- Gazdaság
- nagy márton
- guller zoltán
- turisztika
- nyaralás
- vendéglátás
- kormány
- bejelentés
- program
- támogatás
Döntött a kormány, ez már a pihenésünket és a szabadidőnket érinti
További Gazdaság cikkek
„A tavalyi a visszaerősödés éve volt a turizmusban” – hangzott el kedden a Nemzetgazdasági Minisztériumban, ahol Nagy Márton tárcavezető, illetve Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) igazgatósági elnöke a tavalyi eredmények mellett a szektor előtt álló lehetőségeket is ismertette. A turizmus Magyarországon stratégiai fontosságú ágazat, a GDP 10 százalékát adja.
Százezer kis- és középvállalkozás és így négyszázezer család megélhetését biztosítja
– mondta a miniszter, aki szerint az iparág a gazdaság növekedési pályára állításának fontos támpontja. A szektor visszapattanását programokkal és további támogatásokkal kívánja a kabinet támogatni.
Itt az újabb kormányzati intézkedés
A beszámolójuk alapján tavaly a 2019-es csúcsévet közelítette a turizmus: a vendégéjszakák száma 41,8 millióra nőtt, meghaladta a 2019-ben elértet. A vendégek száma 16,2 millióra emelkedett, hasonlóan a 2019-eshez. 2023-ban a SZÉP-kártya-feltöltés 445 milliárd forint volt, és 449 milliárd forint az összes költés értéke a 2022-es 355 milliárd forint után.
Nagy Márton aláhúzta, hogy Budapest esetén is megfigyelhető a szektor helyreállása, csakúgy, mint a Balatonnál. „Innen lehet elrugaszkodni az új csúcsok felé” – összegezte. A kormány 16 százalékra kívánja növelni a turizmus GDP-ben való részesedését. A tárcavezető szerint a fogyasztás egyre több területen áll helyre, ami pozitív hatással lehet a turizmus rövid távú kilátásaira.
A sajtótájékoztatón ismertették az új kormányzati intézkedést. Az ágazati támogatási program három elemmel és összesen 15 milliárdos keretösszegben valósulhat meg:
- A vidéki kis- és közepes vendéglátóipari vállalkozók versenyképességének növelését célzó program támogatási keretösszege 13 milliárd forint lesz. A szektor szereplői energiahatékonyságra, eszközbeszerzésre kaphatnak forrást. „A pályázat a vidéki vendéglátók működésének stabilitását kívánja elősegíteni” – mondta Nagy Márton. Egyes pályázók összesen 1 millió forint összegű fejlesztési támogatásban részesülhetnek, a kormány ezzel 13 ezer vállalkozásnak kíván segítséget nyújtani.
- A Tourinform irodák korszerűsítésének elősegítését célzó program 1 milliárd forintos keretösszegben nyílik lehetőség. Ez összesen 35–45 irodát érint, és szintén az infrastruktúra fejlesztése, továbbá az eszközbeszerzés a cél.
- A Muzsikáló Magyarország 2024 program a kávéházi cigányzenét támogatja 1 milliárd forintos keretösszegben. Az országban nagyjából 500 főt érintő program a vendéglátóegységekben folytatott cigányzenei előadói szolgáltatást kívánja népszerűsíteni, ösztönözni.
Nagy jövő előtt áll a turisztika
Guller Zoltán szerint a tavalyi rekordév folytatódhat, és idén újabb rekord születhet. Az év első 100 napjában már most 15 százalékos növekedés látható. A belföldi vendégszám 12, míg a külföldi 20 százalékkal növekedett. „3,3 millió vendég érkezett már idén január és április közepe között, a vendégéjszakák száma pedig összesen 13 százalékkal, 8,3 millióra emelkedett” – összegezte.
A forgalom 58 százaléka a vidéki szálláshelyeken realizálódott. A szálláshelyek árbevétele az első száz napban 18 százalékkal, 188 milliárd forintra nőtt, a vendéglátóhelyek bevételei pedig 14 százalékkal 480 milliárd forintra emelkedtek. „Az is látszik, hogy a turisztikai inflációnak vége van” – összegezte.
Arra is kitért, hogy a korábban ismertetett 13 milliárd forintos keretösszeggel induló pályázatban a vidéki kis és közepes vendéglátóipari vállalkozások 1 millió forint fejlesztési támogatást kaphatnak. Erre olyan vendéglátóhelyek jelentkezhetnek, amelyek egész évben nyitva vannak, és legalább egy lezárt üzleti évvel rendelkeznek, valamint a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnál regisztráltak. „Most is szeretnék mindenkit ösztönözni arra, hogy tegye meg a regisztrációt.”
A második pályázat – a Tourinform irodák korszerűsítését – a tervek szerint a jelenleg a helyi turizmus szervezésében játszik majd nagy szerepet. Végezetül a harmadik, Muzsikáló Magyarország 2024 Programban mintegy 500 zenészt terveznek támogatni, adataik szerint jelenleg mintegy 120-130 zenekar ápolja a kávéházi cigányzene hagyományát. „Az élő, kávéházi cigányzene unikális a világban” – mondta.
Nagy Márton arra is emlékeztetett, hogy a továbbiakban még érkezhetnek hasonló programok, amelyek végül a teljes szektor növekedését szolgálhatják. A pályázatok részletei a Kisfaludy Program honlapján lesznek elérhetők.
(Borítókép: Irene Becker / Getty Images)