Nyugatról érkeznek, balkáninak gondolnak minket, aztán meglepődnek

Amikor elkezdtük a vállalkozást, és a nagy nemzetközi cégek jöttek minket auditálni a 2000-es évek elején, sokszor úgy érkeztek, mintha a Balkánra jönnének – mesélte a konferencián Szabóné Benyeda Zsófia, a Prophyl Kft. – oltóanyagok gyártásához alkalmas tojások termelésével és állatgyógyászattal foglalkozó cég – ügyvezető igazgatója, egyben tulajdonosa.

Ezt úgy érték el, hogy megszereztek minden fontos minősítést. Ha hiányzott egy kulcsfontosságú tudás a cégből, akkor azt kívülről megszerezték, rugalmasak voltak. Emellett jelentős erőforrásokat biztosítanak a munkavállalóik képzésére és fejlesztésére, a tudásuk bővítésére. Ma már a multinacionális térben versenyeznek, és 2023-ban átlépték a 6 milliárd forintos árbevételt, amely szinte száz százalékban exportból származik.

Ez már nem a Balkán

Hasonló történetet mesélt a kerekasztal másik szereplője, Gellért Balázs, a Naturtex Kft. ügyvezető igazgatója is. Magyarország egyik piacvezető textilipari márkáját építették fel, paplanjaikkal, párnáikkal, matracvédőikkel számos hazai üzletben is találkozhatunk.

Két hónapja történt, hogy a Marriott hotellánccal leszerződtünk, és több kontinensre is ellátogatott a szerződéskötési osztályuk vezetője, aki egy angol úriember. Szkeptikus volt, amikor megtudta, hogy Magyarországra kell jönnie – valószínűleg egy lepukkant, sötét textilüzemre számíthatott. Amikor megérkezett, láttam az arcán a pozitív értelemben vett meglepődést

– mesélte a vállalatvezető, megjegyezve, hogy egyre több magyar cégnél látja, hogy hatalmas fejlődésen mennek keresztül. Elmondta, hogy most fejlesztettek több milliárd forint értékben egy újabb üzemegységet és irodákat.

Látom, hogy jönnek a partnerek, és pár másodpercig csöndben maradnak. Nem ezt várták, nem ezt gondolták, és akkor már érzem, hogy egy picit nyertesebb helyzetben vagyunk, mert megcáfoltuk, ami a fejükben volt.

Gellért Balázs elárulta, hogy nekik kissé németes, szigorú szabályok közé szorított a cégszemléletük, ami az üzemeik környezetén, tisztaságán is jól látható. Már 4 üzemük, több mint 200 munkavállalójuk, 10 milliárd forintnál is nagyobb árbevételük van. A következő nagy állomás a cég életében a japán irodanyitás.

György László kormánybiztos, egyben a kerekasztal moderátora méltatta a cégvezető világhódító terveit, ugyanis szerinte a versenyképesség fokmérője a nemzetközi piacokon való helytállás. Elmondta, hogy középvállalkozók garmadájával egyeztetett már, és hat közös sikertényezőt fedezett fel bennük:

• A kitartás fontosabb a sikereknél. 
• A fókuszáltság az alaptevékenységre, arra, amiben a legjobbak vagyunk. 
• Befektetés a tudásba.
• Megfizetik a tudást. 
• Együttműködnek a tudástermelő rendszerekkel.
• Van elképzelésük a jövőről, bizakodva tekintenek az előttük álló feladatokra.

Utóbbit egy sporthasonlattal szemléltette: amikor (brit) kutatók a top 15 teniszezőt hasonlították össze az utánuk következő top 50-be tartozókkal, arra jöttek rá, hogy nem technikai felkészültségükben, szorgalmukban, fizikai erejükben, táplálkozásukban vagy az alvásuk minőségében különböznek, hanem abban, hogy mire gondolnak két játékmenet között. Akik arra gondoltak, hogy élvezik a játékot, hogy a következő labdamenet a javukra alakul, azok váltak sikeressé.

