A mélypontot is sikerült alulmúlnia lakásépítési kedvnek

2024 első negyedévében 2779 új lakás épült, 23 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A fővárosban 35 százalékkal kevesebb, összesen 910 lakás épült. A megyei jogú városokban 7,7, a többi városban 22, a községekben pedig 16 százalékkal kevesebb lakást adtak át, mint 2023 első negyedévében.

Budapest lakásépítését továbbra is erős területi koncentráció jellemzi, ezúttal a XI. kerületben adták át az új lakások közel felét (48 százalék). A pesti régió lakásépítése 15 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától.

A vidéki régiók lakásépítését összességében visszaesés jellemezte. Néhány megyeszékhely kiemelkedő számú új lakása ugyanakkor az adott régió növekedéséhez is hozzájárult. Kecskemét adta a teljes dél-alföldi régió lakásépítésének felét (52 százalék), és a székesfehérvári építkezések súlya is meghatározó volt Közép-Dunántúl lakásépítéseinek alakulásában.

A nyugat-dunántúli régió lakásépítésében döntő szerepet játszó Győr-Moson-Sopron megyei új lakások száma alig haladta meg az egy évvel korábbi felét, így a régió egészében is jelentős, 39 százalékos visszaesés következett be.

A természetes személyek által épített lakások aránya 34-ről 38 százalékra nőtt, a vállalkozások által építetteké 65-ről 61 százalékra csökkent a 2023 első negyedévihez képest.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 51 százaléka családi házban, 46 százaléka többlakásos épületben, 0,8 százaléka lakóparkban található.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,2 négyzetméterrel 96,5 négyzetméterre nőtt a 2023 első negyedévihez képest.

Az értékesítési céllal épített lakások aránya 60, a saját használatra építetteké 39 százalék volt, ami az előbbi kategóriában 3 százalékpontos csökkenést, az utóbbiban pedig 5 százalékpontos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Debrecen húzza az igát

Országos szinten az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján épülő lakások száma 4524 volt, 9,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Településkategóriák szerint eltérő változások figyelhetők meg: Budapesten és a községekben csökkenés (47 és 10 százalék), a megyei jogú városokban és a többi városban pedig növekedés (42 és 6,3 százalék) tapasztalható.

A megyei jogú városok közül a Debrecenben engedélyezett közel 800 lakásnak meghatározó szerepe volt a teljes települési kör adatának alakulásában. Mindez a teljes régió növekedését is megalapozta: az Észak-Alföldön 2,3-szer több lakás épülhet, mint egy évvel korábban. Emellett csak Dél-Dunántúlon emelkedett a kiadott engedélyek száma (19 százalék), itt Pakson várható nagyobb számú lakás építése.

Az építtetők az esetek 46 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.

A létesítendő nem lakóépületek száma országos szinten 853 volt.

A tavalyi mélypontot is sikerült alulmúlni

2016 óta tavaly adták ki a legkevesebb építési engedélyt Magyarországon – 21 500-at, ami negyedévre bontva közel 5400 engedélyt jelent. Az idei első negyedév 4524-es adata azonban még ezt is alulmúlta – mutatott rá az Index kérdésére Juhász Attila, az Újház Zrt., valamint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke.

„Számítottunk visszaesésre, emögött elsőként az építőipar tehetetlensége húzódik meg. Ez abból fakad, hogy a külső gazdasági körülmények kedvező alakulása nem azonnal látszódik, hosszabb tervezési, előkészítési fázist igényel akár egy családi ház, akár egy többlakásos épület kivitelezése” – fogalmazott.

Az elmúlt néhány hónapban változás állt be a lakáscélú hitelkamatoknál, leginkább ez fejti ki a hatását az új ingatlanok megépítésére.

