Megszólalt a jegybank Magyarország aranytartalékáról

„Az elmúlt időszakban ismét a figyelem középpontjába került az arany mint jegybanki tartalékeszköz, a stabilitás szimbóluma” – írta legfrissebb szakmai cikkében Veres István Attila, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénz- és devizapiaci igazgatója. Majd leszögezte, az elmúlt évek világgazdasági és tőkepiaci folyamatai pontosan olyan helyzetet alakítottak ki,

Emlékeztetett arra, hogy az utóbbi évtizedek legnagyobb globális inflációs hullámán van túl a világgazdaság. Veres István Attila szerint a relatíve nyugodt, egyensúllyal és növekedéssel jellemezhető 2010-es éveket 2020-ban felváltották a válságok. „Először a Covid, illetve az arra adott kormányzati és jegybanki reakciók mozgatták leginkább a pénzügyi piacokat, majd a járványhelyzet javulásával a geopolitikai feszültségek élesedtek ki.”

Szerinte ezek következményeként bizonytalanná váltak az inflációs várakozások és a növekedési kilátások. Emellett újabb és újabb geopolitikai gócpontok alakultak és alakulnak ki, melyek közül a legfontosabbak: Amerika, illetve Kína szembenállása, orosz–ukrán háború, izraeli–palesztin konfliktus, a Vörös-tenger térségében zajló fegyveres összetűzések, legutóbb pedig Izrael és Irán fegyveres konfliktusa.

Arany = bizalom

Veres István Attila szerint az arany a bizalom, a tartósság és a stabilitás szimbóluma, és gyakran funkcionált menedékeszközként válságok idején. Leszögezte, hogy 2020-tól – a világjárvány kitörésétől kezdődően –, de különösen 2022 februárjától, az orosz–ukrán háború kezdetétől számítva a globális gazdasági folyamatokat bizonytalanság, a nemzetközi piacokat pedig fokozódó volatilitás jellemzi.

Az emelkedő inflációs környezetre reagálva az elmúlt években a jegybanki döntéshozók világszerte a monetáris kondíciók szigorítása mellett döntöttek, az infláció letörése és a makrogazdasági egyensúly visszaállítása érdekében. A tavalyi év második felében – a meghatározó gazdaságokban tapasztalt áremelkedési ütemek mérséklődésével párhuzamosan – azonban a nagy jegybankok, köztük a Fed és az EKB kommunikációja is megváltozott.

Kiemelte, hogy jelenleg a piaci szereplők azt találgatják, mikor érkezhetnek az első kamatvágások, ami további bizonytalansági faktort jelent a pénzügyi piacokon. Majd ezt követően leszögezte: Az elmúlt években a világgazdasági környezet változására reagálva egyre több ország döntött amellett, hogy

„A 2021-ben új lendületet kapó, majd 2022–2023-ban évtizedes rekordokat döntő jegybanki aranyvásárlások elsősorban Kínához, Törökországhoz, Indiához és Japánhoz köthetők. 2023-ban azonban Lengyelország is jelentős vásárlóként jelent meg a piacon, és Csehország is tervez további vásárlásokat.”

Veres István Attila arra is kitért, hogy a jegybankok aranykereslete 2021-ben és 2022-ben is emelkedett, 2022-ben történelmi csúcsot döntött, ekkor az összes vásárlás 1082 tonnát tett ki. A tavalyi évben bár új rekord nem született (1037 tonna), de a központi bankok vásárlásai mindössze 4 százalékkal maradtak el az előző évi historikus csúcstól.

„A hosszú távú emelkedő árfolyamtrendben elemzők és piaci szereplők szerint az elmúlt években meghatározó szerepe volt a jegybankok vásárlásainak, és a 2024-es első negyedéves adatok alapján ez továbbra is fennmaradhat. Az elmúlt évek turbulens világgazdasági és nemzetközi tőkepiaci folyamataira visszatekintve az aranytartalék tartása és jelentős mértékű növelésének helyessége utólag is beigazolódott” – összegezte.

Óriási előnyben Magyarország

Veres István Attila történelmi kitekintést is tett: a Magyar Nemzeti Bank 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot. Az aranytartalék állománya a második világháborúig emelkedett, majd a háború végén az MNB legendás „Aranyvonatán” mintegy 30 tonnányi aranytömböt és aranypénzt menekített ki a jegybank az ausztriai Spital am Pyhrnbe.

A kimenekített aranytartalék teljes egészében, hiánytalanul visszakerült az ország tulajdonába a háború lezárását követően. A rendszerváltás idején Magyarország aranytartaléka több lépcsőben 46 tonnáról 3,1 tonnára csökkent, és a készlet egészen 2018-ig változatlan maradt. 

Az MNB igazgatója aláhúzta, a tendenciát megtörve a Magyar Nemzeti Bank hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai szempontok alapján a legtöbb országot megelőzve már 2018-ban döntött az aranytartalék jelentős növeléséről, megtízszerezve az akkori 3,1 tonnás állományát.

„Ezt követően a Covid-járvány alatt, látva, hogy turbulens és bizonytalansággal teli idők jönnek, tovább emelte, ezúttal megháromszorozva Magyarország aranytartalékát, hogy még inkább erősítse a biztonságot és a stabilitást. 2021-ben ez a lépés további 63 tonna arany vásárlását jelentette, mellyel a magyar aranytartalék nagysága 94,5 tonnára emelkedett” – fogalmazott.

„A lengyelek 2023-ban 130 tonnát vásároltak, Csehország célja pedig aranytartalékainak ötszörözése, ennek keretében tavaly a csehek 19 tonna aranyat vásároltak. A cseh és lengyel vásárlásoktól függetlenül Magyarország továbbra is tartja az első helyét az egy főre jutó aranytartalék nagyságát tekintve a régióban” – összegezte az MNB igazgatója.

Záráskánt hozzátette: „az aranytartalékot az MNB nemzet- és gazdaságstratégiai szempontok alapján tartja, ennek állománya a 2018 előtti állapothoz képest harmincszorosára emelkedett, így immár jelentős aranytartalék erősíti az ország stabilitását, gazdaságunk, pénzügyi rendszerünk megítélését.”