Történelmi lépés a kormánytól, ezzel minden számítást felülírtak

„Gratulálok! Önnek a vagyona megnőtt több mint 100 ezer forinttal. Több vagyona van, mint tegnapelőtt volt, hiszen a reptér állami tulajdonba került” – mondta a Kossuth rádió riporterének Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos péntek reggeli interjújában. A kormány csütörtökön jelentette be, hogy lezárult a tranzakció, és közel 20 év után újra nemzeti többségi tulajdonba került a reptér.

A vételár 3,1 milliárd euró, a hitelezői konzorciummal történt megállapodással a korábbi tulajdonosok által felvett 1,44 milliárd eurónyi hitelt pedig meghosszabbították. Vételár-arányosan a magyar állam 80 százalékos tulajdonrészt szerzett a Budapest Airport Zrt.-ben, a francia társbefektető VINCI pedig 20 százalékot.

A kormány a piaci értékbecslésben szereplő összeghez, de az infláció miatt a két évvel ezelőtti ajánlathoz képest is kedvezőbb áron vette meg a Budapest Airportot. A korábbi hosszú távú hitel átvállalásával az egy összegben fizetendő összeg nem éri el a 2,5 milliárd eurót, a hitelt a stabilan magas reptéri nyereségből lehet fizetni.

Nézzük a számokat!

Mindenekelőtt fontos kiemelni, hogy a rendszerváltás utáni időszak legösszetettebb és legnagyobb értékű gazdasági tranzakciója több tárgyalási körben megvalósult. Korábban Fellegi Tamás fejlesztési miniszter is próbálkozott a visszavásárlással, 2021-ben pedig még egy magyar konzorcium is tett ajánlatot. Akkor az állam mellett a Mol Csoport és az Indotek ajánlatával indult a tárgyalás a Budapest Airport nemzetközi befektetővel, az AviAlliance, a GIC és a CDPQ cégek képviselőivel.

A tárgyalások megszakadtak, ugyanakkor az állam nem tett le arról, hogy ismét nemzeti kézbe kerüljön a reptér, és így tavaly újraindultak a tárgyalások. Hiszen Orbán Viktor már 2006 februárjában kijelentette:

Ha egyszázaléknyi esély kínálkozik a reptér visszaszerzésére, kezdeményezni fogjuk a visszavételt.

A befektetői körben az államot a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. képviselte, míg szakmai partnerül a francia bejegyzésű, ám jelentős részben amerikai intézményi befektetők által birtokolt VINCI-cégcsoport reptérüzemeltető leányvállalata, a világ 65 repülőterének – köztük a London–Gatwicknek és a belgrádinak – üzemeltetésében részt vevő VINCI Airports szerepelt.

A csütörtökön bejelentett üzletkötés két lépcsőben történt. A repteret üzemeltető konzorcium mellett a tranzakció zárásához a repteret finanszírozó nemzetközi hitelezői körrel is meg kellett állapodni. A vételár 3,1 milliárd euró lett, a hitelezői konzorciummal történt sikeres megállapodással pedig a korábbi tulajdonosok által felvett 1,44 milliárd eurónyi hosszú lejáratú hitel meghosszabbításra kerül.

Megérte ennyi pénzért?

A 2021-es tárgyalások megkezdésekor a hírek szerint az eladók 5 milliárd euróra tartották a portékát, ezt a Deutsche Bank szakmai elemzése is alátámasztotta, amely szerint a Budapest Airport értéke 4,2-5,2 milliárd euróra tehető. Később a Deutsche Bank 4,7 milliárdos maximumárat becsült. A szakmai értékbecslés akkor arra elegendő volt, hogy a magyar pályázó konzorcium vételi ajánlatát 4,44 milliárd euróra módosítsa, ám az üzlet, mint írtuk, meghiúsult.

Az elmúlt években azonban az infláció az eurózónában is komoly rendet vágott, 2021-es bázison a pénzromlás mértéke a 20 százalékot közelíti. Így kijelenthető, a vételárat levitte az infláció. Ráadásul a hitel továbbvitele azt jelenti, az államnak közvetlenül csak 2,48 milliárd euróba került a reptér megvétele, ami jelentős könnyebbség a gazdaság újraindulására váró, kifeszített költségvetésnek. 

A vételi ár 16,5-ös vételi ár/EBITDA rátát jelent, ami az elmúlt évek repülőtéri akvizícióihoz képest fair árazásnak felel meg. (EBITDA: megmutatja a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredményt – a szerk.)

