Magyarországon berobbant az aranyláz, az MNB dúskál a tartalékban

Az elmúlt évtizedben nemzetközi viszonylatban is kiugróan, 2013 óta 2968 százalékkal növekedett Magyarország aranytartaléka – írja a HVG a City Index kutatására hivatkozva. A vizsgált időszakban ezzel

A listán második helyezett Lengyelország 122 százalékkal növelte aranytartalékát a vizsgált időszakban, ami ezzel 228,7 tonnára nőtt, míg a fejlett gazdaságok nem igazán nyúltak az állományukhoz.

A jegybank akkori illetékes alelnöke, Nagy Márton korábban ellenezte az aranyat, azon észrevételeinek adott hangot, hogy a nemesfém illikvid eszköz, költséges tárolni, és eleve jobb ötlet lenne, mondjuk, német állampapírokat vásárolni.

Továbbra is értékálló, menekülővalutaként tekintenek rá

A City Index kiemelte, hogy a továbbra is értékálló arany különösen gazdasági viszontagságok idején jöhet jól, segítségével megnyugtatható a piac, az inflációt segíthet kordában tartani.

A jegybankoknál bevett gyakorlat a konzervatív tartalékolás, a Federal Reserve – az Amerikai Egyesült Államok jegybankja – jelenleg több mint 8000 tonnányi aranyon ül, amely megközelítőleg 480 milliárd dollárt jelent. Európában Franciaország tartaléka vezet, amely meghaladja a 2400 tonnát. Portugália 382 tonna nemesfémet őrizget, az európai országok többsége jóval kevesebb aranytartalékkal rendelkezik.

Tény, hogy az arany jellemzően felértékelődik válságok, bizonytalan időszakok idején, azonban erős nosztalgiafaktor segíti hozzá piaci értékéhez, a lakosság menekülővalutaként tekint rá. Az arany unciánként jelenleg több mint 2300 dollárba kerül, 2019-ben azonban még ennek az összegnek a felét sem érte el a nemesfém értéke.