A hitelkamatok a szakmai konszenzus által attraktívnak tartott 6 százalékos szint körülire csökkentek, ezáltal a kereslet bővülése mellett az újlakás-építések száma is növekedésnek indulhat. Mindez azonban csak 2025-től várható, akkor is csak szerény 10–20 százalék közötti mértékben. Az idei évben még nem várunk pozitív fordulatot, 2024-ben összességében csökkenést prognosztizálunk az újlakás-építések piacán. A KSH adatsorában fellelhető engedélykérelmekre vonatkozó számok is ezt támasztják alá

– tette hozzá a szakember, aki szerint egyértelműen látszik: nem az idei lesz az építőipar csúcséve.

A meglévő állományt értékesítik

Az, hogy sem Budapesten, sem a megyei jogú városokban nem adtak át egyetlen lakást sem lakóparki épületben, azt jelenti, hogy a beruházók a bizonytalan gazdasági környezet, valamint az éledező kereslet ellenére kivárnak az újabb építkezésekkel, és inkább a meglévő lakásállományt igyekeznek értékesíteni. Ami nem ígérkezik könnyűnek, tekintve, hogy az új építésű lakások átlagos négyzetméterára Budapesten 1,5–1,7 millió forint között mozog.

A kínálat természetesen a kereslet függvénye is. Bár a csökkenő hitelkamatok hatására az idei év első hónapjaiban mérhető keresletnövekedés ment végbe az ingatlanpiacon az előző év azonos időszakához mérten, az ideális helyzet még távolinak tűnik.

Várható-e építőanyagár-emelkedés?

A szakember megjegyezte, hogy az építőipar egésze nagy reményeket fűz a júniusban induló otthonfelújítási támogatás 2.0-hoz, ugyanakkor hátráltató tényező, hogy a felújítani tervezők épp erre várnak, ezért jelenleg némiképp pang a kereslet.

Általános félelem, hogy az ehhez hasonló programok által felturbózott kereslet az építőanyagárakat, valamint a szakmunkák díjait is felfelé hajtja. Juhász Attila leszögezte: az építőanyagok elérhetősége adott, nem beszélhetünk termékhiányról. A 2023-as év nagyságrendileg 25–30 százalékos visszaesést hozott az építőiparban, ami az építőanyagárakra is mérséklő hatással volt.

Ami az építőanyag-forgalmat illeti, az idei első negyedév stagnálást mutatott az előző év azonos időszakához képest. Az áprilisi volumenben azonban már pozitív fejlemények mentek végbe bizonyos termékkörökben. E téren is fellendülést hozhat az említett otthonfelújítási támogatás.

„A beruházók számára olyan feltételrendszert teremt a piaci környezet, ahol megfizethető áron érhetők el az építőanyagok, és a kivitelező kapacitások is sokkal inkább elérhetők, ami versenyhelyzetet teremt a vállalkozók között. Ennek köszönhetően pedig kedvezőbb feltételek mellett bízhatók meg építőipari szakemberek” – fogalmazott Juhász Attila, aki kérdésünkre kifejtette: nem számít az építőanyagok árának otthonfelújítási támogatás által hajtott emelkedésére.

Megközelítőleg ezer építőanyag-kereskedő van Magyarországon, a köztük lévő erőteljes piaci verseny is lejjebb nyomhatja az árakat. Amennyiben egyes termékek esetében mégis növekvő árakat tapasztalnak, amögött minden bizonnyal világpiaci okok húzódnak meg. Ilyen lehet a homlokzati szigetelőanyag, ami várhatóan jelentős tételként jelenik meg a felújítási program keretében – hiszen a támogatás energiahatékonysági beruházásokhoz kötött. Itt látható némi áremelkedés, ám ez az alapanyagul szolgáló kőolajszármazék világpiaci árának növekedéséhez köthető.

Ugyanakkor a munkadíjak tekintetében már más a helyzet. A kereslet felfutásával párhuzamosan – 20 ezer ingatlant érint a program – lehetnek fennakadások a kivitelezői kapacitások elérhetőségében, ami hosszabb rendelkezésre állási időt, itt-ott csúszó kivitelezési időt, végeredményben pedig emelkedő munkadíjakat jelenthet.

(Borítókép: ArtistGNDphotography / Getty Images)