Bakondi György az Indexnek: Az új szabályokkal a rendőreinket hátba lövik

Az Indexnek adott interjúban Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója többek között arról beszélt:

• milyen módon alakultak át a migrációs útvonalak Európában,
• miért kötelezte Magyarországot az Európai Bíróság 200 millió eurós bírság megfizetésére, illetve hogy
• mi történik azokkal az illegális bevándorlókkal, akik valahogy mégis átjutnak Magyarországra.

Teljesen átalakultak az útvonalak

Európában hogyan kell napjainkban elképzelni a migrációs kihívásokat, a mostani adatok miként viszonyulnak a 2015-ös, illetve a korábbi évekhez?

Az illegális migráció valamennyi Európába vezető főútvonalon, tehát a spanyol, az olasz és a balkáni útvonalon egyaránt nagyfokú aktivitást, sőt növekedést mutat. Sajnos nőtt a tengerbe veszettek száma, intenzívebbé vált az embercsempész tevékenység, és azok a korábbi szűrők is nagyobb nyomás alatt állnak, amelyek például a Száhel-övezetnél tapasztalhatók: ott korábban föltartóztatták a mélységi Afrikából érkezőket, és megelőzték, hogy a Szaharán keresztül eljussanak Tunéziába, Marokkóba, Líbiába, és onnan pedig az olasz partokhoz. Ugyanakkor a háromsoros és hat méter magas spanyol kerítést is megrohamozhatták az illegális bevándorlók. Most – részben a Száhel-övezet feltartóztató erejének csökkenésével – a tengeri útvonal vált dominánssá.

A balkáni útvonalnál azonban terelődés történt, a tavalyi év utolsó negyedévében bevezetett szigorú szerb rendőri intézkedések és a magyar határkerítési és határőrizeti erők aktivitásának együttes eredményeképpen az embercsempészek távoztak. Elsősorban afgánok voltak itt, de áttelepültek a bosnyák-horvát határra, majd áttolódás kezdődött az érkező illegális bevándorlókat tekintve is.

Az utóbbi próbál erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy összehangolja az olasz, a szlovén és a horvát határőrizeti erőfeszítéseket. Magyarország déli határán ennek hatására érdemi csökkenés következett be. Péntekig 1502 határsértőt fogtunk el idén eddig összesen, tavaly ennek sokszorosát tapasztaltuk, összesen 173 ezret, de ugyanebben az időszakban is 58 ezret fogtunk el tavaly. Tehát jelentős csökkenés van. Az embercsempészek tekintetében is 32 főt fogtunk el idén, tavaly ilyenkor már több mint 400-at. A számokból is jól látható, hogy jellemző lett az elterelődés.

Románia felől is hasonló trend látszik?

Romániába és részben Szerbiába repülőn érkeznek legálisan a migránsok, és onnan munkavállalási engedéllyel és illegálisan – elsősorban járműveken elrejtőzve – próbálnak az Európai Unió országaiba bejutni. A tavalyi év utolsó negyedévében azért kellett a szerb rendőri erőkkel nagyon szoros együttműködésben komoly intézkedéseket tenni, mert egy tarthatatlan határőrizeti helyzet alakult ki a magyar határon. Mindennaposak voltak a fegyveres összetűzések. A bűnbandák felosztották egymás között a területet, azért is pénzt kértek, hogy áthaladjon valaki a területükön. Rendszeres volt a határzárunk megrongálása és a határt őrző rendőri erők megtámadása, hét rendőr meg is sebesült. Köveket, botokat, hatalmas fadarabokat dobáltak át, vasgolyókat csúzliztak, sőt aztán egy idő múlva lőfegyverrel a levegőbe lőttek, sőt egyszer rálőttek a járőreinkre is.

Az említett erőfeszítések következtében azonban a magyar határőrizet stabil, teljesíti azt az alapfeladatát, amit szántunk neki 2015 óta. Meg kell állítani a határon az illegális bevándorlást, és a biztonsági szempontok alapján a leghasznosabb, ha az érkezők a menekültkérelmüket az Európai Unió határán kívül nyújtják be, és csak azok utazzanak be – akkor már legálisan –, akiknek menekültstátuszt biztosított egy állam a hatósági eljárásában.

