Varga Mihály bejelentése nem fáj annyira, de szenvedésben nincs hiány

Első ránézésre reményt keltő adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az építőipar teljesítményéről. A 2023-as mélypont után az építőipari termelés volumene idén februárban 3,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Összességében pedig az építőipari termelés volumene 9,5 százalékkal emelkedett 2024 első két hónapjában az előző év azonos időszakához képest – közölte a KSH. Havi bontásban azonban már nem ilyen jó a teljesítmény: a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján februárban az építőipar termelése 8,5 százalékkal kisebb volt a januárinál.

A látszat csal

A január–februári éves bázison mért 9,5 százalékos növekedés az inflációs hatásnak is betudható. Akkor kapunk valós képet az építőipar teljesítményéről, ha a mostani adatokat a 2021-es értékhez viszonyítjuk. Ez esetben azt látjuk, hogy a jelenlegi teljesítmény a 3 évvel ezelőttinek mindössze 67,3 százaléka, vagyis közel 30 százalékos a visszaesés – mondta az Index kérdésére Koji László.

Az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke rámutatott:

tévúton jár, aki az idei első két hónap teljesítményéből az építőipari fellendülésére asszociál. Valós növekedés akkor lehet, ha a jegybanki alapkamat 5 százalék alá megy, ugyanis az építési beruházások 80 százalékát hitelből finanszírozzák mind vállalkozói, mind megrendelői részről, hiszen különösen a lakossági megrendelők forrásai nem elegendők egy építkezés önerőből történő finanszírozáshoz.

A költségvetési nehézségek miatt az állami beruházásoknál a kormány jelenleg nem számol hitelből magvalósuló projektekkel. Ebből is kifolyólag továbbra is rendkívül alacsony szinten mozog az állami, önkormányzati beruházások volumene: 2023-ban 70 százalékkal csökkent 2022-höz képest, továbbá az idei év első negyedévében sem tapasztalható élénkülés e téren.

Az építőipar így 2024-ben az ipari és logisztikai beruházások terén „mazsolázhat”, továbbá lökést adhat a várhatóan júniusban induló otthonfelújítási támogatási program, ami az ÉVOSZ számításai szerint 200 milliárd forintnyi építési kapacitást von maga után elsősorban a kis- és középvállalkozások számára.

Koji László az Index kérdésére elmondta: bár az építőipar nagyrészt függ az állami beruházásoktól, a Varga Mihály pénzügyminiszter által bejelentett 675 milliárd forintnyi állami beruházás elhalasztása csak kismértékben köthető az építésgazdasághoz, ugyanakkor az állami projektek korábban is bejelentett átütemezése valóban fájdalmas az iparág szereplői számára. Ráadásul nemcsak állami, de lakossági oldalról is sok a halasztás, ezt azonban felkészülten kezeli az építőipar.

Továbbra sem jók a kilátások

A szövetség elnöke megerősítette korábbi, szintén az Indexnek mondott szavait, miszerint a gyenge 2023-as év után az idei esztendő tartogatja a valódi nehézségeket az iparág számára. Az idei stagnálást követően 2025-től állhat ismét növekvő pályára az ágazat. „Egyelőre nem látjuk az építőipar élénkítésének mozgatórugóit, a hitelezés – várakozásaink szerint az év második felétől történő – rendeződése hozhat jelentős változást a fizetőképes kereslet terén” – mondta Koji László.

Ezzel összhangban áll az elemzői vélemény. „Oldódni látszik az építőipar teljesítményére leginkább ható negatív tényezők némelyike, azaz a hitelkamatok csökkentek, az új otthonfelújítási program és lakáspiaci élénkülés nyomán a belső kereslet élénkül, azonban az uniós források hiánya és a héten bejelentett 675 milliárd forint beruházás-elhalasztás negatív tényező az ágazat kilátásai szempontjából” – foglalta össze Horti Flóra, az MBH Bank szenior ágazati elemzője. 

A szakértő kitér a havi bázison történő csökkenésre. A februári adatból látszik, hogy a januárban tapasztalt kiugrás nem maradt tartós – az előző hónapban tapasztalt megugrás oka az lehetett, hogy a decemberi számlázások jelentős része eltolódott januárra). „A 8,5 százalékos visszaesés és a januári meglepően magas, 10,1 százalékos emelkedés után látható, hogy ingadozó teljesítményt nyújt az ágazat, és továbbra is negatív trend jellemzi” – mondta.

A kilátások továbbra sem jók, a leállt nagy állami projektek, illetve az uniós források csúszása okozta bizonytalanságot részben ellensúlyozza a hitelkamatok lassú csökkenése.

Az építőipari vállalatok még csak ezt követően néznek szembe a valódi nehézségekkel: cégnagyságtól függetlenül tovább romlott a vállalkozások jövedelmezősége. Enyhülést az állami beruházások bővülése hozhatna, azonban a héten a kormány által bejelentett beruházások elhalasztása miatt erre nem számítunk idén.

Az otthonfelújítási program révén az építőipar lendületet kaphat, ami a jelenlegi negatív trendből való kilábaláshoz szükséges. Az épületek felújításának anyagigényének okán javulhat a gyártók kapacitáskihasználtsága, továbbá az építési vállalkozók megrendelésállománya és munkaerőigénye is növekedésnek indulhat. A program ezért nemcsak az építőiparra lehet pozitív hatással, hanem az egész gazdaságot is élénkítheti.

Arra számítunk, hogy a termelési volumen érdemi növekedése csak az év második felében indulhat meg, ezzel a vállalkozások megrendelési is leginkább ekkortól indulhatnak növekedésnek. Fordulópont az uniós források felhasználásának megindulásától, illetve a hitelezési aktivitás felfutásától várható

– osztotta meg várakozásait az elemző.

(Borítókép: Emanuele Cremaschi / Getty Images Hungary)