Hülyeség ellen a KRESZ sem véd

Ahogy az Index arról beszámolt, több munkacsoport is dolgozik a KRESZ módosításán – jelenleg az alapelvek meghatározása zajlik. 2025. március 31-ig kell egy olyan anyagot letenniük a kormány asztalára, amit a kabinet benyújthat az Országgyűlés elé. Konkrétumokról egyelőre nem esett szó, azokat a jelzett időpontig kommunikálják. A kabinet 5-6 területen eszközöl egyenként 30 féle jogszabály-módosítást.

A józan ész vezesse a kezeket

Megkerestünk két szakértőt, hogy a jelenlegi KRESZ mely pontjait tartják a legkritikusabbnak, amelyeket mindenképp a mai kor technológiai, társadalmi követelményeihez szükséges igazítani.

A Kreszprofesszorként is emlegetett Pető Attila szerint épp itt az ideje egy ráncfelvarrásnak, hiszen a KRESZ 1975 óta nem sokat változott, legutóbb 2009-ben, tehát annak is már 15 éve. „Fontos, hogy oktatható, alkalmazható szabályozás szülessen. Természetesen minden szereplő részéről zajlik lobbitevékenység, szeretnék érvényesíteni érdekeiket a szabályozásban. Azonban ha minden kapott információ belekerül, akkor a törekvésekkel ellentétben egy nagy, átláthatatlan katyvaszt kapunk. Ezért nagy feladat az alkotók részéről, hogy lényegi elemek kerüljenek az új szabálykönyvbe, átlátható módon” – fejtette ki az KRESZ- és vezetésoktató.

A kormány célja, hogy a közlekedéshez alakítsa a KRESZ-t, azonban az Autós Nagykoalíció (ANK) elnöke óva int a túlszabályozástól.

A józan paraszti ésszel szembemenő szabályokkal nem biztos, hogy előrébb jutunk

– mondta Knezsik István.

Hasonló húrokat pendített meg Pető Attila is. „Az új jogszabállyal – a KRESZ szükségtelen részeinek elhagyásával – rendet kell tenni a fejekben, amihez pluszedukáció, ismeretterjesztés is szükséges” – fogalmazott.

Tiszteletben kell tartani a szabályokat

Általános szakértői vélemény, hogy ha mindenki betartaná a KRESZ-t, nem lenne baleset.

Pető Attila szerint kiemelten fontos a szabályok tisztelete. Örömtelinek tartja, hogy összességében javulnak a baleseti statisztikák. Ugyanakkor véleménye szerint az új szabályok életbe lépésével – továbbá a járművek technológiai fejlődése okán – felértékelődik a továbbképzés szerepe a már vezetői engedéllyel rendelkezők körében is.

„Hülyeség ellen nincs gyógyszer. Józan paraszti ész kérdése, milyen szabályt tartunk be, és mit nem” – utalt arra Knezsik István, hogy a lakossági morál kulcskérdés a biztonságos közlekedés szempontjából. „Senkit nem akadályoznak abban, hogy a szabályokat betartva, előzékenyen, türelmesen vezessen, közlekedjen” – tette hozzá.

Fókuszban a gyengébbek védelme

Várhatóan az új típusú járművekkel kapcsolatos szabályozásokat is beépítik a KRESZ-be, amelynek egyik fókusza továbbra is a gyengébbek, a karosszériával nem védett közlekedők megóvása a karosszériával rendelkezőkkel szemben. Ennek szellemében „az is nagyon fontos, hogy a gyalogosok fokozott figyelemmel lépjenek az úttestre, különösen a figyelem elterelésére alkalmas eszközök, például mobiltelefon használata esetén” – hangsúlyozta Knezsik István.

Mi lesz a gyorshajtókkal?

Arról is kérdeztük a szakértőket, hozzá kell-e nyúlni a sebességkorlátozásokhoz, illetve szükséges-e a gyorshajtók még szigorúbb szankcionálása. Ausztriában vagy épp Dániában az extrém gyorshajtóknál és ittas sofőröknél a járműelkobzás is benne van a pakliban. Az extrém szabályozásnak is köszönhetően az északi ország baleseti statisztikája jóval kedvezőbb az uniós átlagnál, egymillió lakosra vetítve tavaly 27 halálos áldozatot követelő közlekedési baleset történt, szemben a 46 fős EU-s átlaggal.

Pető Attila véleménye szerint előbbihez nem nyúlnak, a hazai sebességkorlátozások nemzetközi normákhoz igazodnak. „Inkább azt lenne szükség szabályozni, hogy a közútkezelő valóban csak indokolt esetben helyezzen ki sebességkorlátozó táblát. Továbbá gyakorló oktatóként a városi övezetekben megengedett maximális sebesség egységesítését tartom elképzelhetőnek és kívánatosnak. Egy ilyen lépés az oktatást, illetve a vezetés tanulását is elősegítheti” – fejtette ki.

Knezsik István felhívta a figyelmet az ellenőrizhetőség kérdésére, ami megint csak a józan ész melletti közlekedési szabályok fontosságára irányítja a figyelmet. Átgondolásra szorul a cipzárelv, valamint a követési távolság betartásának témaköre – kérdés, miként ellenőrzik.

A Európai Uniós célja, hogy 2050-re ne legyen közlekedési baleset a tagországokban. Ennek érdekében alkották meg a Fehér könyvet, ami egy útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához. Knezsik István rámutatott, hogy ehhez a technológiai támogatást is biztosítják. Az előírásoknak megfelelően minden újonnan gyártott autóba kötelező sávelhagyásra, illetve sebességhatár túllépésére figyelmeztető rendszert beépíteni. „A járműtechnológia fejlődése hozzájárul a balesetszám csökkentéséhez, továbbá ahhoz is, hogy a balesetek minél kisebb sérülésekkel járjanak. A KRESZ-t szükséges hozzáigazítani a változó technológiához” – mondta az ANK elnöke.

(Borítókép: Németh Kata / Index)