A teljes kontextushoz hozzátartozik, hogy Görögországnál intenzív növekedés látható. Elsősorban a szigeteknél, annak ellenére, hogy a török–görög zöldhatáron hatalmas és komoly kerítést építettek a görögök. Ezek ellenére az embercsempész tevékenység ott nagyon gyakori. Ugyanakkor ez elmondható Törökországról is, hiszen nagyon jelentős kerítést építettek a szír és az iráni határra, ennek ellenére tömegével érkeznek embercsempészek segítségével a határsértők, illetve az illegális bevándorlók az európai kontinensre.

Magyarország tekintetében tehát elképzelhető, hogy uniós tagállamból érkezik egy illegális bevándorló, akit végül megállít valamelyik magyar hatóság. Így felmerül az a kérdés, hogy ilyen esetben mi a legbiztonságosabb ország, ahova vissza lehet küldeni?

Ez nagyon figyelemreméltó pont, mert a balkáni útvonalnak a kulcsállama Görögország. Így az a furcsa helyzet áll elő, hogy Görögország esetében egy olyan államról beszélünk, amely az Európai Unió tagja, és a schengeni egyezménynek is részese. Ugyanakkor az oda beérkező határsértők mennek tovább nem EU-tagállamokon keresztül az EU többi tagállama felé. Tehát Észak-Macedónia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina védekezik, holott egy uniós tagállamból érkeznek az illegális bevándorlók. Ez 2015-től megoldatlan probléma. Úgy gondolták megoldani az Európai Unió politikusai, hogy nagy nyomás van Görögországon, vagyis szét kell osztani az oda érkezőket.

Tehát föl sem merült, hogy őrizni kellene a határt. De Románia esetén is hasonló a helyzet, bár nem részese jelenleg a schengeni övezetnek, tehát jelenleg a belső határellenőrzés a magyar–román határon fennáll. Azok a határsértők, akik Romániából érkeznek, zömében járműveken elrejtőzve próbálnak bejutni Magyarországra. A kamionban elrejtőzötteket túlnyomó többségében megtaláljuk, ugyanakkor mivel közös ellenőrzés van ezeken az átkelőhelyeken a román hatóságokkal, többnyire ott náluk maradnak őrizetben az illegális bevádolók, és szinte mindig fennakadnak az ellenőrzésen.

Óriási bírságot kapott Magyarország

Az Európai Bíróság azzal vádolja Magyarországot, hogy rendszeresen figyelmen kívül hagyja az uniós menekültügyi szabályokat, illetve szerintük olyan jogsértést követett el a kormány, amely precedens nélküli. Az Európai Bíróság 200 millió eurós bírság megfizetésére kötelezte Magyarországot az uniós menekültügyi jogszabályok rendkívül súlyos megsértése miatt. Ezt hogyan értékeli?

Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, hogy 2020-as ügyről van most szó, amikor a tranzitzónát az Európai Unió nyomására fölszámoltuk. Mert ezt nem lehetett elhagyni, csak Szerbia felé, vagyis zárt volt, így szerintük őrizetben tartottuk őket, ami ellentétes az előírásokkal. Bár korábban elhangzott, hogy a költségeket megoszthatjuk más tagállamokkal, ez nem valósult meg, a magyar határkerítést és az egész rendszert az Európai Unió nem finanszírozza. Pedig ez egy schengeni külső határ, és minden előírását érvényesítjük az idevonatkozó egyezménynek. Az elfogottak rajtunk keresztül nem jutnak el az Európai Unió országaiba.

Ekkor indult el a kötelezettségszegési eljárás, amelyet nem hajtottunk végre, mondván, hogy ez a tranzitzóna kiválóan működik, nem zárt tábor, van mód a jogorvoslatra, bírósághoz fordulhatnak a bevándorlók, és megvárhatják a bírói ítéletet. Ennek ellenére a megoldás nem nyerte el Brüsszel tetszését, és a bírósághoz fordult az Európai Bizottság, miszerint a kötelezettségszegési eljárásban hozott döntés értelmében be kell engedni az illegális migránsokat magyar területre, és itt kell, hogy megvárják a menekültkérelmük elbírálását.

