Mutatjuk, milyen fizetések vannak a magyar emberek pénztárcájában

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400 forint volt, 14 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A tájékoztatásuk szerint a rendszeres bruttó átlagkereset 578 000 forintra becsülhető, 14,4 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában.

• A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 577 000,
• a költségvetésben 572 900,
• a nonprofit szektorban 602 600 forintot tett ki.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 402 600, a kedvezményeket figyelembe véve 417 100 forintot ért el, 14, illetve 13,8 százalékkal volt magasabb, mint a tavalyi év februárjában.

Mint ismert, januárban a reálkereset 10,4 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,8 százalékos növekedése mellett. A februári adatokban korrekció látható, ugyanakkor a szeptemberi fordulat óta a fizetések vásárlóereje folyamatos növekedést mutatott. Tavaly decemberben 10,3 százalékkal nőttek a reálbérek.

Érdemes hozzátenni: hétfőn a jegybank alelnöke külön kiemelte, hogy fontos eleme a makrogazdasági folyamatoknak, hogy a munkaerőpiacon egy két számjegyű bérnövekedést láthatunk. Két számjegyű nominális bérdinamika találkozik 4-5 százalékos éves átlagos inflációval, akkor 6 százalék körüli reálbér-növekedést okozhat.

Továbbá a bruttó mediánkereset is nagyon fontos mérőszám: ez februárban 491 900 forint volt, és 16,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 340 700 forintot ért el, 15,3 százalékkal felülmúlva az előző év azonos időszakit.

Fékeződik a bérdinamika

„A KSH friss kereseti statisztikái alapján Magyarországon februárban tovább lassult az éves bázisú bérnövekedés üteme. A továbbra is meglehetősen magas, 14 százalékos bővülés (a munkáltatók teljes körét figyelve) ugyanakkor még mindig sokkal inkább tükrözi a 2023-as gazdasági folyamatokat, mint az idei év történéseit” – összegezte az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.

Az értékelésében azt is leszögezte, hogy napjainkban már rendkívül sok vállalat egy tavasztól tavaszig tartó bérciklust követ (vagyis a béremelések a korábbiaktól eltérően nem januárban, hanem március–áprilisban történnek meg), így a februári adatok még a 2023-as extrém inflációs környezetet kompenzálni kívánó magas béremeléseket foglalják nagyrészt magukban.

A bérdinamika folyamatos fékeződése eközben pedig azt jelzi, hogy ahol már megtörténtek a fizetési kiigazítások az idei évben, azok érdemben kisebbek lehettek a tavalyinál. Ezt részben a nagyobb foglalkoztatotti körre kiterjedő 10 százalékos garantált bérminimum emelése is előrevetítette.

Ugyanakkor a várakozása szerint a következő hónapokban már markánsabban csökkenhet a bérek emelkedésének általános tempója és a reálbér-növekedés is lassulhat, így az ár-bér spirál esetleges kialakulásától nem igazán kell tartani – írta elemzésében az ING vezető elemzője

Bár az infláció tovább lassult februárban, az átlagbér növekedési üteme ennél nagyobb mértékben fékeződött, így a reálbérek éves bázison mért növekedése becsúszott 10 százalék alá.

Virovácz Péter szerint egyrészt lassul majd a bérkiáramlás, másrészt erősödhet az infláció. Az MNB az április kamatdöntő ülése során is felhívta erre a figyelmet. A jegybank 6 százalék körüli reálbér-növekedéssel számol az idei évre, ami nagyjából egybeesik az ING Bank saját várakozásaival: átlagosan 10 százalék körüli bérnövekedés mellett 4,5 százalékos inflációval számolnak.