- Gazdaság
- pénzügyek
- pénzügyi tudatosság
- megtakarítás
- hitel
- költés
- fiatalok
- generációs különbségek
- spórolás
A fiatalok szerint most kell élni, és ez megtakarításaikon is jól látszik
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
Hogyan viselkedünk az egyes, pénzzel kapcsolatos helyzetekben? Milyen generációs alapélmények határozzák meg a pénzügyi attitűdöt? Mit tanultunk a szüleinktől és mit adnánk át szívesen a gyermekeinknek? – többek között ezeket a kérdéseket járta körül a Cofidis Hitel Monitor 2024 második negyedévének felmérése generációs bontásban.
Mértékletes baby boomerek
A baby boomerek (60–69 évesek) vezetnek a megtakarítások terén: 38 százalékuknak van annyi félretett pénze, hogy egy váratlan, sok százezres anyagi teherrel járó helyzettel is szembenézzen. E generáció kétharmada a szüleitől ellesett bölcsességeket követi, amelyek mértékletességre, takarékosságra és észszerű gazdálkodásra tanították őket.
Ennek köszönhetően a baby boomerek felének folyamatosan van legalább 3 havi megélhetéshez szükséges vésztartaléka – ez a magyarok csupán egyharmadára igaz. Minél fiatalabb generációról beszélünk, annál inkább jellemző, hogy a nem feltétlenül létszükséglet nagyobb kiadásokat csak pluszmunka vállalásával tudnák finanszírozni.
Spórolás kontra a pillanat megélése
A kutatás adataiból jól látszik: bár mind a négy generáció állítja, hogy a megtakarításaihoz csak végszükség esetén nyúlna hozzá, úgy tűnik, a Z generáció már másképp gondolkodik a pénzről.
42 százalékuk vallja, hogy megenged magának extra kiadásokat, mert az életet most kell élni, sőt gyakrabban még többet is költenek, mint ami beleférne a keretbe. Ezek az attitűdök háttérbe szorulnak az X generációnál (45–59 évesek) – ők a jövedelmükből a legtöbbet lakhatásra költik.
„Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér”, illetve „sok kicsi sokra megy” – szól a baby boomerek és az X-esek első számú útravalóként kapott intelme. A magyarok 46 százaléka azt tanulta, hogy a pénzért keményen meg kell dolgozni, azonban már csak az Y-ok negyede és a Z-k ötöde adná tovább ezt a mentalitást saját gyermekének.
A korral párhuzamosan a hitelfelvétellel kapcsolatos szkeptikusság is csökken, a Z generációnak csupán 19 százaléka kapta azt az útmutatást a szüleitől, hogy kerülni kell a kölcsönöket. (baby boomer: 60–69 éves, X generáció: 45–59 évesek, Y generáció: 30–44 évesek, Z generáció: 18–29 évesek)
Többen, de kevesebbet – hitelfelvételi trendek
2024 második negyedévében visszatért a magyarok hitelfelvételi kedve, ám jelentősen csökkent a felvenni kívánt összeg. Akik elképzelhetőnek tartják a nem lakáscélú hitelfelvételt, azok átlagosan 977 ezer forintot vennének fel. Ez az összeg az előző év átlagához képest több mint 300 ezer forinttal, 23,7 százalékkal alacsonyabb.
- – Az év eleji 9-ről 12 százaléka ugrott a következő egy évben hitelt felvenni tervezők aránya, és egyre népszerűbbek a kisebb összegű kölcsönök.
- – A legnépszerűbb hiteltípus továbbra is a személyi kölcsön. A következő 3 hónap leggyakoribb hitelcéljai a lakásfelújítás (30 százalék) és a lakásvásárlás (29 százalék), ezt követi az autóvásárlás (22 százalék) és a háztartási nagygépek vásárlása (17 százalék), alig megelőzve a másik hitel kiváltását (16 százalék) és az egészségügyi kezelés finanszírozását hitelből (14 százalék).
- – A magyarok 8 százaléka eseti hirtelen kiadást, például egy autójavítást hitelből oldana meg, 5 százalékuk pedig ezt választaná egy nem létszükségleti helyzet megoldására is.
A zsebpénz generációkon átívelő, jól bevált módszer a gyerekek pénzügyi nevelésére, a többség kapott is gyerekkorában – akik nem kaptak, a mai napig kevésbé tudatosan állnak a pénzhez. Ez a különbség még azonos jövedelmi csoporton belül is megfigyelhető. A zsebpénz rendszeres fizetésének kezdetében tapasztalható némi változás: a baby boomerek inkább 12 éves kortól kaptak, míg a későbbi generációk már inkább 10-11 évesen, a saját gyerekeiknek pedig átlagosan 9 éves kortól adnak rendszeresen.
Az elmúlt évek válságai is hoztak változásokat a magyarok pénzügyi tudatosságában, leginkább az Y és a Z generációra hatottak.
Utóbbiak saját bevallásuk szerint ennek hatására tanultak meg fontos dolgokat: rugalmas alkalmazkodás a váratlan pénzügyi helyzetekhez (31 százalék), értékálló befektetések fontossága (20 százalék), több lábon állni a pénzügyi források bővítése érdekében (18 százalék).
Apró kis füllentések
A magyaroknál a napi kiadások és az infláció a leggyakoribb pénzügyi beszédtéma, amely a lakosság felénél legalább hetente szóba kerül, ám az Y és a Z generációt kevésbé foglalkoztatja az infláció. A kutatásból az is kiderül, hogy a magyarok 58 százaléka füllentett már szeretteinek a valós költéseiről, átlagosan 43 ezer forintot nem vallott be; ebben nincs is érzékelhető különbség a generációk között. Az azonban egyáltalán nem jellemző, hogy dugipénzük legyen, amit eltitkolnak a párjuk vagy a családtagjaik elől, ez csupán 15 százalékukra igaz.
(Borítókép: Paul Chinn / San Francisco Chronicle / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