Ugyanakkor Magyarországon jól ismerjük, hogy ez mit jelent: bejönnének, beadnák a menekültkérelmüket, majd elszöknének. Ha ezt elfogadnánk, akkor egy fontos határőrizeti alapelvünk – miszerint nem lehet illegálisan, erőszakosan belépni Magyarországra – sérülne, másrészt korábban leszögeztük, hogy a menekültkérelmet a magyar határon kívül kell benyújtani. Ez biztosítja az eredményességet.

Miért most került ez a probléma ismét reflektorfénybe?

A választások előtt világos volt, hogy az Európai Bizottság javaslata hatmillió forint napi bírság kiszabására vonatkozott. Ezek után nem hirdették ki a bíróság ítéletét a választásokig, joggal feltételezték, hogy az ilyen mértékű büntetés felháborodást keltene Magyarországon, ahol a lakosság nagy arányban ellenzi az illegális bevándorlást. Ezért attól tartottak, hogy ha a mostani döntést nyilvánosságra hozzák, akkor újabb jelentős szavazóbázist aktivizálnak a Fidesz szavazói között. Ezért az ítélet kihirdetését a választások utánra időzítették. Itt azonban nem vették figyelembe az Európai Bizottság javaslatát, hanem annak sokszorosát, hetvenszeresét szabták ki: 200 millió euró egyszeri, illetőleg 1 millió eurós napi bírságot, ami példátlan.

Teljesen világos, hogy azt szeretnék, hogy Magyarország ennek a pénzügyi zsarolásnak a hatására változtasson a politikáján, és csatlakozzon a migrációs paktum előírásaihoz. Tételezzük fel azt a fantasztikus helyzetet, hogy valaki a túloldalon lövöldözik géppisztollyal, majd átmászik a kerítésen, leteszi a géppisztolyt, és azt mondja, bocsánat, én politikai menekültstátuszt szeretnék kérni, akkor mi elvisszük a táborba, etetjük, itatjuk, ellátjuk, elhelyezzük, és majd aztán megadjuk neki a politikai menedékjogot.

Ez olyan jellegű követelés, amely a 2015 óta jól látható Soros-terv nyomait viseli magán. Sokszor mondják, hogy a Soros-tervet csak mondogatjuk, de sajnos minden egyes sora a valóságban is realizálódik. Például benne van, hogy évente egymillió migránst kell beengedni. Ha a tavalyi adatokat megnézzük, az Európai Unióba éppen egymillióan érkeztek. Tehát ennek a konzekvens végrehajtása zajlik. A mostani bírósági döntés is ennek a Soros-tervnek a következménye.

Most picit, kérem, tegyük félre a Soros-tervet. Ha jól tudom, voltak más bírósági ítéletek is. Az egyik döntés úgy szólt, hogy Magyarország alapvető emberjogi sérelmeket követ el a táborokban.

2020-ban megszüntettük ezeket a táborokat, tehát ott már nem tudunk semmilyen emberjogi hiányosságot elkövetni. A határon túl a magyar követségre lehet Belgrádba menni, és ott benyújtani a menekültkérelmet. A táborokat az Európai Unió most szeretné létrehozni. Most épp az a tervük, hogy sok ezer ember befogadására alkalmas táborokat létesítsünk a külső határ mellett. Magyarországon jelenleg nincsenek táborok, és nem is áll szándékunkban ilyen táborokat létrehozni. A határ túloldalán sincsenek táboraink, ahogy azt mondtam. A belgrádi magyar nagykövetség kiválóan alkalmas arra, hogy  ott nyújtsák be a menekültkérelmüket.

Menekült az, akit egy országban vallási, faji, politikai hovatartozása miatt üldöznek, aki az üldözés időszakában a legközelebbi biztonságos országba átmeneti védelemre jogosult. Ugyanakkor az nem menekült, aki Afrika mélységéből, mondjuk Ugandából idáig eljön, bűnbandák segítségével pénzért idehozzák. Ismeretlen a személyazonossága, nem működik együtt a hatóságokkal. Eljön a jobb élet reményében, hogy őt eltartsák itt, ahol jó élet van, mert ezt hallotta a cimboráitól, akik itt vannak.

