Olyan játszmában kell helytállnia a kormánynak, ahol nehéz nyerni

A világ polarizálódik, többpólusúvá válik, lesznek erős kapcsolatok, lesznek gyengébb kapcsolatok, és az olyan országok, mint Szingapúr és Magyarország, hídszerepet játszhatnak – vélekedett George Yeo, Szingapúr korábbi külügyminisztere az Eurázsia magazinnak adott év eleji interjúban.

A blokkosodással összefüggő, egyes országokra nehezedő nyomással kapcsolatban beszélt a kínai és az amerikai külpolitikai hozzáállás különbségeiről is:

A kínaiak lazábban állnak hozzá, azt mondják, ha nem vagy ellenem, nincs gond, szabadon megválaszthatod a saját barátaidat. De az amerikaiak most egy olyan stratégiába kezdtek, hogy valahogy bekerítsék Kínát, és lelassítsák. Néhányan közülünk ezt szinte a megfékezésre, visszaszorítására tett kísérletnek tekintik

– fogalmazott a korábbi külügyminiszter, majd figyelmeztetett: ha a nyomás túl erős, akkor ellenhatás is van. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója pedig az Economx Business Talks 24’ konferencián rávilágított, hogy egyfajta gazdasági kiegyenlítődés történik a Nyugat és Kelet között, a fejlett és fejlődő országok, illetve Kína és az Egyesült Államok között.

Mi, magyarok ezt nem tudjuk befolyásolni, a nagyhatalmi versengést megpróbáljuk értelmezni, és a magyar érdekek szerint manőverezni

– mondta Orbán Balázs. Kifejtette, hogy sokféle erőközpont alakul ki különböző érdekekkel. A középhatalmak is felemelkednek, illetve Amerika és Kína a pozíciók megszerzésére törekedik majd. „A neoliberális, együttműködésre hagyatkozó politika véget ért, és elkezdődött a bezárkózás” – fogalmazott. Szerinte az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen testtartást és mozgásokat veszünk fel a megváltozott világrendben, erről könyvet is írt Huszárvágás – A konnektivitás magyar stratégiája címmel.

Blokkosodás: könnyű veszíteni rajta

Az áruk, a szolgáltatások és a tőke zavartalan áramlása a 2008-as pénzügyi világválság óta jelentősen lelassult, megtörve a második világháború után általánossá vált globalizációs folyamatot.

Ezt a folyamatot erősítik az elsősorban nyugati politikai nyomásra teret nyerő blokkosodási törekvések, amelyek között egyre gyakrabban jelennek meg a Kínáról való teljes vagy részleges leválás forgatókönyvei.

„Ezek negatív gazdasági hatásai jól számszerűsíthetők: még a legoptimistább forgatókönyv esetén is elveszítheti az EU gazdasági teljesítményének 0,6 százalékát, ami az egy éves horvát GDP-nek vagy a Közös Agrárpolitikára (KAP) évente költött forrás közel kétszeresének felel meg” – jelezte az Indexnek Santo Martin. A Makronóm Intézet vezető elemzője szerint jól látható, hogy

„A politikai és ideológiai okokból gerjesztett geopolitikai feszültségek hatására átalakulhatnak a kereskedelmi kapcsolatrendszerek, valamint a globális ellátási láncok is. Az Egyesült Államok, illetve az Európai Unió által bevezetett protekcionista intézkedések célja saját gazdaságuk megvédése a geopolitikai riválisaikkal szemben” – véli a szakértő, aki szerint ez számos negatív következménnyel jár:

• Az Egyesült Államok és az Európai Unió Kínával való kereskedelmének növekedési üteme lelassulhat, miközben új partnereket kell keresniük.
• Az átrendeződésnek következményei lesznek úgy a fogyasztók, mint a nemzetgazdaságok számára, főként a növekvő infláció és a lassuló gazdasági bővülés miatt.
• Az államok közötti technológiai verseny és egyéb korlátozások ugyancsak ronthatják a gazdasági kilátásokat.
• Az egymással szemben álló felek igyekeznek megvédeni a saját technológiájukat, ennek érdekében pedig a nemzetközi tudományos és a technológiai együttműködések is megritkulhatnak.
• A technológiai töredezettség a termelékenység növekedésének lassulásához vezethet, ami a kevésbé fejlett országok számára jelentené a legnagyobb kihívást, hiszen ezekre a helyekre nem jutnának el az új technológiák.

