A rendszerváltás utáni időszak legnagyobb üzletét kötötte a kormány, megjött az első reakció
További Gazdaság cikkek
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
- A drónbizniszbe is belecsap a 4iG, amely nemrég az űriparban kezdett terjeszkedni
- Több száz milliárd forintos kárt okoznak a csalók, egyetlen fegyver van ellenük
- Rendeletmódosítással változtatna a kormány a személyi okmányok kiállításán
A Magyar Turisztikai Ügynökség közleménye szerint tavaly lett az új rekordév az ágazat hazai történetében, és a turizmus idén is repülőrajtot vett. Szerintük ehhez nagymértékben járult hozzá, hogy már tavaly szinte visszaépült a nemzetközi beutazóforgalom. Külföldről 2022-höz képest 18 százalékkal több, 7,1 millió vendéget fogadtunk a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint.
A tőlük származó 19,7 milliós vendégéjszaka-forgalom több mint 12 százalékkal növekedett 2022-höz képest. A bővülési ütem idén tovább folytatódott, az év első 5 hónapjában keletkezett 7,2 milliós nemzetközi vendégéjszakaszám már a tavalyit is közel 12 százalékkal múlta felül. Majd kiemelték:
a beutazások erőteljes visszaépülésében nélkülözhetetlen szerepet játszott a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér.
A legtöbb vendégéjszakát azokban a hazai desztinációkban – Budapest, Balaton, Debrecen és térsége – regisztrálták a szálláshely-szolgáltatók, amelyek nemzetközi repülőtérrel is rendelkeznek.
Kiemelt turizmusszakmai stratégiai lépés
Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatóságának elnöke kiemelte: „A Magyar Turisztikai Ügynökség üdvözli a reptér visszaszerzését. A monopolhelyzetű repülőtér többségi állami tulajdonba vétele kiemelt turizmusszakmai stratégiai lépés. Az MTÜ távlati célja, hogy 2030-ig hazánk elérje a legalább 20 milliós éves vendégszámot és az évi 50 millió vendégéjszakát.”
Hangsúlyozta, az ágazat így eurómilliárdokkal javíthatja hazánk devizaegyenlegét, miközben GDP-hozzájárulása eléri legalább a 16 százalékot. „Ennek biztosításához elengedhetetlen lépés volt a BUD Airport állami tulajdonba vétele, ami nagymértékben erősíti a magyar turizmus nemzetközi pozícióját.”
Jelenleg a Liszt Ferenc reptéren keresztül több mint 130 légikikötővel áll közvetlen összeköttetésben hazánk, és több mint 40 légitársaság járatai állnak a nemzetközi utazók rendelkezésére. Az MTÜ folyamatosan együttműködik az európai útvonalhálózaton üzemelő légitársaságokkal, ezzel is ösztönözve a járatindításokat, a meglévő összeköttetések sűrítését, megtartását – olvasható a közleményükben.
Az állami szerepvállalás erősödésével lehetővé válnak olyan stratégiai jelentőségű infrastrukturális fejlesztések és járatbővítések, amelyek sikeresen erősíthetik a beutazóforgalmat. A repülőtér visszaszerzésével 2024-ben újraindulhatnak a 2019-ben már kiépült közvetlen járatok az amerikai és más távoli, nyugati és keleti nagyvárosokkal. A közvetlen nemzetközi járatnyitások pozitív hatása már látszik is, az idén áprilisi kínai járatnyitásnak köszönhetően Kínából 400 százalékos volt a vendégforgalom-növekedés tavaly a megelőző évhez képest.
A reptérvásárlással kapcsolatos elemzésünket az alábbi linken olvashatják.
(Borítókép: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. Fotó: Kaszás Tamás / Index)