Ugyanígy a tengerből mentés joga egy fontos elv. Mindenkinek joga van arra, ha bajba kerül a tengeren, akkor a legközelebbi hajó leadja az SOS jelet, és akkor megmentik. Ez nagyon fontos elv. De ha valakit a Földközi-tengerből kimentenek, az nem jogosult Európában politikai menedékjogra. Az tévedés. Alapvető emberi jog, hogy megakadályozzák, hogy belefulladjon a tengerbe. Az emberi jog egészen biztos nem terjed ki arra, hogy azokat a bűnözőket, akik lövöldöznek, dobálnak, rendőrökre támadnak, beengedjük, és eltartsuk őket életük végéig, ahogy Németországban sem.

És aki megérkezik bármilyen úton-módon Magyarország területére, azzal mi történik? Azokkal, akik valahogyan átjutnak a román vagy a horvát határon.

Ha a román határon, akkor ott megállapodás van, az elfogott határsértőket visszaadjuk a román hatóságnak. Aki, mondjuk, Szerbia felől érkezik és átjön a kerítésen, ott a jogszabályok alapján visszakísérjük a kerítéshez, majd a kerítés túloldalára, ettől kezdve elmehet Szerbiába magyar menekültstátuszt fölvenni, vagy utazhat, amerre gondolja.

Hányan jutnak át a magyar határon?

Nézze, hogy hányan jutnak át Magyarországon, jó lenne tudni, de ezt úgy hívják, látencia. Tehát nyilván, aki átjut rajtunk, mert, mondjuk, egy kamionban olyan jól elrejtőzött, nem érzékelte a szívdobogását az érzékelő, és keresztülment az országon, majd kilépett Ausztria felé, arról természetesen nem tudunk. Mint ahogy az osztrákok sem tudják, mert nagyon gyakran rajtuk is tovább jutnak. Az, hogy milyen arányban tartóztatjuk föl mondjuk a szerb határon az érkezőket, arra vonatkozik, hogy például említettem azt az 1502 főt, ebből 1140-et megakadályoztunk, tehát ott a kerítésnél megakadályoztuk az átjutását. 583-at pedig visszakísértünk, tehát átjutottak a kerítésen, és, mondjuk, 100 vagy 500 méteres mélységben elfogtuk, és visszakísértük a kerítés túloldalára.

A schengeni övezetet védjük

Ezek a menekültek igazából nem akarnak Magyarországon maradni. Gyakran felmerül az a kérdés, hogy miért nem segítjük őket abban, hogy tovább jussanak Nyugatra.

Ön szerint mit szólnának ehhez az osztrákok vagy a szlovákok? Az történne, hogy lezárnák a határukat, odavezényelnék a hadsereget, amit az osztrákok már meg is tettek korábban. És akkor Magyarországon egy zsákba gyűjtenénk őket, mert továbbmenni nem tudnak, és itt lennének. Tehát nincs garancia arra, hogyha mi tovább engedjük őket, akkor mások fogadják. De nincs ilyen szándékunk. Mi a schengeni övezet szigorú külső határőrizeti rendszerét érvényesítjük, abban pedig az van, hogy a belső határokon meg kell szüntetni a határellenőrzést, és a külső határt úgy kell őrizni, hogy a határőrizet érdekeiben érvényesítsük a belső határral rendelkezők érdekeit.

Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádióban úgy fogalmazott, hogy „van egy vitánk Brüsszellel, szerintünk nincs joguk, hogy megmondják nekünk, hogy migránsokkal és bevándorlókkal éljünk együtt. Töröm a fejem, hogy hogyan oldjuk meg úgy, hogy ez nekik jobban fájjon, mint nekünk”. Ennek értelmében a büntetést nem szándékozzuk megfizetni.

Először felszólítanak bennünket, 45 nap múlva ismét, majd 15 nap után küldenek egy újabb emlékeztetőt, és ha ezt követően sem teljesítjük a fizetési kötelezettséget, akkor az uniós pénzekből akarják levonni a legvégén.

Tehát akkor igazából erre nincs ráhatásunk, ha nem fizetjük be, akkor ennyivel kevesebb uniós pénz jön majd Magyarországra.

Igen, de azért elég jelentős pénzekről beszélgetünk, 200 millió euróról. Most az a kérdés, hogy egyáltalán milyen pénzeket kapunk mi az Európai Uniótól?

A korábban említett a rádióinterjúban mondta a miniszterelnök, hogy „Magyarországnak a 22 milliárdból 12 milliárdot megszereztem véres kézitusákban”.

