Orbán Viktor már döntött, most úgy néz ki, Európa ezt lemásolja

Az Európai Unió korábban szigorúan szabályozta a piacbefolyásolására alkalmas állami intézkedéseket annak érdekében, hogy az egységes belső piacán minél szabadabb versenyt biztosítson a vállalatok számára. Idetartoznak azok az állami támogatások is, amelyeket a tagállamok szigorú feltételek mellett, meghatározott célokra és nem ritkán kizárólag az Európai Bizottság jóváhagyásával nyújthatnak piaci szereplőknek, független attól, hogy a támogatást a tagállam saját költségvetéséből vagy uniós támogatásokból fizeti ki.

Ugyanakkor amíg az unió a belső piac megrendszabályozására fókuszált, helyzetbe kerültek azok az EU-n kívüli vállalatok, ahol nincsenek ilyen szigorú elvárások. Hiszen egy amerikai vagy kínai vállalat sokkal könnyebben kap a saját hazájában támogatást, mint bármelyik európai versenytársa. Ezek a külföldi vállalatok az anyaországukban könnyen hozzáférhetnek kedvező finanszírozási forrásokhoz, hogy sikeres piaci terjeszkedésekbe kezdjenek, legyen szó akár dömpingárakról, beruházásokról vagy felvásárlásról. Így az uniós cégek hirtelen olyan konkurenciákat kaptak, amelyek sokkal könnyebben el tudnak indulni közbeszerzéseken, pénzügyi erejükkel magukba tudnak olvasztani cégeket, és ezáltal jelentős piaci előnyre tehetnek szert.

Az elmúlt évek kritikus eseményei – koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború – szükségessé tették, hogy a közösség könnyítsen feltételein. A nagyjából 500 milliárd dolláros támogatási programot előirányzó amerikai beruházásösztönzési törvények (Inflation Reduction Act 2022 és a CHIPS Act) pedig a vártnál is komolyabb lépésre ösztönözték az Európai Uniót.

Kétirányú védekezés

A vállalatok versenyképességének javítását az uniós döntéshozók két megközelítésből próbálják segíteni. Egyrészt versenyképességet támogató intézkedésekkel igyekeznek helyzetbe hozni az uniós társaságokat. Másrészt számos, Európai Unión kívüli cég tevékenységét korlátozó intézkedést vezetnek be. A teljesítményösztönzésre az EU bevezette az ideiglenes válságkezelési és átállási keretet (TCTF), valamint az EU CHIPS Act szabályozást.

A TCTF értelmében jelentősen könnyebben és sokkal magasabb összegű állami támogatást kaphatnak a zöldátállást segítő iparágak (például akkumulátorgyártás, napelemgyártás, hőszivattyúgyártás). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az eddig tagállami hatáskörben, azaz bizottsági jóváhagyás nélkül megítélhető összeg közel tízszeresét kaphatják meg a közös piacon működő cégek. Ennek kiemelt célja, hogy a zöldátállást segítő iparágak a beruházásaikat az EU-ban valósítsák meg harmadik országok helyett, amilyen az USA, Kína vagy akár más ázsiai országok.

Az EU CHIPS Act pedig főleg a microchipek és a félvezetők gyártását, fejlesztését célozza. Igen ám, ugyanakkor ezek elsősorban nem uniós forrásokból valósíthatók meg: a tagállamoknak kell a saját költségvetésükből kigazdálkodni, ami a jelenlegi válságidőszakban komoly kihívást jelent számos ország számára. Mindeközben az uniós központi forrásokat csupán nagyon adminisztratív, komplex pályázási folyamaton keresztül lehet megigényelni, amitől számos cég elzárkózik, pont a bizonytalan kimenetel és a jelentős munkaráfordítás miatt.

Kocsis Zsolt, az EY adótanácsadási üzletágán állami támogatásokkal foglalkozó területének partnere az Indexnek rávilágított arra, hogy a fenti probléma feloldására már lehet látni lépéseket a bizottság részéről. Jelenleg minden pályázatra külön-külön anyagot kell készíteni, azonban ez a jövőben várhatóan átjárhatóbb lesz, ami jelentősen csökkentheti a pályázatok adminisztratív terheit. Célszerűek lennének olyan lépések, amelyek az uniós vállalatok kifektetéseit, azaz az unión kívüli területekre való terjeszkedésüket segítenék, ösztönöznék. Hasonlóan az Egyesült Államok korábbi gyakorlatához, amikor a külföldön tartott jövedelmeket nem adóztatták.

Vége a versenytorzító vállalatok térnyerésének

A protekcionizmusban találta meg a versenyképesség másik aspektusát az unió. A behozatalt korlátozó intézkedéseknek két meghatározó iránya van, ezek közül az ismertebb a klíma, illetve környezet védelmét célzó szabályozások. Idetartozik a CBAM, amely gyakorlatilag egy karbonvámot vet ki azokra az unión kívülről behozott termékekre, amelyek előállítása magas szén-dioxid-kibocsátással jár. Egy másik hasonló intézkedés az EUDR bevezetése, ami jelentős pénzügyi szankciókkal sújtja azon meghatározott termékek importőreit, akik nem tudják igazolni, hogy a termék előállítása nem járt jelentős erdőirtással.

