Hernádi Zsolt elárulta, hogy milyen környezetben tudnak helytállni

Csütörtökön tartották a Mol-csoport 2023-as évet lezáró közgyűlését, ahol beszédet mondott Hernádi Zsolt, a vállalat elnök-vezérigazgatója. Magyarország legnagyobb vállalatának első embere beszéde elején azt hangsúlyozta, hogy a tavalyi év nem normális esztendőként vonul be a történelembe.

Olyan geopolitikai konfliktusok vannak a világban, amik érzékenyen befolyásolják az életünket.

Hernádi Zsolt ezt követően arra tért ki, hogy az orosz–ukrán háború nemcsak biztonságpolitikai, hanem ellátásbiztonsági kihívásokat is tartogat – a Barátság kőolajvezeték útja a konfliktust keresztezi. Ugyanakkor „a Közel-Kelet sem békés helyszín” – húzta alá az elnök-vezérigazgató.

Bajban Európa versenyképessége

Európa versenyképességével kapcsolatban Hernádi Zsolt azt hangsúlyozta, hogy itt sincs semmi, ami bizalomra adhat okot. Semmilyen enyhítés nem történt a szankciós politikában. Szerinte a „leválás az orosz energiáról részben sikerült”, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az árak megemelkedtek, így az európai ipar versenyképessége jelentősen csökkent.

Továbbá Hernádi Zsolt szerint a klímacélokkal is emelkedtek a költségek, azonban teljesen feleslegessé válhatnak a megkezdett beruházások, ha a jövőben újra megváltoznak a feltételek. A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója szerint legyengült állapotban kellett helytállnia. Azonban annak ellenére, hogy korábban már „folyamatosan kritikával illettük”, nem sikerült lassítani a kontinens versenyképességének csökkenését.

Majd felsorolta, hogy Európa mennyi területen van lemaradásban a világ más régióitól. „Sokkal korlátozottabbak itt a források, mint a világ más szegleteiben.” Szerinte az európai ipar leépül, és más területeket keres magának. Hernádi Zsolt a folyamatokat úgy összegezte,

Emlékeztetett, Magyarország régiója sincs jobb helyzetben, folyamatosan gazdasági kihívásokkal, recesszióval néz szembe. Ennek ellenére a Mol-csoport 2022–2023-ban 3,1 milliárd dollárt fizetett be elvonásként az állami kasszákba. Hernádi Zsolt aláhúzta, hogy az állami beavatkozások mellett „megnövekedett versennyel kell szembenézni”.

Hernádi Zsolt leszögezte, a külső környezet kedvezőtlen volt, és politikai kihívásokkal tarkítottan alakult. Az elnök-vezérigazgató beszámolója szerint a Mol-csoport pénzügyi teljesítménye a tavalyi évben elmarad 2022-től, ám sikerrel vették a kihívásokat, és jól haladtak a diverzifikációval, amit saját forrásból valósítanak meg. „Az Európai Unió nem adott pénzt az átállásra.”

Aláhúzta, rugalmasabbá tették a vállalat ellátását, és a nemzetközi mezőik is kiválóan termeltek, mind a földgáz-, mind a nyersolajpiacon, és a fenntarthatósági projektekkel is jól haladnak.

Végezetül arra is kitért, hogy a Mol-csoport a körforgásos gazdálkodásban is részt vesz a hulladékiparágban – mint ismert, a vállalat közzétette a hetekben az új hosszú távú stratégiáját, amelyben nagy szerepet kap, hogy 2050-re elérjék a karbonsemlegességet.

• A közgyűlés elfogadta az Igazgatóság 198 milliárd forintos osztalékfizetési javaslatát, amely az előző évhez hasonlóan részvényenként mintegy 150 forint alap osztalékot jelent, ezen felül a vállalat részvényenként mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizet.
• A MOL 1098 milliárd forint (3,1 milliárd dollár) tisztított, újrabeszerzési árakkal becsült EBITDA-t ért el, ami 38 százalékos csökkenést jelent a 2022-es évhez képest, de meghaladja a 2,8 milliárd dolláros éves iránymutatást.
• A vállalat adózás előtti eredménye 691 milliárd forint (1,9 milliárd dollár) volt, ami 40 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Turbulens időszakot él az olajipar: a csökkenés elsősorban a nehéz makrokörnyezettel, a hektikus adószabályozásokkal és a kormányzati elvonásokkal magyarázható.
• Az Upstream speciális tételek nélküli EBITDA-ja 339,9 milliárd forintot (953 millió dollárt) ért el 2023-ban, ami 59 százalékos csökkenést jelent 2022-hez képest a normalizálódó olaj- és gázárak következtében.
• 2023-ban a Downstream 472,4 milliárd forint (1328 millió dollár) tisztított, újrabeszerzési árakkal becsült EBITDA-t termelt, ami 44 százalékkal elmarad az előző évi teljesítménytől. Az alacsonyabb eredményt a Brent-Ural felár szűkülése, a petrolkémiai árrések jelentős csökkenése, valamint a magyarországi többletkiadások, így a Brent-Ural adó és a bevételalapú többletadó okozta.
• A Fogyasztói Szolgáltatások EBITDA-ja 102 százalékkal nőtt 2023-ban, és elérte a 244,8 milliárd forintot (695 millió dollárt), köszönhetően a lengyelországi és szlovéniai üzemanyag-töltőállomás-hálózat integrációjának, a nem-üzemanyag árrés organikus növekedésének, és a 2022-ben több közép-kelet-európai országban bevezetett üzemanyagár-szabályozás megszűnésének.
• A Gáz Midstream 2023-ban elérte a 93,8 milliárd forint (265 millió dollár) EBITDA-t, ami 54 százalékos növekedést jelent 2022-höz képest. Ennek oka a határkeresztező kapacitások iránti igény növekedése és a szabályozott tarifák kedvező alakulása volt.
• A körforgásos gazdaság területén pedig a legnagyobb eredmény, hogy a MOHU, a MOL-csoport tagja megkezdte a 35 évre szóló hulladékkoncesszióját Magyarországon, melynek keretében évi 4,5-5 millió tonna lakossági hulladék kezeléséért lesz felelős. A MOHU fenntarthatóvá teszi a hulladékgazdálkodást, 2035-ig 65 százalékra növeli a hulladékok  újrahasznosítását, és megerősíti a régió újrahasznosítási iparát.

(Borítókép: Hernádi Zsolt 2022. március 10-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)