Európai Bizottság: Elszállhat a magyar költségvetési hiány
További Gazdaság cikkek
Az Európai Bizottság pesszimistábban tekint a magyar gazdaság és a költségvetés helyzetére, mint a magyar kormány – írták a legfrissebb előrejelzésükben, amit a HVG szúrt ki.
Bár szerintük fokozatos fellendülés várható, a bizottság 2,4 százalékos GDP-bővülést vár idén – a kormány a mostani számítása szerint 2,5 százalékot vár.
Fontos hangsúlyozni:
Magyarország az Európai Bizottság és az IMF előrejelzése szerint is az uniós növekedési rangsor élmezőnyében lehet.
Megemlítették, hogy az infláció nagyon magas szintről csökkent, ugyanakkor a fogyasztás élénkülése és az erőteljes nominális bérnövekedés várhatóan korlátozza további csökkenését.
Áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, ezzel az infláció 14 hónap csökkenés után emelkedett. Jövőre Brüsszel 3,5 százalékos növekedést vár, szemben a kormány számításával, ami 4,1 százalék.
Nem tartható a költségvetési hiány?
Brüsszel szerint a lassú kilábalást a belső kereslet növekedése fűti, amit támogat a reálkeresetek nagy ütemű emelkedése – a keresetek idén már az inflációt jóval meghaladó mértékben nőnek. „A fellendüléssel a munkaórák, végül a foglalkoztatás is emelkedik majd, és 2025-re 4 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta” – írták.
Később megjegyezték: a számításaikat számos bizonytalanság övezi. A későbbi költségvetési intézkedések végül fékezhetik a gazdaságot. „A fogyasztás vártnál gyorsabb fellendülése vagy a minimálbér nagymértékű emelése a GDP-t és az inflációt is növelheti” – írták.
Bár a kormány 4,5 százalékos hiánycélt tűzött ki az idei évre, az Európai Bizottság idén a GDP arányában 5,4 százalékot vár.
Ennek értelmében Brüsszel szerint a magyar kormány a 2,9 százalékról megemelt hiánycélt nem tudja tartani. A bizottság szerint a hiány 2025-ben 4,5 százalékra mérséklődik – a kormány addigra már csak 3,7 százalékos hiányt vár.
A hiánnyal párhuzamosan az idei évben az államadósság is magasabb lesz: a GDP 74,3 százalékára nő a 2024-es 73,5-ről. Viszont Varga Mihály tárcája az államadósság csökkenésében reménykedik. Tekintettel arra, hogy ez egy hatvány, így ennek oka a korábban ismertetett alacsonyabb GDP-növekedés és a magasabb hiány.