A kormány előzetesen fontos előkészületeket tett azért, hogy a tranzakcióhoz minél kisebb mértékű központi forrás bevonására legyen szükség. Az elmúlt időszakban a magyar állam 100 százalékos tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. sikeresen értékesítette az Erste Bank Hungary Zrt.-ben és a Yettel Magyarországban meglévő tulajdonrészét, valamint 45 százalékról 10 százalékra csökkentette a hazai VIG-társaságokban (az Alfa és az Union Biztosítóban) meglévő részesedését. 

A folyamat révén több mint 700 millió eurós (nagyjából 270 milliárd forint) bevétel már rendelkezésre állt a budapesti repülőtér visszavásárlásának finanszírozására. A vételár fennmaradó részét a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. az Eximbanktól kapott fejlesztési hitelből, valamint a költségvetés által végrehajtott tőkeemelésből finanszírozta. Az átvállalt hitel aktuális törlesztőrészleteinek kifizetésére biztos fedezetet nyújt a repülőtér stabil és magas nyeresége.

Indulhatnak az újabb fejlesztések

Az állam az eladásokkal a pénzeszközeit, valamint a tulajdonosi struktúráját csökkenti, tárgyi eszközeit racionalizálja: az állam könyveinek eszközoldalát mozgatja a tranzakció. Számvitelileg a reptér megvásárlása nem módosít semmit, nem mérlegrontó tétel. A tranzakció neutrális az eredményszemléletű költségvetési kimutatás szempontjából, csak pénzforgalmi hatása van.

A koronavírus éveit követően az elmúlt 2 évben a Budapest Airport magas jövedelmezőséggel működött – mondta az Indexnek Varga G. Gábor légiipari szakértő. Az Egek Ura blog szerkesztője emlékeztetett: a repülőtér a 2022-es 277,7 milliárdos és a 2023-as 337,8 milliárd forintos árbevétel után stabilan, 2022-ben 76,6, tavaly 74 milliárd forintos adózott eredményt tudott felmutatni.

Márpedig a 22-27 százalékos bevételarányos profit más iparágakkal összevetve sem lekicsinylendő. Ráadásul a légiiparban minél nagyobb egy-egy szereplő, annál markánsabb a profittermelő képesség. E tekintetben érdemes beszélni arról, hogy Magyarország első számú reptere komoly fejlesztések előtt áll

 – emelte ki a szakértő, majd hozzátette, hogy a cargobázis további fejlesztése, a Liszt Ferenc reptér intermodális központtá fejlesztése valóban sokmilliárdos beruházást igényel, ám hihetetlen lehetőségeket rejt és komoly megtérüléssel kecsegtet. A mostani megállapodás szerint az új tulajdonosok 2080-ig szedhetik a repülőtérből származó hasznot.

Hogy a légiáru-forgalom milyen bővülésre képes, azt jól mutatja, hogy tavaly már 50 százalékkal meghaladta a 2019-es év adatát a 200 ezer tonnányi, a budapesti repülőtéren megforduló áru mennyisége. A folyamatban lévő beruházások többnyire a Terminál 2 kapacitásnöveléséhez, a Terminál 1 újranyitásához és az új Terminál 3-hoz köthető beruházásokhoz kapcsolódnak.

Tavaly 77 millió euró értékben végeztek kapacitásbővítő és infrastrukturális fejlesztéseket. A társaság korábban azt kommunikálta, tavaly 14,7 millió utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ami a járvány előtti utasforgalom 91 százalékát jelenti. Idén a forgalom megközelítheti a rekordnak számító, 2019-ben elért 17 milliót.

Ezzel a reptér lényegében kimeríti a kapacitását, ha nem akarják mesterségesen megállítani az utasforgalom növekedését, a további fejlesztések nem halogathatóak. Már csak azért sem, mert 2030-ra 30 milliós utasforgalom elérése a cél. Ehhez szükség van a 3. terminál megépítésére, amely a fejlesztések felgyorsításával 2027-ben nyílhat meg. Átmenetileg pedig az 1-es terminál újranyitása segíthet csökkenteni a zsúfoltságot.

Fontos látni azt, hogy a fejlesztések nem csak a kiadási oldalon jelentenek tételt. A nagyívű fejlesztések megrendeléseket és munkahelyeket jelentenek, s ezen keresztül növelik a gazdasági teljesítményt. A megnövekedett teher és személyforgalom a logisztikai és a turisztikai ágazat bevételeinek számottevő növelésével mélyíthetik el a magyar gazdaság növekedését.

A fejlesztések színvonalára garanciát jelenthet, hogy a magyar állam partnere a működtetésben a világ egyik legnagyobb és leghatékonyabb reptér üzemeltetője. Orbán Viktor ezt így fogalmazta meg a reggeli interjújában: az államnak kötelessége profikat bevonni a működtetésbe, ezért társultak a franciákkal.

(Borítókép: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. Fotó: Kaszás Tamás / Index)