Ebből is az látszik, hogy ez a migrációs paktum egy pénzügyi zsarolás. Arról van szó, hogy vagy fizetünk, és akkor gazdaságilag nehéz helyzetbe kerülünk, és előbb-utóbb majd elérik azt a céljukat, hogy hátha összeomlik a gazdaság, és megbukik a kormány. Vagy pedig nem fizetünk, és akkor büntetnek bennünket folyamatosan,  és mindezek hatására egyre nő az elégedetlenség a lakosság körében. 2015 óta rengeteg szemetet, szennyet ráhordtak a magyarokra, a kormányra, és most kiderült, hogy hány rendőrünk sebesült meg, milyen hősiesen védekeztek hosszú évek óta, több százezer ember nyomását feltartóztatva.

Elveszik ezt a pénzt, ha nem fizetünk, ugyanakkor hogy mit fog tenni a kormány, azt még mérlegelni kell, elemezni kell a bírói ítéletet, hogy egészen pontosan mire hivatkoznánk. Másrészt meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások lehetségesek, amelyek a Bizottsággal folytatott egyeztetés során esetleg hatástalaníthatják ezt az előírást. Egy biztos, a határőrizet felszámolása és az engedély nélkül, gyakran erőszakosan, bűnözők által ideszállítottak illegális belépésének az engedélyezése nem jöhet számításba.

Nem Magyarország földrajzilag a lényeg?

Kérem, térjünk ki a globális, illetve a történelmi kontextusra is. A migráció és az embercsoportok mozgása évezredek óta megállíthatatlan. Ráadásul Magyarország a huntingtoni elmélet szerint a nyugati civilizáció határának közelében fekszik. Ön szerint egyáltalán megállítható a migráció?

Afrikában a népcsoportok természetesen mozognak, 15 év alatt Ugandának vagy Nigériának a lakossága 70-80 millióval növekedett, az ország eltartóképessége már a mostani lélekszámot sem tudja kiszolgálni. Az emberek az éhhalál elől próbálnak máshova menni, ez természetes folyamat Afrikában. Az a kérdés, hogy ez hogyan terelődött át Európa irányába? Tehát mi történt 2015-ben? Honnan jutott eszükbe azoknak, akik útnak indultak, hogy Európába jöjjenek? Ha összevetjük, hogy milyen tudnivalókat találtunk a migránsoknál, akkor a Soros-szervezetek által adott útmutatásokat találjuk, hogy melyik országban kit kell fölhívni, meg milyen segítségre számíthat. Tehát itt valami szervezettség, valami irányítottság mégiscsak történt 2015 óta, és ez azóta is zajlik – ez a Nyílt Társadalom Alapítvány tevékenysége.

Magyarország abban a helyzetben van, hogy miközben elsősorban a szerb és a román szakaszon is van illegális bevándorló mozgás, ezzel egy időben Ukrajnából menekültek is érkeznek, mégpedig a háború elől. Tehát nemcsak segítséget nyújtunk élelmiszer- és gyógyszer-szállítással, befogadjuk a sebesült ukrán katonákat, hanem nagy számban fogadtunk be menekülteket is.

A pénteki adatot mondom: az összes háború elől menekülőnek a száma 1 millió 353 ezer 421 fő, aki a magyar határon belépett. Mindegyikük okmányokkal rendelkezett, együttműködő volt. Általában fiatal, a katonaság elől menekülő férfiak vagy családok, öregek, akik a háború elől menekültek. Magyarország ez irányú kötelezettségeinek maximálisan eleget tett. Őket teljes mértékben, hiszen egy pusztító háború elől menekülnek, menekültként kezeljük.

Nem Magyarország földrajzi helyzetéből adódik, hogy itt mindig lesznek átvándorló embercsoportok?

Mi úgy gondoljuk, hogy a kormányzatnak a mai világban a legfontosabb teendője a magyar emberek védelme, a belső biztonság védelme, mert ez az alapja a gazdasági fejlődésnek, a szociális jólétnek és minden másnak is. És ezt az emberek nagy része a különböző választásokon rendre megerősítette. Éppen ezért ennek a politikának a folytatása elsőrangú magyar érdek.

(Borítókép: Bakondi György. Fotó: Kaszás Tamás / Index)