A kormány három betűt ismételget, ami megváltoztatja a világot

Németország számít úttörőnek az ESG-szabályozásban, még 2021-ben vezették be a német beszállítói törvényt, megelőzve az egységes uniós szintű ESG-szabályozást. Németországban 2023-tól már a 3000 fő feletti vállalkozásoknak, 2024-től pedig az 1000 főnél többet foglalkoztatói vállalatoknak is ESG-elemeket tartalmazó szempontrendszert kell figyelembe venniük.

Ez a beszállítói törvény előírja azt is, hogy a német vállalatoknak a beszállítóikat is át kell világítaniuk a rendszer követelményeinek megfelelően, tehát ez akár a magyar kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) is érintheti

– jelezte Túri Anikó az MBH Makronóm konferenciáján, ahol az ESG témakörét járták körbe a szakértők. A Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára megjegyezte: ezért is fontos, hogy a magyar beszállítók a különböző ESG-hez kapcsolódó adatszolgáltatási igényeknek eleget tegyenek.

Egy fenntarthatósági jelentésben benne van például, hogy egy vállalat bölcsődét vagy nyári tábort biztosít az ott dolgozók gyerekeinek

– szemléltette egy példával a szempontok egy részét. A pénzügyi szempontok terén is meghatároz irányelveket az uniós szabályozás (SFDR), illetve 2023 januárjától hatályosak az ESG-t érintő egységes EU-s sztenderdek szerinti részletes jelentéstételi követelmények. A jelentésben be kell mutatni a vállalat működésének környezetre és emberekre gyakorolt hatását, az ezekből eredő kockázatokat is.

Ebben azt is bővítették az előző szabályzáshoz képest, hogy kik azok, akik ilyen riportkészítésre kötelezettek

– világított rá Túri Anikó. Elmagyarázta, hogy az új szabályozás sokkal szélesebb definícióval azonosítja a nagyvállalatokat, amelyeknek ilyen jelentést kell készíteniük. A szabályzás fokozatosan kerül bevezetésre. Először idén kell elkészíteni ezt a beszámolót, és ez már hazai vállalatokat is érint majd.

Ez egy lépcsőzetes tanulási folyamat

Az európai uniós irányelvek mentén tavaly év végén megszületett a magyar ESG-törvény, melyet a múlt héten módosították, tegnap este pedig meg is jelent a Magyar Közlönyben. Az államtitkár elmondta, hogy az érintettek körét lépcsőzetesen bővítik:

• 2024-ben az ESG-adatszolgáltatás önként vagy az azt szerződésben vállaló szervezeteknél valósul meg. Ez azokra vonatkozik, amelyek 500 főnél több embert foglalkoztatnak, 10 milliárd forint feletti mérlegfőösszegük van és a nettó árbevételük meghaladja a 20 milliárd forintot.
• 2025-ben azokra a tőzsdén jegyzett nagyvállalkozásokra terjesztik ki a szabályozást, amelyek meghaladnak bizonyos mutatókat (250 foglalkoztatott, 10 milliárdos mérlegfőösszeg vagy 20 milliárd forintos éves nettó árbevétel).
• 2026-ban a megszabott határértékeket meghaladó nagyvállalatokra vonatkozik majd a beszámolási kötelezettség,
• 2027-ben pedig kiterjesztik a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásokra is.

„A hazai kkv-kat információhiány hátráltatja az ESG-hez kötődő kötelezettségekkel kapcsolatban. Részletes tudása csak minden harmadik vállalkozásnak van erről” – árulta el Túri Anikó. Rámutatott, hogy a kerettörvénnyel ezt az információs deficitet is csökkenteni akarják. Emellett tisztába tették, hogy kinek mi lesz a szerepe ezen a területen. Lesz ESG-tanácsadó, -tanúsító, de -minősítő is.

Az ESG-tanácsadók fenntarthatósági tanácsadói szolgáltatást végeznek, őket akkreditálni kell, képzésen kell részt venniük. A képzéseket a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) bonyolítja, erre a célra külön intézmények jönnek majd létre.

Az ESG-tanúsítók természetes vagy jogi személyek, akik az ESG-beszámolót tanúsítják. Úgy kell elképzelni, mint egy könyvvizsgálót.

Az ESG-minősítőkre az EU-s rendeleti szabályozás vonatkozik. A vállalat teljes és résztevékenységét vizsgálják.

Az ESG-szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatok olyan infokommunikációs termékeket készítenek, amelyek biztosítják, hogy zökkenőmentesen működjön a rendszer.

Túri Anikó elmondta, hogy egy Nemzeti ESG Tanácsot hoztak létre, és egy ESG-menedzsmentplatformot is elindítanak, ahova a vállalkozásoknak fel kell tölteni a beszámolókat. Az államtitkár rávilágított, hogy az MGFÜ már most is tart workshopokat, amit a jövőben is folytat. Elindul az MGFÜ energetikai tanácsadási voucherprogram is, amelynek célja, hogy a cégek különféle energetikai tanácsadókkal tervezhessék meg az energiahatékonysági beruházásokat. Ez a program 2024 május 2-án startol el.

Fontos, hogy az ESG-t ne egy compliance megfelelőségi szempontnak tekintsük, hanem vegyük észre a benne rejlő, például pénzügyi előnyöket

– mondta Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese. Ismertette, hogy a fajok megmentésére rengeteg pénzt fordítanak, és az idei év is erről, azaz a biodiverzitás védelméről szól majd.

Korábban a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Kandrács Csaba lapunknak jelezte, hogy a hatodik nagy kihalási hullámban vagyunk, legutóbb ilyet a dinoszauruszok kihalásánál láttunk 65 millió éve. A biodiverzitás csökkenése a gazdaságban is érezteti a romboló hatását. Ezzel kapcsolatban indítottak el az Európai Unió finanszírozásával egy közös projektet az OECD-vel, hogy megvizsgálják, hogyan hatnak a biodiverzitás csökkenésével kapcsolatos kockázatok a pénzügyi rendszerre.

(Borítókép: Emberek dolgoznak alkonyatkor a 20 Cannon Street modern irodaház különböző emeletein. Fotó: Oli Scarff / Getty Images)