A tudósításunk első részében megírtuk, hogy gazdasági eseményekhez képest rendhagyó módon a konferencián fellépett egy magyar világsztár zongoraművész, György Ádám. Zenei darabja a külpiacra készülő vállalkozók útját mutatta be a kezdeti izgalomtól a küzdelmeken át a révbe érésig, azaz a nemzetközi sikerig. 

Családi vállalkozásból nemzeti bajnok

Pausits Valér, a Verarbeiten Pausits Kft. – egy acéltermékeket gyártó magyar cég – ügyvezetője elmondta, hogy családi vállalkozásként indultak, ma már viszont nagyjából 350 fővel működnek, multicégként. Első lépésként felvásárolták a csehországi beszállítóikat. Munka- és bányagépek alvázait gyártják, és 

Száz százalékban exportra gyártanak, kezdetben Csehország volt a fő terület, de már Finnországban is jelen vannak a bányaipar területén. Megkereste őket a két legnagyobb svéd, amelyek közül az egyiknek már gyártanak, a másiknak pedig fognak. Emellett Belgiumban és Ausztriában is megy a gyártás. A cég árbevétele nagyságrendileg 40 millió euró.

Gódi Attila, a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. ügyvezető igazgatója a külpiacra lépést a 2000-es évek elején indította el, az első gyár 2004-ben épült Szlovákiában, és hamar piacvezetők lettek a tetőcserépgyártás területén. Harmincmilliárd forint körül mozog az éves árbevételük, de ennél szemléletesebb, hogy 

Az export részesedése az árbevételből náluk is változó. A külföldi piacokon vannak gyáraik, így az árbevétel nagyjából egyharmadát jelenti az export. Négy multinacionális versenytársuk van, közülük ketten globális szereplői a piacnak, ennek ellenére egy erősebb évben nagyjából 40 százalékot visznek a piacból. Erősségük a gyors reagálás és adaptáció a vevők igényeinek megfelelően. Folyamatosan törekednek az innovatív működésre, gondolkodásra, a munkatársaik ezért vannak jelen folyamatosan több egyetemen, például a BME-n és a Pécsi Egyetemen.

Német mozdonyokban zakatol a magyar termék

Mráz Dániel, a Prolan Irányítástechnikai Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az övék egy klasszikus magyar cégfejlődési történet. Hardver-, szoftver- és elektronikagyártással foglalkozik a társaság, amely Budakalász környékére összpontosul. Mozdonyfedélzeti számítógépet fejlesztettek és helyeztek üzembe valamennyi MÁV- és GYSEV-járművön. 

Ez a cég egyik legnagyobb büszkesége, ezen keresztül nyílt meg a lehetőség Franciaországba és egyéb európai külpiacokra. Forgalomirányító, biztosítóberendezésük is van, illetve a villamosipari megoldások közül a B-tarifa, ami mintegy 600 ezer háztartásban látja el a feladatát. Hetedik éve annak, hogy Németországban elkezdték felépíteni ennek a piacát, és 70 ezer ottani háztartásban is az általuk fejlesztett eszköz található.

A nagy vasúti rendszereik szinte az egész világon megtalálhatók: ezek közé tartoznak Törökországban és Bulgáriában a felsővezetéki energia-távvezérlő rendszereik. Mindezeknek a tapasztalatából mára letisztult a külpiaci tevékenységük fókusza, amely a német térségre koncentrál, és elsősorban ezeken a piacokon aktívabbak. Az árbevételben, ami jelenleg 8 milliárd forint, nagyjából 20 százalék körül van az export, ennek a dinamizálása évről évre cél. 

(Borítókép: Dr. György László, dr. Szabóné dr. Benyeda Zsófia Phd, Gellért Balázs, Gódi Attila, Mráz Dániel, Pausits Valér)