Nagy Márton: Ha ezt nem lépjük meg, akkor az emberek lakhatása került volna veszélybe

„Az első negyedéves adatok kiválóan alátámasztják a kormány tavalyi ígéretét: idén a gazdaság újraindul. Ugyanakkor most nemcsak arra fókuszálunk, hogy a statisztikai adatokkal elégedettek legyünk, hanem azzal is, hogy a konjunktúra a társadalom széles rétegeiben érzékelhető legyen” – nyilatkozta az Indexnek Nagy Márton az Economx konferenciáját követően.

A héten megrendezett Macronomx Meetupon több kiemelt és nagynevű üzleti szereplőn túl két miniszter is felszólalt:

• Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter Növekedés és egyensúly – Nem csak Budapestből áll az ország! címmel tartott előadást, amelyben kiemelte, hogy az elmúlt tíz évben centralizálva osztották el az uniós forrásokat, ez pedig elhalványította a területi metszetet. A tárcavezető elmondta, 2022 óta szeretnék a horizontális szemléletmódot bevezetni a területfejlesztés területén, szerencsésnek tartja, hogy január 1-je óta a területfejlesztéssel összefüggő területek egy politikai vezetés alatt állnak. „A növekedés és az egyensúly bonyolult viszonyban áll. Szépen zárkózunk fel az EU átlagához, de regionális szinten nem olyan jó a helyzet” – fogalmazott Navracsics Tibor, aki szerint a felzárkózás nagyrészt Budapest éllovas szerepének köszönhető.
• A nemzetgazdasági miniszter pedig az előadásban annak adott hangot, hogy „az egyensúly helyreállítása garantált, a nagy kérdés, hogy mekkora lesz a növekedés, és milyen gyorsan következik be. Nemzetközi összehasonlításban is kiválóak a friss adatok”. A tárcavezető egyértelművé tette: reálnyugdíj-emelkedés lesz idén, majd felhívta a figyelmet, hogy bár az ellenzék kinevette a kormány tervét, a munkaerőpiacon az inaktívak száma 89 ezerrel esett vissza, ami már nagyon régóta nem fordult elő, miközben kevesebb a közfoglalkoztatottak száma.

Nagy Márton: Ez még csak a kezdet

Az Indexnek adott háttérbeszélgetésen a tárcavezető kiemelte, a kormány arra törekszik, hogy a visszapattanást ne csak a nagyvállalatok, hanem a kis- és középvállalatok, valamint a lakosság egésze is érzékelje.

Azt szeretnénk, hogy vidéken a lakosság a saját szemével láthassa, hogy a gazdaság jobb állapotban van. Hiszen nagyon nehéz éveken vagyunk túl. A világjárvány utáni gazdasági visszaesés, valamint az orosz–ukrán háború következtében kialakult energiaválság – ahol nem mellékesen emberek százezrei haltak eddig meg, és családok élete ment tönkre – még friss sebek.

Nagy Márton szerint a kormány fókuszában most az áll, hogy a növekedés újraindulása bevonó jellegű, azaz inkluzív legyen. „Tehát arra a kérdésére, hogy kell-e finomhangolást végeznünk, az a válaszom, hogy igen. A mutatók szépen alakulnak, sőt egyáltalán nem szabad pesszimistának lenni, ugyanakkor a konjunktúra érzékelése még kezdeti szakaszban jár, a családok egyelőre kevéssé érzik a mindennapokban az újraindult gazdasági növekedést” – összegezte az Indexnek.

A kormány már tavaly decemberben elkezdte kommunikálni, hogy a gazdaságban oldani kell az óvatossági motívumot. A nemzetgazdasági miniszter úgy véli, hogy ez már egyértelműen tetten is érhető: látszik a reálbérekben és a kiskereskedelemben a fordulat, ami az idei hónapokban bekövetkezett. 

Illetve a turizmusban is látszik, az emberek – ha szabad így mondanom – végre költenek. Úgy érzik, ez jár nekik, és megtehetik, ami nagyszerű dolog, ráadásul az idősebbek a kormányintézkedéseknek köszönhetően az idei évben reálnyugdíj-emelkedést könyvelhetnek el. Nem győzöm hangsúlyozni, egy ikerdeficitet követően Orbán Viktor vezetésével állítottuk ilyen gyorsan növekedési pályára a gazdaságot. És a konjunktúrára utaló jelek negyedévről negyedévre erősödnek.

Nagy Márton azt is aláhúzta, a SZÉP-kártyákon még rengeteg pénz áll, több mint 100 milliárd forint. Az embereknek így további lehetőség áll rendelkezésre ahhoz, hogy fogyasszanak. „Természetesen nem gondolom, hogy a túlzott fogyasztásban átesünk a ló másik oldalára, most csak annyit látunk, hogy a fogyasztás helyreáll, magyarán az egyensúlyi szintre visszaérkezünk.”

Érdemes felidézni, hogy 2022 végén a jegybanki alapkamat 18 százalékon állt. A nemzetgazdasági miniszter szerint amennyiben ezt a kamatkörnyezetet a kormány akkor ráengedi a kis- és középvállalatokra,

A kamatsapkát áprilistól kivezette a Nemzetgazdasági Minisztérium (a jegybanki és bankközi kamat addigra nagyjából 10 százalékponttal csökkent), de Nagy Márton szerint fontos kiemelni: ha a kormány korábban a károgókra hallgat, akkor napjainkban a bankok portfóliója és a családi vállalkozások nem így festenének.

Így utólag nézve a kormány nagyszerű döntést hozott, emberek százezreinek menthette meg csak ez az egy lépés a munkahelyét. Persze lehetett károgni, hogy belenyúltunk a folyamatokba, meg tanulmányokat írogatni, de csak átmenetileg avatkoztunk be. Ilyen mértékű kamatemelkedést és az utána következő konszolidációt, ami az infláció csökkenésével megvalósult, megfelelően kell kezelni. Mindenki gondoljon bele, mi történt volna a lakáshitelekkel, ha nem vezetjük be a kamatsapkát, több százezer ember lakhatása került volna veszélybe.

Nagy Márton hozzátette, a kormány az olyan intézkedéseknek köszönhetően, mint az online árfigyelő vagy a kötelező akciózás, letörte az inflációt. „Ennek egyenes következménye, hogy szeptember óta az emberek fizetése reálértéken növekedik hónapról hónapra. 2010 és 2023 között a reálbérek összességében mintegy 70 százalékkal nőttek. Ráadásul az a béremelkedés inkluzív módon valósult meg, az alacsonyabb keresetűek bére nagyobb ütemben növekedett” – mondta az Indexnek a nemzetgazdasági miniszter.

(Borítókép: Nagy Márton 2024. május 30-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!