Példátlan lépést tett Varga Mihály, megérkezett Brüsszel válasza, jönnek a határkerítéshez

„Kezd kínos lenni Brüsszelben is, hogy Magyarország saját pénzből finanszírozza a közös uniós határ védelmét” – ezzel a felütéssel értékelte az Indexnek Varga Mihály azt, hogy Johannes Hahn, az uniós költségvetési biztos elfogadta meghívását, és a déli határhoz látogat.

Ahogy azt korábban írtuk, a történet decemberre nyúlik vissza, amikor Varga Mihály pénzügyminiszter egy hivatalos levelet írt Johannes Hahnnak, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosának. „Az Európai Unió közös határainak védelme sok évtizedes múltra visszatekintő konszenzuson alapul. Az eredeti jogalkotói elképzelés lényege az volt, hogy a közösség külső határainál elhelyezkedő tagállamok a határok védelmét közös finanszírozásból látják el” – szólt a levél. 

A tárcavezető kiemelte:

Magyarország 2015 óta nagyjából 1 millió illegális határátlépést hiúsított meg az ország déli, schengeni határszakaszán. A migrációs nyomás növekszik, csak az idei évben már 100 ezer illegális migránssal szemben intézkedtek a magyar határőrök.

Varga Mihály elérte, amit akart

Mindez egyre nagyobb terhet ró a nemzeti költségvetésre is: miközben a migrációs válság kitörésétől Varga előző levelének megírásáig (nagyjából tavaly decemberig) több mint 1,6 milliárd eurót fordított Magyarország határvédelemre, az uniós hozzájárulás mértéke e költségekhez alig haladja meg az egy százalékot – hívta fel erre a figyelmet Varga Mihály rendszeresen.

Ezt követően döntött úgy decemberben a pénzügyminiszter, hogy levélben fordul az uniós költségvetési biztoshoz azzal a szándékkal, hogy az Európai Unió nagyobb mértékben járuljon hozzá Magyarország határvédelmi költségeihez.

A találkozóra pedig június második felében kerülhet sor. „Magyarország az Európai Unió leghatékonyabb határvédelmét állította fel a déli határnál, az erre fordított kiadásaink meghaladják a 700 milliárd forintot – miközben az uniós hozzájárulás mértéke ennek csupán néhány százaléka” – összegezte Varga Mihály.

A pénzügyminiszter szerint a költségvetési biztos júniusi látogatása az első lépés abba az irányba, hogy Brüsszel nagyobb szerepet vállaljon a határvédelmi költségeinkből.

A magyar álláspont világos: abszurd és képtelenség, hogy napi 6 millió forinttal büntessék hazánkat azért, mert védjük Európát, és nem fogadunk be migránsokat. Épp ellenkezőleg: büntetés helyett igazságos és arányos hozzájárulást várunk a határvédelmi költségekhez, a tárgyaláson is ezt fogom képviselni

– nyilatkozta az Indexnek Varga Mihály pénzügyminiszter.

Érdemes azt is felidézni, hogy csütörtökön Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy napi 6 millió forintra büntetné Magyarországot az unió a jogi határzár miatt. Orbán Viktor miniszterelnök ezzel kapcsolatban pénteken úgy fogalmazott: ez egy faktum.

A kormányfő leszögezte: az Európai Bíróság meghozta a maga döntését, és ez úgy szól, hogy miután Magyarország nem hajlandó migránsokat befogadni, naponta 6 millió forintot be kell fizetnünk Brüsszelbe.

Ami önmagában is vérlázító, tehát nem egyszerűen fölháborító, hanem vérlázító, hogy hogy jön ahhoz bárki, hogy megmondja a magyaroknak, hogy kit kell ide beengedni. Nem tudok elképzelni olyan szereplőjét a világpolitikának, akinek joga lenne ahhoz, hogy azt mondja a magyaroknak, hogy kedves magyarok, nem ti mondjátok meg, hogy ki léphet be az országotok területére, hanem majd mi megmondjuk. Ez lehetetlen, abszurd, képtelenség!

Majd Orbán Viktor kiemelte: „nemcsak a migránsokkal kell megküzdenünk, hanem Brüsszelből még hátba is lövik Magyarországot, és nem adnak egyetlen fillért sem azért, amiért őket is védjük, viszont kiveszik a zsebünkből a napi 6 millió forintot, mert nem engedjük be a migránsokat Magyarországra. Szóval az egész helyzet úgy képtelenség, ahogy van.”

Jelentős költségvetési teher

Ahogy arra fent is utaltunk, a migrációs válság kitörésétől kezdődően a tavalyi év végéig a magyar kormány nagyjából 1,6 milliárd eurót fordított határvédelemre, amelyhez az EU kevesebb mint 1 százalékkal járult hozzá. Ez jelenlegi árfolyamon nagyságrendileg 620 milliárd forintot jelent.

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője ezzel kapcsolatban leszögezte: ez mindenképpen jelentős összeg. „Viszonyításképpen, ha az Európai Unió utólag a fenti összeg felét biztosítaná, az nagyobb bevételt jelent, mint amelyet a kormány idén a pénzügyi szervezetek befizetéseiből, kisvállalati adóból vagy kereskedelmi adóból vár, míg kiadási oldalon a babaváró támogatás idei 227 milliárd forintos előirányzatát lehet kiemelni, mint viszonyítási alap” – emelte ki az elemző.

Érdemes még egy hasonlatot felhozni: a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak mintegy 43 milliárd euró járna. A Varga Mihály pénzügyminiszter által nyilatkozott 1,6 milliárd euró így annak a közel 4 százalékát jelenti, míg ha csak a felzárkózást elősegítő kohéziós forrásokhoz viszonyítjuk, annak több mint 7 százalékát.

A költségvetésen belül a kormányzat szabadon csoportosíthatja át a különböző pénzösszegeket, nagyon kevés pántlikázott tétel van. „Ebből a szempontból a határvédelem utólagos uniós megtérítése érdemi bevételt jelentene a költségvetésben. Annak révén mérsékelhető lenne a hiány, amely gyorsabb államadósság-mérséklést tenne lehetővé, illetve abból a gazdasági növekedés további támogatása is megvalósulhatna” – összegezte az Indexnek Molnár Dániel.

(Borítókép: Varga Mihály 2023. december 13-án. Fotó: Németh Kata / Index)