György László kormánybiztos korábban rávilágított, hogy „a háborúhoz vezető első lépés a blokkosodás és a másik fél szempontjainak teljes figyelmen kívül hagyása. Az orosz–ukrán háborúhoz földrajzilag közeli országként látjuk, mennyit veszít Magyarország egy olyan háborún, amelyből eddig tudatosan kimaradtunk, és ha rajtunk múlik, ki is maradunk:

csak a háború első két évében 4,2 százalékot veszítettünk gazdasági teljesítményünkből

– mutatott rá a kormánybiztos, hozzátéve, hogy a kieső adóbevételekből meg lehetne duplázni például az egyetemeink költségvetését.

A konnektorállamok, mint Magyarország, nyertesek is lehetnek

Santo Martin szerint a külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) irányai is átrendeződhetnek a geopolitikai töredezettség hatására. A nyugati vállalatok egyre inkább a saját blokkjukon belül építik ki a termelési kapacitásokat, megtörve az eddigi trendet. Úgy véli azonban, az FDI-átrendeződésnek lehetnek nyertesei is, az úgynevezett „konnektorállamok”. 

Ha a blokkok közötti vállalati együttműködések nem szűnnek meg, akkor egyes országok összekötő-szereplőkként léphetnek fel. Erre példa többek között Indonézia, Mexikó és a kereskedelmi nyitottságot, konnektivitást középpontba helyező Magyarország is

– jelezte az elemző. A Makronóm Intézet a blokkosodás különböző szintjei alapján – figyelembe véve a Nemzetközi Valutaalap és az OECD e témában készült kutatásait is – négy lehetséges forgatókönyvet vizsgált meg. Mindegyik vizsgált forgatókönyv megvalósulása negatívan hatna a világgazdaságra, ugyanakkor a hatás mértéke különbözik az országok által bevezetett korlátozásoktól és az általuk követett politikáktól függően:

1. Az energiahiány szcenáriója: ez a forgatókönyv a globális GDP-alappályáját, vagyis a szétválás nélkül várható gazdasági teljesítményt 1,5 százalékkal csökkentené. Ez a high-tech termékek gyártása és az energiahordozók terén életbe lépő tarifális és nem tarifális korlátozások nyomán következne be.
2. A kereskedelmi embargó szcenáriója: legalább 1,9 százalékos globális GDP-veszteséget okozna az alappályához képest. Ez akkor történne meg, ha az összes ország csak a saját blokkján belül kereskedhetne.
3. A befelé fordulás szcenáriója: a globális GDP 5 százalékának, az EU GDP-je 4,4 százalékának elvesztését eredményezné. Az importvámok és az állami támogatások növekedése esetén láthatnánk ilyen mértékű visszaesést.
4. A Kínáról való leválás szcenáriója: ebben a forgatókönyvben az EU Kínával való gazdasági kapcsolatai erőteljesen korlátozódnának. Ez pedig az Európai Unió gazdasági teljesítményének 0,6 százalékos visszaesésével járna, ami 1,056 millió munkahely megszűnéséhez vezetne, és 0,7 százalékkal emelné meg a fogyasztói árakat. A visszaesés mértéke nagyobb lenne, mint Horvátország egy éves GDP-je, és megközelítené az uniós Közös Agrárpolitikára (KAP) szánt éves összeg mintegy kétszeresét.

Annak ellenére, hogy egyes országok számára stratégiai előnyöket jelenthet a blokkosodás, összességében jelentős költségekkel és kedvezőtlen gazdasági hatásokkal járna. Ilyen költségek közé tartozik többek között

• az importtermékek árának növekedése,
• a piacok szegmentálódása,
• az egyes technológiákhoz való hozzáférhetőség korlátozottsága,
• a munkaerőpiac megváltozása,
• a termelékenység csökkenése.

Mindezek következményeként egyre kevésbé lenne hatékony az országok közötti együttműködés, versenyhátrányba kerülhetnek egyes vállalatok, valamint romolhatnak a lakosság életkörülményei is – világított rá Santo Martin. Jelezte, hogy korábban a Makronóm Intézet részletes tanulmányt adott ki A blokkosodás gazdasági hatásai címmel, amit május 15-én a Debreceni Egyetemen, a Makroszkóp rendezvénysorozat keretében mutattak be.

(Borítókép: Orbán Viktor 2024. június 1-én. Fotó:  Tövissi Bence / Index)