Durván lelassultak az orosz átutalások, a török és kínai bankok odavernek Moszkvának

Washington két legyet üt egy csapásra azzal, hogy elérte, hónapokig tartson, míg az oroszok megkapják az átutalásokat. Egyfelől sikerül megakasztani Moszkva folyamatos bevételeit a világ számos pontján értékesített energiahordozóiért, másfelől mégis sikerül a szankciók ellenére is fenntartani a globális kőolaj- és földgázszállításokat.

A Reutersnek nyilatkozó pénzügyi elemzők megerősítették, hogy január óta a nagy kínai, török bankok és az Egyesült Arab Emirátusok vezető pénzintézetei majdnem betű szerint betartják és betartatják a legutolsó, 12. szankciós csomag rendelkezéseit Oroszország esetében. Ennek megfelelően az év eleje óta – tartva az amerikai pénzügy ellencsapástól – már mindenkitől garanciát kérnek, hogy igazolja: a tranzakcióban érintett egyik fél sincs rajta az amerikai tiltólistákon.

Ezeket a tiltólistákat (SDN) az amerikai pénzügyminisztérium egyik hivatala, az OFAC (Office of Foreign Asset Control), vagyis a Külföldi Vagyont Ellenőrző Hivatal kezeli. Erre a folyamatosan frissülő listára a kábítószer-kereskedelem és terrorizmus elleni küzdelemben érintett személyek és cégek is felkerülhetnek, vagy az USA nemzetbiztonságát, külpolitikáját és gazdaságát fenyegető országok, rezsimek és szervezetek elleni fellépés jegyében hozott korlátozó intézkedések alá eső személyek, vállalatok is megtalálhatók rajta.

Értesülések szerint az emirátusokban például a  First Abu Dhabi Bank (FAB) vagy a Dubai Islamic Bank (DIB) több olyan számlát is felfüggesztett, amelyekkel orosz áruk ellentételezése folyt. Törökországban a  Ziraat és a Vakifbank, illetve Kínában az ICBC, CCB és a Bank of China még mindig befogad utalásindításokat, de azok lefutási ideje hosszú heteket vesz igénybe.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov is elismerte egy közelmúltban tartott sajtótájékoztatóján, hogy bizony a kínai átutalásokkal baj van.

Rettenetesen nagy ez ügyben a nyomás az USA és az Európai Unió részéről a Kínai Népköztársaságon

– jegyezte meg sokatmondóan Peszkov.

Ha lassan is, de működnek a szankciók?

Oroszország 2022 februárjában támadta meg Ukrajnát. Ezt követően az Európai Unió és további nyugati szövetségesek szankciókat vetettek ki Moszkvára. Ennek egyik célja volt, hogy csökkentsék az orosz energiahordozók exportjából származó bevételek volumenét, és  lassítsák  ezek  beáramlását. Az orosz olajjal nem tilos kereskedni, amíg a szankciókban megállapított hordónkénti 60 dolláros ársapka alatt maradnak.

Az első időben látványosan bezuhant az orosz földgáz- és kőolajexport, később azonban Moszkva alternatív útvonalakat kezdett keresni a nyersanyagok értékesítése érdekében. Így nyomott áron a nagy energiafelhasználású ázsiai gazdaságokat célozták meg Kínában és Indiában, de szállítottak bőven Afrikába is. A szankciók kikerülése érdekében hatalmasra bővítették kereskedelmi szellemflottájukat, amelyek tagjai tengeren vagy eldugott kikötőkben fejtették át más országok tankereibe az orosz olajat, elrejtve így annak eredeti származási helyét.

A kínaiak attól félnek, hogy amennyiben nem szankcionálják az orosz bankokat, az USA rájuk nézve is tiltásokat vezethet be, mivel továbbra is kapcsolatban állnak tiltólistás orosz bankokkal és orosz vállalatokkal. Peking tehát logikusan a kisebbik rosszat választotta, miután a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi mérleg jócskán meghaladja a Kína és Oroszország közötti volument.

Idén januártól aztán a törökök és az emirátusok említett bankjai is léptek. Szigorítottak, és pluszdokumentációt kérnek az utalások mellé, több és kifejezetten az ellenőrzésre szakosodott banki ügyintézőt vettek fel, hogy megfeleljenek az előírásoknak, és kiszűrjék a szankciók esetleges kijátszóit. Ma már szinte minden ügyletnél bekérik a tranzakcióban érintett vállalatok tulajdonosi szerkezetét bemutató részletes dokumentumokat, hogy kiderüljön, közülük nincs-e fenn valaki az amerikai SDN-tiltólistákon. Sőt, jelenleg az amerikai pénzügyminisztérium  már   elvárja, hogy ezek a bankok adatokat szolgáltassanak Washington felé, ha gyanús tranzakcióra bukkannak.

Emirátusbeli banki források szerint az orosz irányba történő kifizetések így egyértelműen lelassultak. Volt olyan eset, hogy csak két hónap után teljesítettek egy kifizetést, de általában 2–3 hétnél már nincs rövidebb rubel–jüan tranzakció.

Az biztos, hogy Kínában ma már az ICBC, a CCB és a Bank of China is elutasítja az összes szankcionált orosz pénzintézettől kapott kifizetést, függetlenül attól, hogy azok melyik pénzügyi rendszeren mennek keresztül: az európai SWIFT-en, az orosz SPFS-en vagy a kínai CIPS-en.

(Borítókép: A Nyevszkij Prospect nevű nyersolajtanker, amely az orosz tartályhajócsoportnak, a Sovcomflotnak a tulajdonában van, áthalad a Boszporuszon, Isztambulban, Törökországban 2020. szeptember 6-án. Fotó: Yoruk Isik / Reuters)