Brüsszelnek üzentek: veszélyben, ami az embereket mindig összehozza

Lille-re figyelt az elmúlt napokban az európai söripar, miután május 26. és 30. között Észak-Franciaországban tartották a 39. EBC (European Brewery Covention) kongresszust és a 6. Brewers Forumot. A belga határhoz közeli, csaknem 1000 éves város a történelme során többször állt flamand uralom alatt, ami a kulturális kincsek és az épített örökség mellett a sörfőzés iránti alázatban is tetten érhető. Igaz, aki csak a múltjából él, az ebben a szektorban sem marad talpon: a 21. századi – és különösen a Covid-válság utáni – sörgyártást ugyanis a fenntarthatóság és a környezettudatosság határozza meg, miközben megkerülhetetlen trend az alacsony alkoholtartalmú és alkoholmentes sörök térhódítása is.

Nincs megállás a fejlesztésben

A konferenciát szakkiállítás kísérte, így reflektorfénybe kerültek a termeléshez kapcsolódó háttériparágak; ahogy az alapanyag- és csomagolóanyag-gyártók, úgy a technológiai beszállítók és a laboratóriumi közegben tüsténkedő szakemberek is.

Mindig különösen érdekes, amikor egy terület élmezőnyébe tartozó tudományos, technológiai szakértők és az iparágat vezető menedzserek egyidőben tartják a kongresszusukat. Ezen az idei söripari találkozón egyértelművé vált, nincs megállás a technológia- és a termékfejlesztésben – hogy a hely szellemiségével fogalmazzak – az a TGV sebességével zajlik

– kezdte az Indexnek értékelését Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója.

Kifejtette: ez számunkra is azt jelenti, hogy csak rengeteg munkával és jelentős befektetésekkel lehet talpon maradni az iparágban. Aki öt éve még első volt a piacon, az ma már az élbolyba se kerül be,

Kántor Sándor szerint a technológiai fejlődés mellett a fogyasztók preferenciái is megváltoztak, amelyekhez a gyártóknak úgy kell alkalmazkodni, hogy közben a hagyományos termékeik minőségét is folyamatosan emelniük kell.

Már rég nem ciki az alkoholmentes sör

Évek óta a legnagyobb érdeklődés az alkoholmentes technológia fejlődésére irányul, mert itt történnek a legnagyobb változások. A sörszövetség vezetője szerint most már kimondható, az egymással versengő technológiák közül az optimalizált energiaigényű gyártásban megvalósítható és önálló, jellegzetes ízprofilú terméket adó fejlesztések állnak nyerésre. „Ebben a szegmensben egy teljesen új kategória születésének vagyunk tanúi, mondhatnám, sörtörténelmi időket élünk” – jelentette ki a szakember.

Úgy látja, ezekben a fejlesztésekben a mikrobiológusok és gyártástechnológusok együttműködésében speciális, új élesztőtörzseket keresnek, amelyek teljesítményét a sörtípusok gyártásának technológiai paramétereivel végrehajtott kísérleti termeléspróbákon vizsgálják.

A fejlesztés egyaránt irányul az eredeti sörtípushoz legközelebb álló ízprofil megtalálására, és tejesen új, önálló alkoholmentes sörtípusok létrehozására

– vont mérleget Kántor Sándor. Azonban a hazai sörszövetség feje szerint a konferencia rámutatott, hogy a söripar ugyanannyira gyártás, mint kereskedelem, és mindkettő középpontjában a fogyasztó áll. „A fogyasztó pedig egyre igényesebb, tudatosabb, most már ő dönti el a minőség fogalmát, nem hagyja, hogy megmondják neki. Nem kíváncsi a szakmai zsargonra, számára az egyenletes minőség és az elvárásoknak megfelelő tartalom az elsődleges” – magyarázta.

Ugyanakkor Franciaországban körvonalazódik egy érdekes megoldás. Kántor Sándor elmondta: a franciák a tájegységi alapanyagok és a gasztronómia metszetében helyezik el a helyi sörkultúrát, és mindezekkel együtt adnak magas szintű élményturizmust kis sörfőzdék és nagyobb üzemek bevonásával egyaránt.

„Ennek a helyi értékeket hangsúlyozó gyakorlatnak köszönhetően megszületett a terroir-sörök fogalma, és még egy olyan borfanatikusnak tekintett nemzetnél is, mint a francia, óriási lendületben van a helyi sörturizmus. Ebből az is következik, nincsenek kitüntetett, általánosan működő sikeres sörfajták, hanem a helyi értékeket felmutató gyártáskultúrát hitelesen mutató sörök a sikeresek” – tette hozzá a Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója.

Kopogtatnak a nagypolitika ajtaján

Kitértünk arra is, hogy ritkán megy bele a politikába a söripar, az elvi távolságtartást ugyanakkor a gyakorlatban felülírják a közelgő európai parlamenti választások. Az Európai Sörgyártók Szövetsége hét pontból álló kiáltványban szólította meg az uniós intézményrendszer leendő döntéshozóit, a fenntartható sörgyártás 2024–2029-es manifesztuma a Brewers Forumon is nagy hangsúlyt kapott. Ezzel kapcsolatban Kántor Sándor úgy fogalmazott:

az Európai Sörgyártók Szövetsége, ami 28 tagország nemzeti szövetségének az összefogása, itt, Lille-ben tartotta az éves közgyűlését. Ezen a közgyűlésen fogadtuk el a sörszövetség kiáltványát, amiben felhívjuk a döntéshozók figyelmét arra, hogy a sörfőzés és -fogyasztás az emberiség több évezredes kulturális hagyománya, aminek megtartása európai értéktárunk fontos része.

A szakember felidézte: az elmúlt évezredek alatt bebizonyosodott, hogy a sörnek mint alacsony alkoholtartalmú, természetes alapanyagokból erjesztéssel előállított italnak rendkívül erős szerepe volt és van a társadalmi fejlődésben, és a hozzá tartozó iparág jelentősen hozzájárult a mezőgazdaság, az élelmiszergyártás, a kereskedelem és a vendéglátás fejlődéséhez a jövedelmek ezekre a területekre való áramoltatásán és a folyamatos technológiai fejlesztéseken keresztül.

A magyar sörszövetség igazgatója szerint a söripar jelenleg is vezető szerepet tölt be a fenntartható mezőgazdasági alapanyag-termelés, az ivóvízkészletek védelme és a körforgásos gazdaság kialakítása terén. Kiemelte: a kiáltvány felsorolja azokat a szabályozási területeket, adó- és kereskedelempolitikai kérdéseket, amelyekben a leendő európai döntéshozóknak figyelembe kell vennie, hogy a kontinens kis- és nagyüzemi sörgyártása továbbra is a világ élvonalában tudjon maradni.

(Borítókép: The Fermentis Campus, Marquette-Lez-Lille –  Gyöngyösi Balázs / Index)