Azonnali óvintézkedéseket sürgetnek az extrém csapadék és a villámárvizek ellen

A magyar városlakók túlnyomó többsége további óvintézkedéseket sürget az extrém csapadékcsúcsok és a villámárvizek ellen – derült ki az Ipsos Zrt. és a Wavin friss kutatásából. Arról már megoszlanak a vélemények, hogy mit is kezdjünk az esővízzel:

• míg a válaszadók 37 százaléka a csatornázás segítségével egyszerűen megszabadulna az értékes esővíztől,
• addig minden második városlakó a betonfelületek csökkentését, illetve a víz tárolását, szikkasztását és hasznosítását tartja jó megoldásnak.
• A válaszadók háromnegyede további zöldterületek létesítésével szeretné lakókörnyezetét élhetőbbé tenni. 

Bár a nagyobb esőzések május és szeptember között csak enyhén növekvő trendet mutatnak, a szélsőséges esőzés egyre gyakrabban és egyre nagyobb területen fordul elő itthon.

A közlemény szerint mindez villámárvizeket, földcsuszamlásokat vagy a csatornarendszerek korlátozott kapacitása miatt akár a felszín alatti vizek szennyeződését is magával hozhatja.

Az egészséges, fenntartható környezet építését célul kitűző Wavin kutatásának tanulságai szerint a magyar városlakók mindössze 6 százaléka tartja veszélytelennek a szélsőséges esőzést. A válaszadók 42 százaléka gyűjti és újrahasznosítja az esővizet.

Új jogszabály is született

Azonban már léteznek olyan, 100 százalékban újrahasznosított és újrahasznosítható műanyagból készült szikkasztórendszerek, amelyek „felokosíthatók”, így az időjárási adatok és a tárolóban elhelyezett szenzorok segítségével csak a valóban felesleges vízmennyiséget szivárogtatják el a talajon keresztül.

Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke a közlemény szerint hozzátette, hogy az utóbbi időben egyre több önkormányzat észleli az aszályos időszakok okozta veszteségek veszélyét, így nyitottabb a csapadékvíz tárolására és szikkasztására.

Ezzel összefügg, hogy a zöldterületek fejlesztése az a klímaalkalmazkodási lépés, amely a legjobban járul hozzá egy település élhetőbbé tételéhez.

Budapesten 6 négyzetméter zöldterület jut egy lakosra, ami a nemzetközi célértékhez képest alacsony. Ez európai viszonylatban mégis erős középmezőnynek számít, hiszen Barcelonában vagy akár Párizsban is arányosan kevesebb a zöldfelület, de Prága sokkal több közparkkal büszkélkedhet.

Sajnos Magyarországon az elmúlt években folytatódott az egy főre jutó önkormányzati zöldterületek nagyságának csökkenése. Ennek a folyamatnak kíván gátat szabni egy tavaly decemberben elfogadott jogszabály, amely megalapozza az úgynevezett zöldfelületi tanúsítvány rendszerét,

Az új szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy a településtervek megalkotásakor és felülvizsgálatakor fontos szemponttá válik a szakszerű csapadékvíz-gazdálkodás, ezen belül is a csapadékvíz összegyűjtése és helyben tartása, zöldfelületi kezelése – olvasható a közleményben.