Egészen 2016-tól kezdve látunk olyan intézkedéseket, amelyek az unión kívüli vállalatok agresszív terjeszkedését, piacszerzését próbálja meg visszafogni. Az első két ilyen intézkedés az úgynevezett Anti-dumping és az Anti-subsidy rendeletek voltak. Ezek olyan harmadik országbeli vállalatokat céloztak, amelyek agresszív árazással (dömpingárakkal) vagy külföldi támogatással olcsóbban tudtak az EU-n belül értékesíteni, mint az uniós versenytársaik.

Ezt követte 2019-ben a közvetlen külföldi befektetésekhez kialakított átvilágítási keretrendszer (FDI screening) rendelet, ami a tagállamoknak adott lehetőséget arra, hogy az EU-n kívülről jövő befektetéseket, például céges felvásárlásokat előzetesen ellenőrizzék és azokat jóváhagyásukhoz kössék

 – mondta Puzder Filip. Az EY állami támogatásokkal foglalkozó területének szakértője kiemelte azt is, hogy szemben az Anti-dumping és az Anti-subsidy intézkedésekkel, ebben az esetben a tagállamok hatáskörére van bízva, hogyan élnek a lehetőséggel.

Nem mindegyik tagállam vezette be, és meglátszottak a rendelkezés hiányosságai, annak kijátszhatósága. Jelenleg tervben van a rendelkezés reformja, ami várhatóan minden tagállamra kiterjed majd. Magyarország még 2022-ben bevezette az irányelvet. Így idehaza a Nemzetgazdasági Minisztériumnak előzetesen jóvá kell hagynia az ilyen jellegű tőkeemeléseket, illetve felvásárlásokat.

Érdemes szót ejteni az egyik legerősebb intézkedésről: a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló rendelet (Foreign Subsidies Regulation) tavaly lépett hatályba, hogy meggátolja, illetve ellenőrizze olyan vállalatok térnyerését, amelyek az Európai Unión kívül nagyon könnyen támogatáshoz jutnak, és ezt a támogatást az uniós térnyerésükre fordítják.

Az új szabályozás széles hatáskört ad az Európai Bizottságnak, ami engedélyéhez köti bizonyos vállalati felvásárlások, összeolvadások megvalósulását, vagy akár egy-egy közbeszerzésen való indulást, ha az érintett vállalatok EU-n kívüli támogatásban részesültek a tranzakció megvalósítása érdekében. A bizottság feladata ugyanis a mérlegelés, amikor eldönti, hogy van-e megfelelő mennyiségű és jellegű pozitív hatás, amely alapján a tranzakciót engedélyezni tudja. Ezenkívül a bizottságnak joga van utólagos vizsgálatokra, ami nem csupán a közbeszerzésekre és összeolvadásokra terjed ki, hanem bármilyen beruházásra, befektetésre, ahol a belső piacon való szabad versenyt veszélyben érzi.

Magyarország jól helyezkedett

Magyarország az elsők között volt, ahol viszonylag magas keretösszeggel bevezették a TCTF-támogatásokat. Mivel a zöldátállást segítő iparágak a beruházásösztönzési politika középpontjában vannak. Magyarország ezzel egy nagyon kedvező helyzetbe kerülhet. Az EY szakértői szerint elmondható:

Mind a külföldi befektetésekhez kialakított átvilágítási keretrendszer, mind a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló rendelet jó hatással lehet számos magyar vállalat működésére is, legyen szó multinacionális cégekről, akár csak kisebb vállalkozásokról, amelyeknek erős pozíciójuk van egyes piacokon. 

Azonban fontos tisztában lenni azzal, hogy a külföldi támogatásokról szóló szabályozás értéksemleges, azaz az előzetes bejelentések nem veszik figyelembe, hogy egy-egy befektető milyen céllal érkezik, csak azt a tényt, hogy egy adott vállalati összefonódásban vagy közbeszerzésben érdekelt.

Mivel az EU gyakorlatilag vétójogot kapott ezekre az esetekre, a szakemberek úgy látják, nagyon fontos az előzetes felkészülés egy ilyen vizsgálatra, és a megfelelően összeállított bejelentési, illetve engedélyezési dokumentáció. Ellenkező esetben a vizsgálatok nagyon elhúzódhatnak, ami rossz hatással van a tervezett tranzakciókra.

A protekcionizmussal és azzal, hogy Orbán Viktor már régóta erre esküszik, korábban is foglalkoztunk. Még 2022. év végén írtuk, hogy újabban nem restek a fejlődő országok a protekcionista elveket szolgálatba állítani, amennyiben azt a gazdaságpolitikai érdekük megkívánja. Ezt az írásunkat az alábbi linken érhetik el.

(Borítókép: Németh Emília  / Index)