Olyan kihívást kapott a kormány, ami minden forgatókönyvet felülír

A Kormányinfón Varga Mihály pénzügyminiszter a költségvetéssel kapcsolatban két fontos intézkedést ismertetett. A legfontosabb, hogy a gazdaságpolitikánál mérlegelték egy hosszú háborús korszak lehetőségét is. Így költségvetési kérdésekben jelentős változás lesz az előző évekhez képest: idén a kormány november 5-e után nyújtja be a jövő évi büdzsét. Varga Mihály azzal indokolta, hogy

A pénzügyminiszter részletezte, hogy az infláció letörése után a növekedésre fókuszálnak, amely idén már megindulhat, akár 2,5 százalék is lehet. A legfontosabb a hiány menedzselése lesz, ez idén 4,5, jövőre 3,7 százalékos lehet. Viszont ennek az eléréséhez mintegy 675 milliárd forintnyi beruházást elhalasztanak. Fontos: ezeket nem törlik el, nem vesznek el, csak a jövőben valósulnak meg.

A világjárvány mindent megváltoztatott

Az Index által megkérdezett szakértő szerint pozitív irányt jelent a tárcavezető bejelentése. Az ING vezető elemzője, Virovácz Péter szerint amikor beharangozták, hogy 4,5 százalék lesz az új költségvetési hiány, már akkor elhangzott: ennek eléréséhez kiigazító lépésre lesz szükség. „Pozitívum, hogy ezt nem halogatták” – összegezte. Az értékelése szerint ezzel nem teljesen hárult el minden probléma. Az ING kalkulációja alapján nagyjából ennek a duplája – 1200-1300 milliárd forint – lehet az extra hiány a költségvetésben. Ennek a felét kezelte most a kabinet.

Előfordulhat, hogy a vártnál jobban alakulnak az áfabevételek – ahogy arra Varga Mihály is utalt –, illetve hogy erősebb lesz a GDP-növekedés, és ezek együttesen segíthetik a kormányzati célt.

Általában a pénzforgalmi szemléletű költségvetési hiányból indulunk ki. Azt nézzük, hogy mennyi bevétel érkezett, és mennyi kiadás távozott a büdzséből. Viszont az idei évben ez nem biztos, hogy segít. Elhangzott a kormányzat részéről, hogy a reptérvásárlás is befolyásolta az idei első negyedévi költségvetési számokat. Hogy ez pontosan mit jelent, milyen mértékű kiáramlást jelentett a költségvetésben, arról jelenleg semmit nem lehet tudni

– mondta az Indexnek Virovácz Péter. Ha ennél a példánál maradunk, akkor jól látható, hogy a reptérvásárlás olyan egyedi tétel, ami a pénzforgalmi hiányt növeli, ugyanakkor a maastrichti hiánymutatót, amire a 4,5 százalék vonatkozik, nem befolyásolja. Ha az állam tulajdont szerez egy „eszközben”, akkor az pénzforgalmi szemléletben kiadásnak, az európai uniós szemléletű elszámolásban viszont ellentételezésnek minősül. Amikor megvásárolja a kormány repteret, akkor az nem befolyásolja a maastrichti hiánymutatót.

Ugyanakkor Virovácz Péter szerint aggasztó, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan tűzoltást lehet látni a költségvetésben. „Látszott, elcsúszás van, és ezt legtöbbször a kiadási oldalon elhalasztott beruházásokkal kezelték. A következő egy-két évre eltoltak bizonyos mennyiségű beruházást, és így spóroltak” – az ING elemzője szerint ezzel az a probléma, hogy mindezek ellenére konstans 6 százalék fölötti volt a költségvetési hiánymutató.

A világjárvány óta szinte mindig masszívan elvétjük a hiánycélt. Az elemző szerint ez jelentős probléma, és arra utal, hogy „strukturális gond van a költségvetéssel”. Ráadásul ezt a beruházások elhalasztgatásával nem kezeli érdemben a kormány. „Ha rendre 6 százalék körüli költségvetési hiány van, azt előbb-utóbb kezelni kell strukturális átalakításokkal, ahelyett, hogy évről évre nagyságrendileg 1000 milliárd forintnyi beruházást arrébb tolnak.”

Korábban a Világgazdaság elemzésében arra is felhívta a figyelmet, hogy az idei pénzforgalmi hiányt 2514 milliárddal tervezte a kormány. A keddi legfrissebb adatokból kiderült, hogy lényegében teljesült az egész éves terv, amely most 92 százalékon áll. Ugyanakkor már korábban is tudni lehetett, hogy a kormány a 2,9 százalékos eredeti hiánycélt lényegében elengedte, helyette 4,5 százalékra lőtte be a mértékét.

A Pénzügyminisztérium akkor annyit árult el, hogy az egyes Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) -sorozatok kamatfizetési időpontja az első negyedévben esedékes, a lakosságnak kifizetett kamatkiadások jelentős növekedést mutattak márciusban is. A kamatkiadásokra fordított kifizetések összege március végéig 1241,3 milliárd forint volt, amely 604 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszak teljesítésénél.

Mi lesz Nagy Márton tervével?

Érdekes kontraszt, hogy közben a nemzetgazdasági miniszter rendszeresen azt hangsúlyozza, hogy a magas nyomású gazdaságpolitikának a híve. Ennek egyik fontos alkotóeleme a beruházás-ösztönzés és az által vezérelt növekedés. Most az ING elemzője szerint azzal, hogy a kormány elhalaszt beruházásokat, hatást gyakorol a növekedésre is. 

Az nem lehet, hogy a kecske is jóllakjon, meg a káposzta is megmaradjon. Ha tartani kell a hiánycélt, akkor ez azt is jelenti, bizony mindenképpen valahonnan el kell venni. A kisebb beruházási dinamika hatással lehet a GDP-növekedésre is.

Ugyanakkor Virovácz Péter szerint azt is fontos kiemelni, hogy ezek a beruházási összegek nem egyszerre jelennek meg a növekedésben, több éven keresztül csapódhatnak le az adatokban. Arról nem is beszélve, hogy sok esetben a beruházások magas importigényűek. Vagyis bár egyik oldalon veszítünk, a másikon valamennyit nyerünk, de az összkép az továbbra is az, hogy ennek biztosan lesz fékező hatása a növekedésre. Nem véletlen és talán részben ennek is betudható, hogy a kormányzat módosította a növekedési számot: 

Az ING Bank saját előrejelzése pesszimistább, idén 2,1 százalékos növekedést várnak. A költségvetés kapcsán pedig, ha minden leülepedett, akkor 5 százalékos költségvetési hiány lehet a végső szám. Így Varga Mihály mostani számítása – 4,5 százalék – nagyjából helytálló lehet.

Ugyanakkor a kormány komolyan számol a háború eszkalációjával, ezzel indokolta a költségvetés módosítását. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a napokban ezzel kapcsolatban exkluzív interjút adott az Indexnek. Lapunknak leszögezte, hogy a NATO új konstrukcióban kívánja támogatni Ukrajnát, aminek már a tervezési szakaszát is ellenzi a magyar kormány. A tárcavezető szerint azt lehet mondani, hogy soha olyan közel nem volt a háborúhoz a NATO, mint ahova a legfrissebb tervezet vezetne. A védelmi szövetség összehangolná a fegyverszállítást és az ukrán katonák kiképzését, ez pedig minden korábbi megállapodást felrúgna.

(Borítókép: Németh Emília / Index)