Vidéken is nagyot drágultak a családi házak

„Amíg a téglalakások átlagos négyzetméterárában 3,7 százalékos csökkenést, addig a paneleknél 8,3, a használt házaknál pedig 23 százalékos áremelkedést mértünk az előző év azonos időszakához képest” – közölte Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója. 

Sopronban a legdrágább a téglalakás

A téglalakásoknál a budapesti 992 ezer forint/ négyzetméteres átlagárat az év első négy hónapjában Sopron követte az átlagosan 843 ezer forintos négyzetméterárral. Debrecen ettől nem sokkal maradt el a 800 ezer forintos négyzetméterárral. A két város árszintje magasan meghaladja a többiét. A 25 megyei jogú város közül a harmadik legdrágább Szeged volt a 657 ezres átlagértékkel, amit 625 ezer forinttal Győr követett. 

A többi városban 300-500 ezer forint közötti tartományban ingadoznak az árak, ami általánosan a főváros közelségének függvényében, illetve lakosságszám szerint emelkedik.

Most a legolcsóbbnak Hómezővásárhely és Nagykanizsa tekinthető, valamivel 300 ezer forint feletti négyzetméterárral. 

A nagyobb városok többségében 5 százalék körüli visszaesést mért az Otthon Centrum: Debrecenben 4,4, Győrben 6,3, Pécsen 7,2 százalékkal mérséklődött az árszint. Ugyanakkor nem változott az átlagár Miskolcon, míg Szegeden éppenséggel 6,4 százalékkal emelkedett. Éves szinten 10 százalék feletti áremelkedés csak Tatabányán és Sopronban fordult elő.

Panellakásért Debrecenben kérnek a legtöbbet

A szakember elmondta, a vidéki panellakások átlagos négyzetméterára 540 ezer forint volt az év első négy hónapjában.

• A legdrágább Debrecen, kereken 700 ezer forinttal,
• majd Székesfehérvár (632 ezer forinttal),
• Veszprém (625 ezer forinttal),
• és Győr (570 ezer forinttal)
• Szeged (550 ezerforinttal),
• Pécs (505 ezer forinttal),
• Miskolc (415 ezer forinttal)

követi az árlistán. 

A többi nagyváros ettől a szinttől elmarad. A kisebb városokban 400 ezer forint alatti ár is előfordult, például Nagykanizsán és Dunaújvárosban 350 ezer forint egy négyzetméter fajlagos átlagára.

Ez az árszint átlagosan 8,3 százalékkal haladja még az előző év azonos időszakát. A legtöbb várost egyszámjegyű áremelkedés jellemezte, így Miskolcon (9,3 százalékkal), Debrecenben (8,6), Pécsett (6,3) és Szegeden (4,4 százalékkal) is nőttek az árak egy év alatt. Ennél nagyobb mértékben csak Székesfehérváron (11,6) és Zalaegerszegen (19,9 százalékkal) drágult az átlagos négyzetméterár. De akad példa csökkenésére is, mint Kecskemét, Nagykanizsa és Szombathely esetében.

A cívisvárosban kerül a legtöbbe egy ház

Az említett időszakban a családi házak négyzetméterára 520 ezer forint volt a megyei jogú városokban.

• Debrecenben a legdrágább 644 ezer forintos átlagértékkel,
• míg Székesfehérvár a második (635 ezer),
• Veszprém a harmadik (600 ezer forinttal).
• Érd (580 ezer) és
• Győr (550 ezer forint)

következik az árlistán – írják közleményükben.

A legtöbb városban 350 ezer és 550 ezer forint közötti átlagár a jellemző, de a kisebb és a fővárostól távolabb eső városokban ennél alacsonyabb értékek is előfordultak. Nagykanizsán és Szekszárdon a 300 ezer forintot sem érte el a fajlagos átlagár.

A tavalyi, bizonytalansággal teli év után idén tavaszra a használt ház-szegmensben kilőtt az árszint, és a jelenleg irányadó, átlagos négyzetméterár 23,1 százalékkal haladja meg tavalyi év azonos időszakában mért átlagértéket

– fogalmazott Kosztolánczy György, aki megjegyezte: a Debrecenben mért 15 százalékos, a győri 18,5 százalékos és a székesfehérvári 22 százalékos átlagárnövekedésben az összetételhatásnak is jelentős szerepe van.