Nagy Márton elárulta, hogy mi a terve a magyar gazdasággal

„A magyar gazdaság zakatolását a dualitás jelentős mértékben visszafogja. A két legfontosabb törésvonal a hazai és külföldi vállalatok, és a nagy-, illetve kis- és középvállalatok között érzékelhető. Ezeket azért szükséges oldani, mert a dualitás csökkentése jókora lökést adhat a gazdaságnak” – kezdte véleménycikkét Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Magyar Nemzet hasábjain.

A magyar vállalatok elkezdtek felzárkózni

A tárcavezető ezt követően azt részletezte: a kormány célul tűzte ki, hogy 2030-ra a GDP-arányos exportunk a jelenlegi, 60 százalékot meghaladó szintről elérjen 100 százalékig, a beruházási ráta pedig 25 százalék fölött maradjon, „miközben a feldolgozóipar részesedését a gazdaságunkból 20-ról 30 százalékra növeljük”.

Az újraiparosítás és az exportrobbanás a munkaerőpiac szintlépésével együtt valósul meg, ahol a foglalkoztatási rátát 80-ról 85 százalékra növeljük. Ezek a részcélok együttesen biztosítják, hogy fő célunkat, az uniós fejlettség 90 százalékának elérését is megvalósítsuk.

A Nagy Márton szerint a felzárkózást nem segíti, hogy a külföldi irányítású vállalatok közel két és félszer hatékonyabbak (magasabb munkatermelékenységűek) a hazaiaknál Magyarországon,

A nemzetgazdasági miniszter szerint a külföldi-hazai eltérés hazánkban ráadásul az egyik legnagyobb uniós viszonylatban, ami akadályozhatja, hogy a külföldi és hazai szektor közös nyelvet beszéljen, partnerségre lépjen.

„Itt tehát egy másokhoz képest relatíve nagyobb növekedési tartalékot találunk, amit az elmúlt években a vállalatokkal közösen elkezdtünk ledolgozni, hiszen tíz éve még háromszor hatékonyabbnak számítottak a külföldi cégek.” Ebben a dimenzióban szerinte további mutatószámok is jelzik:

Például 2010 és 2022 között árbevételben 48-ról 53-ra, exportárbevételben 22-ről 27-re, hozzáadott értékben pedig 51-ről 58 százalékra növelték részesedésüket. A hazai tulajdonú cégek tíz év elteltével is a beruházások felét adják nagyságrendileg, a foglalkoztatásból pedig a 2010-es 75 után 77 százalékban részesednek.

„Nemcsak összességében, de a kiemelt ágazatok többségében is látszik, hogy a magyarok egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a tortából. Tizenkét ágazatban növekedett, míg hatban gyengült a magyar cégek árbevételi részesedése” – írta, majd hozzátette: különösen nagy siker, hogy 2010-hez képest mostanra a bankszektorban, a médiában és az energetikában a magyar vállalatok már az összes árbevétel többségét adják. Azonban szerinte kockázatot jelenthet, hogy a kiskereskedelem és a logisztika terén a magyar tulajdonú vállalatok teret vesztettek 2010-hez képest.

A szintlépésekben is segíteni kell

Majd a cikke második felét azzal a felütéssel kezdte, hogy „több magyar tulajdonú beszállítót a külföldi cégek mögé!” Szerinte az első stratégiai feladatunk, hogy még eredményesebben segítsük a hazai vállalatok nemzetközi termelési láncokba való bekapcsolódását.

Cél, hogy a magyar cégek minél nagyobb számban tudjanak bekerülni azokba a fontos hálózatokba, amelyeknél az információból innováció lesz, és ahol a szereplők akaratlanul is, de közösen tanulva egymást húzzák felfelé.

A bekapcsolódásnak legalább két lépcsője lesz, ugyanis a nagy nemzetközi cégek alatti közvetlen első kör beszállítói (Tier 1) között kisebb a magyar jelenlét és domináns a külföldi részesedés, jelenleg még inkább csak a második körös beszállítók (Tier 2) között veszik fel a versenyt a hazaiak a külföldiekkel.

Emlékeztetett, hogy míg napjainkban a „Tier 2”-ban a hazai vállalatok 45 százalékos részesedéssel rendelkeznek az árbevétel tekintetében, addig a „Tier 1”-ban a magyar árbevételi részesedés 20 százalékon áll.

