Döntött a kormány, marad a rendkívüli intézkedés a hiteleknél
További Gazdaság cikkek
- A Toyota növelte globális autóeladásait novemberben
- Karácsonyi csoda: van, amiben Magyarország kenterbe veri az európai mezőnyt
- Rohamléptekben ürülnek a gáztárolók, ebből még baj lehet
- Megtudtuk, mit iszik a magyar, ha igazán szomjas
- Nyolcvanéves a magyar történelem egyik legkockázatosabb vállalkozása
A közlemény szerint megállapították, az infláció sikeres letörése után idén a kormány eredményesen újraindította, jövőre pedig – minden remény meg van arra, hogy – tovább emeli a gazdasági növekedés ütemét. Így idén 2,5 százalékkal, jövőre pedig 4,1 százalékkal nőhet a magyar gazdaság.
- Ezt a beruházási aktivitás növekedése,
- az exportteljesítmény fenntartása
- és a munkaerőpiaci aktivitás további növelése mellett
- a dinamikus reálbér-emelkedés is jelentős mértékben fogja támogatni a kormány várakozása szerint.
A tárca közleménye szerint a hitelezési folyamatok is pozitív irányt vettek az elmúlt időszakban, ami a gazdasági növekedés szempontjából is kulcsfontosságú.
Kiértékelték a vállalati hitelek piacán történt akciós időszakot: február 1. és május 1. között megkötött valamennyi új vállalati forinthitel esetében a bankok önkéntes módon, átmenetileg, azaz a futamidő első hat hónapjában nulla százalékra csökkentették a BUBOR feletti kamatfelárat. A nemzetgazdasági Minisztérium szerint az akció eredményei mindkét fél számára megnyugtatók és biztatók.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az egyeztetésen a családok védelme és a piaci hitelezés további felfuttatása érdekében arra kérte a bankszövetséget, hogy
az elmúlt időszak hozamemelkedése ellenére a bankok tartsák fenn a lakossági lakáshitelek június 30-ig érvényben lévő, 7,3 százalékos önkéntes THM-plafonját.
A miniszter hangsúlyozta, mindezt figyelemmel fogja kísérni, ez ugyanis hozzájárulhat a piaci alapú hitelezés további megerősödéséhez, dinamizálásához.
Beindult a hitelezés?
Május elején írtuk meg, hogy beindult a lakáshitelezés: márciusban a pénzintézetek 97,8 milliárd forint értékű lakáshitelt tudtak kihelyezni. Ez 21 hónapos csúcsnak számít, ennél komolyabb összeget utoljára 2022 júniusában vettek fel a magyar családok – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikáiból.
Éves összevetésben nem igazán érdemes az idei adatokat értelmezni, hiszen tavaly márciusban épphogy csak túl voltunk a hitelezési mélyponton – így nem mérvadó hír, hogy márciusban a bankok által folyósított hitelösszeg közel két és félszerese volt az egy évvel korábbinak.
A folyósított összeg tekintetében az első negyedéves adatok is kedvezőnek tűnnek: az idei első három hónapban a háztartások által felvett 265 milliárd forintnál több hitelre egyedül 2022 elején szerződtek eddig a családok – akkor az MNB Zöld Otthon hitelprogramjának köszönhetően a 350 milliárd forintot közelítette a folyósítás.
A mostani rekordösszeget ugyanakkor nem igazán fair összevetni a 2021-es 233, pláne nem a 2020-as 243 milliárd forinttal, hiszen az elmúlt hónapok magas inflációja a hitelezésben, a pénz jelenértékében is megjelenik. A kedvezőbb kamatkörnyezet, valamint a júniusban belépő lakossági energiahatékonysági támogatás felpörgetheti a felújítási és korszerűsítési piacot, ami lendületet adhat az építőiparban tevékenykedő kis- és középvállalkozásoknak.