Dől a pénz Magyarországra: évente 200 milliárd forintot utalnak haza a külföldön dolgozók

Minderről az ATV Híradó riportja számolt be az Eurostat adatai alapján, amelyeket a G7 gazdasági portál ismertetett a napokban.

Mint írták, az utóbbi években tovább nőtt a magyarok kivándorlásának intenzitása: 2021-ben 26 500 magyar állampolgár hagyta el az országot. Ezzel párhuzamosan a 2012 és 2022 közti tíz évben 

„Amit látni lehet, hogy azért a magyarok legnagyobbrészt Németországban kerestek jövedelmet, az 200 millió euró volt. A brexit után Anglia népszerűsége visszaesett, és Ausztria jött föl második helyre. Emellett pedig azt lehet látni, hogy különösen Svájcban és Hollandiában nőtt a magyarok jövedelme” – magyarázta Bucsky Péter, a G7 újságírója. Hozzátette, hogy ezek a hazautalások nem minden esetben jelentik azt, hogy a kint dolgozó magyarok a hazai rokonok számláira utalnak, sok esetben csak a külföldön megkeresett jövedelmüket irányítják át egy belföldi számlára.

Több szempontból is fontos lehet 

Az ATV megkeresésére Dávid Ferenc, a DK gazdasági árnyékminisztere azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy a fenti adatok fontosak a munkaerőpiac, a demográfia és a társadalombiztosítási kassza szempontjából nézve is. „Tapasztalható munkaerőhiány van, hozzáteszem, legalább ilyen súlyosnak tartom azt, hogy azok a fiatalok, akik elmentek dolgozni külföldre, azok a nyugdíjjárulékukat és az egészségügyi járulékokat Ausztriában, Németországban és az Egyesült Királyságban fizetik be, és miután folyófinanszírozásról van szó, az ő befizetéseik nagyon hiányoznak a magyar nyugdíj- és egészségkasszának” – fogalmazott.

Nemrég Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter egy szakpolitikai konferencián beszélt arról, hogy munkaerőhiány van. Elmondása szerint tömegével mennek át Ausztriába vagy Dél-Németországba a nyugati országrészből, mert magasabbak a fizetések és jobbak a munkakörülmények. 

„Ha erre nem sikerül választ találni, akkor az Észak-Dunántúl nagyon rövid időn belül bajban lesz, annak ellenére, hogy kiváló potenciállal rendelkezik a növekedéshez” – mondta a miniszter. A híradó által megkérdezett munkaerőpiaci szakértő, Pethő Anikó szerint Ausztriában 1500 és 2120 euró a minimálbér, míg egy mérnök 3000-4000 euró között keres, nem beszélve a 13. és a 14. havi fizetésről. 

Ha a környékbeli megyék, ipari parkok cégei felhúzzák a kesztyűt, és megpróbálják ezt, akkor ott kinyílik az olló, mert a már ott dolgozóknak a bérét is emelni kell, nagyon komoly bérszínvonal-emelkedést kellene produkálni, és erre meg nyilván nem képesek, és nem is lehet ebbe belemenni. Szóval itt az utánpótlás-tervezés az, ami megoldás lehet

– magyarázta Pethő Anikó, hozzátéve, mindehhez előre tervezett stratégiára van szükség.