A nemzetgazdasági miniszter szerint ebből a szempontból kockázatot jelent, hogy az itthon működő nemzetközi vállalatok nagyon sok esetben magukkal hozott első körös beszállítókkal dolgoznak együtt (megjegyzés: a rendszerváltoztatás után még a bankjaikat is magukkal hozták).

Így a hazai cégeket nem egyszerűen csak a hálózatokba bekapcsolódásukban, hanem a folyamatos szintlépésekben is segíteni kell. Ha a legfőbb beszállítók között több magyar tulajdonú vállalat tud megjelenni, akkor abból az egész hazai gazdasági szféra profitálni fog, mivel ezek a cégek olyan ösztönző környezetbe kerülnek, amelyben garantáltan tovább csökkentik termelékenységi lemaradásukat.

Nagy Márton szerint nemcsak erős magyar beszállítók felépítését kell elősegíteniük, hanem azt a vállalati tömeget is fel kell építenünk, amely egy erős termelékenységi szintet elérve már csak méretében áll a külföldi nagyvállalatok alatt. A magyar nagyvállalatok termelékenysége a kis- és középvállalati termelékenység kétszerese, azaz itt is található egy kisebb törésvonal.

Több nemzeti bajnokot szeretne

„A hazai szektor közepes és nagyvállalataira is szükség lesz ahhoz, hogy az exportból származó teljes árbevételből ne a külföldi vállalatok részesüljenek csaknem háromnegyed részben. Ma csaknem tizenhatezer exportképesnek tekinthető magyar tulajdonú kkv működik, és legalább húszezer exportképes kis- és középvállalkozásra lesz szükségünk a jövőben a dualitási problémák enyhítéséhez – azaz sok ezer új vállalatot kell felfegyvereznünk a piaci hódító hadjárathoz” – fogalmazott.

Illetve termelékenységjavítási „nyomás” alá helyezi azokat. „Az elmúlt években be is indult egy olyan gyors változás, amely megmutatja a gazdasági átalakulás arcát, történetét és főszereplőit is” – összegezte.

Nagy Márton szerint ha sikerül elérnünk a több száz potenciális magyar vállalat közül a nemzeti bajnok cégek számának duplájára, azaz negyvenre történő növekedését, akkor nagyot fordíthatunk a gazdasági sorsunkon is. „Ugyanis ők azok, akik képesek akár egy-egy ágazatot konszolidálni, sőt a nemzetközi versenyben is eredményesen részt venni, és akár külföldre is kifektetni.”

Ha egy gazdaság jelentős részben külföldi tulajdonú, és nincsenek hazai tulajdonú nemzeti bajnokaik, ott a gazdaságban az irányítás is külföldi, ezért végül a jövedelmek is külföldivé válnak, a gazdaság a nemzetközi szereplők jövedelemtermelő eszközévé silányul.

Majd ismertette a példáit is: OTP, Mol, Richter, 4IG, UBM, Hell, Bonafarm, Master Good, Duna Aszfalt, Waberer’s. És arra is kitért, hogy a hazai tőke, az egészséges piacszerkezet és a hazai munkavállalók hármasa már egymást erősítheti, mert elzárjuk azt a csapot, ahol a hazai bérek külföldi tőkejövedelemmé válva eltűntek a rendszerből.

„Erre ráépülve a következő célunk az, hogy a külföldi jövedelmek váljanak hazai jövedelemmé, azaz negatívból pozitívba fordítsuk profitegyenlegünket (is). Ez jelentős feladat, amiben az elmúlt évtizedben egyelőre még csak kis lépéseket sikerült tennünk, mert először szinte a semmiből kellett kiépítenünk a külföldi pozícióinkat” – összegezte.

2022-ben a profitegyenlegünk GDP-arányosan –3,9 százalék volt, azaz 6 és fél milliárd eurós hiányt mutatott, mivel a magyar vállalatok külföldön megkeresett hárommilliárd eurójával szemben a külföldi vállalatok kilenc és fél milliárd eurós profitja állt. Profit­egyenlegünk egyébként a régiós átlagnak megfelelő, deficitünket nem teljesen, de 60-70 százalékban kompenzálják az uniótól visszakapott források – emlékeztetett.

Majd írását úgy összegezte, „a fentiekből négy fő cél rajzolódik ki: a hazai »Tier 1 és 2«-beszállítók részarányát 50 százalékra kell emelni, a nemzeti bajnokaink számának el kell érnie a 40-et, mögöttük 20 ezer exportképes kkv-nak kell adnia a reálgazdasági derékhadat, a profit­egyenleg hiányát pedig nullára kell leküzdeni.”