciózus célokat kitűzni magunk elé

– húzta alá a szakértő, megjegyezve, hogy Kelet-Közép-Európa bővülési potenciáljának kiaknázása, és a növekedési többletünk hosszabb távú fenntartása komplex kormányzati és gazdaságpolitikai stratégiát igényel, különösen, hogy Európa globális gazdasági szerepe is jelentősen változik. Mint ismert, a kontinens versenyképességét jelentősen rontotta az energiakrízis. Kiváltképp a német gazdaság szenvedi meg a dráguló energiát és az ázsiai konkurencia előretörését, ami látványosan tetten érhető például az elektromos járművek piacán. 

A szakértő szerint belátható időn belül nem fogjuk tudni utolérni sem Ausztriát, sem Németországot. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a GDP-nél vannak fontosabb, jólétet jelző indikátorok, ilyen például az alacsony szegénységi ráta. Molnár úgy véli, hogy a döntéshozóknak az életszínvonal emelését célzó politikákra kellene összpontosítaniuk. 

Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója szerint Magyarország sokkal felkészültebb volt a mostani válságok esetében, mint a 2008–09-es gazdasági válság idején, ami kifejezetten fontos volt abban, hogy el tudtunk kerülni egy mélyebb recessziót. A szakértő szintén úgy véli, hogy az előrelátható jövőben nem érjük utol Németországot. 

A zöldátállás hozta drágulást a többség nem fogadja el

A második panelbeszélgetésen Cseh Tamás, az Alapjogokért Központ energiapolitikai tanácsadója rögtön feltette a kérdést, hogy mit is jelent az energiakrízis kifejezés, véleménye szerint ugyanis ilyenről most nem beszélhetünk. Kiemelte a nukleáris energiába való befektetés fontosságát, mivel egy olyan energiaforrásról van szó, amely rendkívül kiszámítható és stabil, ráadásul nulla CO₂-kibocsátást eredményez.

A szakember szerint ezt a problémát csak edukációval lehet kezelni, egy racionális és nem ideologikus zöldátmenetre van szükség.

Dorota Niedziółka, a Varsói Közgazdaságtani Iskola mesterképzési programjának dékánja, a Gazdaságföldrajzi Tanszék vezetője arról beszélt, hogy 2022 egy különleges év volt, mivel a háború kitörése miatt hirtelen kellene növelni a megújulók arányát az energiamixben vagy más gázforrást találni Oroszország helyett.

A tengerparttal nem rendelkező országok (landlocked countries) fogalma kapcsán Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője úgy fogalmazott, hogy XX. századinak tartja a fenti kifejezést, véleménye szerint ma már nem a logisztika a probléma, hanem a hosszú távú gazdasági és geopolitikai bizonytalanság.

Mernyei Ákos, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense ezzel szemben úgy érvelt, hogy még mindig érezhető hátrány a tengerpart hiánya, hiszen ebben az esetben meg kell nézni, hogy milyen lehetőségek vannak még az országon belül az energiaszükségletek biztosítására. Magyarországon kevés ilyen lehetőség van, a geotermikus, illetve a víz- és napenergiát lehet említeni, azonban a megújulóknak is van hátulütője, a szakértő szerint ezért van nagy szükség a nukleáris energiára, amely a legolcsóbb és legmegbízhatóbb energiaforrás. Emlékeztetett, hogy Magyarországnak már régóta kiemelten fontos az energiaszuverenitás, az elmúlt évtizedekben is mindig kerestük az alternatívákat az energiabeszerzés terén.

Deák András, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének munkatársa és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa kijelentette, hogy az orosz gáz immár nem megbízható energiaforrás, hiszen a szállítás folyamatos veszélyben van, így már nem Oroszország a záloga az energiabiztonságnak Európában.

(Borítókép: Ute Grabowsky / Getty Images)